kormányrendelet néhány előírása árnyalja, illetve szinte megismételve megerősíti.
Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL. M., Dr. Mudri Sándor | 2019. 01. 31 | Munkajog A munkaviszony megszüntetésének legrugalmasabb – és nem utolsósorban – legbékésebb módja a közös megegyezés, melyet természetesen a munka törvénykönyve is külön nevesít, arra viszont, hogy a megállapodásban tartalmilag minek kellene szerepelnie, nem ad eligazítást. Munkaruha és a kihordási idő előtti munkaviszony-megszűnés. Az irányadó bírósági gyakorlat értelmében, ha egy megállapodásban a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös szándékukat és a munkaviszony megszűnésének az időpontját rögzítik, úgy az közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetésnek minősül, amely még abban az esetben is így van, ha annak a felek más elnevezést – tipikusan felmondást – adtak. A munkaviszony közös megegyezéses megszüntetése esetében is előfordulhat a munkavállalóval, hogy a volt munkáltatójával szemben később valamilyen munkajogi igénye (tipikusan túlóra ellenértékének az igénye, ki nem adott szabadság megváltási igénye) merül fel. Ritkán, de ennek a fordítottja is előfordulhat, amikor is a munkáltatónak merül fel a volt munkavállalójával szemben valamilyen igénye (tipikusan kártérítési igény).
A munkáltató akár a munkaviszony fennállása alatt, akár annak megszüntetését követően szembesülhet azzal, hogy munkavállalójának valamilyen tartozása áll fenn vele szemben, melyet önként nem hajlandó teljesíteni. Ilyen lehet például a jogellenes károkozásból eredő követelés vagy a tanulmányi szerződés megszegéséből eredő fizetési kötelezettség. Érvényesíthetők-e az ilyen igények pereskedés nélkül? A választ a D. A. Munkaviszony megszűnése utáni követelés leírása. S. JogSzerviz szakértője adja meg. Abban az esetben, ha a fennálló követelés nem haladja meg a mindenkor aktuális kötelező legkisebb munkabér összegének (2019-ben bruttó 149 ezer forint) háromszorosát, a munkáltató igényét egy írásbeli (ajánlott, tértivevényes küldeményként postára adott) fizetési felszólítással érvényesítheti – fejtette ki dr. Heinrich Renáta. A fizetési felszólításban külön tájékoztatást szükséges adni arról, hogy a felszólítást a munkavállaló kizárólag az illetékes közigazgatási- és munkaügyi bíróság előtt benyújtható keresetlevéllel vitathatja. A keresetlevelet a munkavállalónak a kézhezvételt követő 30 napon belül szükséges benyújtania a bíróságnak.
Kérdés Szabályosan járok-e el munkaruha-levonással kapcsolatban az alábbi esetben? A cégnek meghatározott profilhoz illeszkedő, egységes arculatot biztosító szemléletre tekintettel a munkavállalóknak munkaruhát biztosít. A belső szabályzatban foglaltak szerint minden belépő kolléga átveszi az új munkaruhacsomagot, és egyben elfogadja, hogy abban az esetben, amennyiben a kihordási idő előtt felmond, a ruha árát a kihordási időből még fennmaradó résszel arányosan visszavonjuk a béréből. Munkaviszony Megszűnése Utáni Követelés. Ezt a szabályzatot mindenki átveszi, aláírja, majd ha kilép a munkavállaló, készül egy munkaruha-elszámolás, melynek aláírásával hozzájárul a dolgozó, hogy a munkaruhát elviszi, de az időarányos értékét megtéríti. A cég nem mosatja a munkaruhát, ezért nem is áll módjában használt munkaruhát visszavenni. Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. szeptember 1-jén (105. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2061 […] munkáltatónak, hogy követelését a bérből levonja. Ezért a munkaruha árának levonására csak olyan munkavállalói beleegyező nyilatkozat alapján van lehetőség, amely pontosan tartalmazza a levonás jogcímét, a levonandó összeget, és amelynek megtétele értelemszerűen megelőzi a levonást.
A következőket teheti a munkáltató Amennyiben a fentieknek megfelelő módon nem reagál a munkavállaló, mód van arra, hogy a munkáltató bírósági végrehajtótól kérje az irat úgynevezett végrehajtási záradékkal történő ellátását. Ehhez a munkáltatónak kell igazolnia azt, hogy a felszólítás kézbesítése megtörtént, és annak keresettel történő megtámadására nem került sor. A végrehajtási záradék kibocsátása esetén ugyanolyan helyzetben van a munkavállaló, mintha jogerős fizetési meghagyás, bírósági meghagyás vagy ítélet lenne a kezében, azaz végrehajtási eljárást kezdeményezhet a munkavállaló vagyonára. A D. Munkaviszony megszűnése utáni követelés adózása. JogSzerviz szakértője szerint ne feledkezzünk meg arról, hogy amennyiben az igény jogalap nélkül kifizetett munkabérből ered (például téves elszámolás miatt több bér került elutalásra a munkavállaló részére), ezen esetre speciális szabályok irányadók. Forrás: MTI/Oláh Tibor A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon belül követelhető vissza, ami lényeges eltérés az általános hároméves elévülési időhöz képest.