Az első nem más, mint a legtöbbünk által ismert látcsövek, kézi távcsövek. Mobilisak, használatuk egyszerű. Általában kirándulásnál, természet megfigyelésnél használatosak, de nagyobb változataik csillagászati célra is alkalmasok. A spektív távcsövek szintén inkább földi célokra szánt eszközük. Ezek is könnyen használhat, kisebb súlyú és méretű darabok, abban különböznek binokuláris társaiktól, hogy ezek csak egy okulárral rendelkeznek, mindazonáltal hatékonyabb a nagyítási képességük. A harmadik kategória pedig a csillagászati távcsöveké. Ezek nagyobb, súlyosabb szerkezetek, használatukhoz rendszerint állvány szükséges. Tíz női feltaláló, akit mindenkinek ismernie kell. Nagyító képességük általában jóval nagyobb, mint az előző kettőnek, de akadnak olcsóbb, kisebb nagyítású teleszkópok is. Hányszoros nagyításra képes? A következő szempont pedig a már fent is emlegetett nagyítás. Ez cél szempontból fontos ugyan, de essünk abba a hibába, hogy a lehető legnagyobb nagyítást hajszoljuk! Főleg mivel a nagyítási képesség növekedésével egyenes arányosságban növekszik a távcső ár is.
Mindannyian szeretjük a távcsöveket. Ha hozzám hasonlóan a természetjárás szerelmese vagy, akkor szinte biztos vagyok benne, hogy van vagy használtál már távcsövet. Legyen szó vadászatról, madármegfigyelésről, vagy egyszerűen csak a kedvenc sporteseményeid nézéséről, biztosan egyetértesz velem abban, hogy a távcső nagyban hozzájárulhat az élményeidhez. De elgondolkodtál már azon, hogyan jöttek létre ezek az eszközök?. Ma a távcsövek történetét fogjuk megvizsgálni. Mikor készültek először, és az évek során hogyan módosultak, hogy jobban működjenek, mint a korábbiak. Még egy gyors definíció a távcsőről. A binokulár két egymás mellé szerelt távcsőpár, amelyek úgy vannak beállítva, hogy ugyanabba az irányba mutassanak. Ez lehetővé teszi a szemlélő számára, hogy távoli objektumokat lásson, amelyek viszonylag közelebbinek tűnnek, mint amilyennek egyébként szabad szemmel látszanak. A Föld helye a Világegyetemben.Tudtad? | Ejva.R photography and blog. A távcső néhány gyakori felhasználási területe; vadászat, madármegfigyelés, csillagászat, túrázás, strandnézés, utazás, sportesemények és koncertek és egyebek.
Jupiter típusú vagy gázbolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. nagy méretűek hidrogén és hélium alkotja őket nincs szilárd felszínük vannak gyűrűik. Holdak Kisbolygók A kisbolygók (aszteroidák) a Mars és a Jupiter között keringő, kis méretű égitestek. Meteorok A meteorok ("hullócsillagok") különböző tömegű (a grammtól a több száz tonnáig), a Nap körül keringő égitestek. amelyeknek a pályája gyakran keresztezheti a Föld pályáját. Ha a Föld légterébe kerülnek, felizzanak, hőmérsékletük több ezer °C-ot is elérheti. Miért találta fel Hans Lippershey a távcsövet?. A meteorok jelentős része a légkörön való áthaladás közben, km-es magasságban elhamvad, néhány (évente db) azonban a Föld felszínét is elérheti, ezeket meteoritnak nevezzük. A meteoritokat anyaguk szerint csoportosítják, így beszélhetünk vas-, kő-vas- és kőmeteoritokról. Üstökösök Szinte teljes tömegük a magban összpontosul, melynek átmérője 10 km körüli. Amikor az üstökös a Nap közelébe kerül, a magból gáz és por áramlik ki, ez hozza létre az üstököt vagy kómát, az üstökös fényleni kezd.
Lippershey eleget tett a kérésnek, és három "kétszemes" készletet készített, amelyek hatékonyságuk hiánya miatt nem arattak túl nagy sikert. Azt állították, akkoriban, hogy alacsony nagyítással és nagyon rossz képminőséggel rendelkeztek. Lippershey szabadalmat kért a találmányára, de azt megtagadták tőle. Nagyjából ugyanebben az időben volt, amikor Galilei is kutatással fejlesztette a távcsövét. Az első felismert korai távcsövek tehát Galilei tudóséi voltak. Ezért nevezték az első távcsöveket Galilei-távcsöveknek vagy binokulároknak. Ezeknek a távcsöveknek volt egy hátránya egy tervezési hiba miatt, ami miatt rendkívül szűk látómezővel rendelkeztek, ami megnehezítette a távoli tárgyak részleteinek meglátását. Ezt a hibát Johann Voigtlander javította ki, így ő lett az első megfelelő Galilei-féle távcső megalkotója. Ezek a Galilei-féle távcsövek már jobb képet adtak. Ez tette a Galilei-féle távcsöveket népszerűvé az 1850-es évek előtt. Társasági eseményeken és színháztermekben használták őket, és gyakran ezüsttel, arannyal, sőt gyöngyökkel is díszítették.
Pluto a Naprendszer kilencedik legkisebb bolygójaként tartották számon. Ma a Pluto törpebolygó a Kuiper-övben, ahol több törpebolygót fedeztek fel pl. az Eris. 1. Merkúr 2. Vénusz 3. Föld A Naptól a harmadik, bolygó. Naptól mért távolsága: 150 millió km Átmérője: 12 742 km A Föld forgási sebessége: 465, 11 m/s, azaz kb. 1675 km/h. Érdekes megjegyezni, hogy ahhoz, hogy kilépjünk a Föld bolygóról 39. 600 km/h-s sebességre kell gyorsulnunk, ugyanis a gravitáció, a forgásból származó energia, a keringés miatt fellépő erők ezt a sebességet teszik szükségessé ahhoz, hogy elhagyhassuk a Földet. 4. Mars 5. Jupiter 6. Szaturnusz 7. Uránusz 8. Neptunusz A Pluto (régebben 2006. augusztus 24-éig Plútó bolygó)a Naprendszer legkisebb bolygójaként tartották számon, ma pedig az Eris után a második legnagyobb törpebolygó a Kuiper-övben. A bolygók rendszerezése Föld típusú vagy kőzetbolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. Közös tulajdonságaik: kis méretűek, kőzetek és fémek alkotják, szilárd a felszínűk, nincsenek gyűrűik.
Maria Beasley találmánya kép forrása: Google Arts & Culture Maria Beasley: mentőcsónak 1882-ben az egyesült államokbeli feltaláló, Maria Beasely arra jutott, tennie kell azért valamit, hogy ne lelje ilyen sok ember a halálát a tengeren. Az emberek ekkor is már évezredek óta hajóztak a tengereken, de az akkori mentőcsónakok nem bizonyultak valami hatékony segítségnek egy vészhelyzetben. Maria találmányának köszönhetően azóta ezrek menekültek meg a vízbe fúlástól, köztük a Titanic 706 túlélője is. Stephanie Kwolek kép forrása: Stephanie Kwolek: kevlár Az amerikai vegyész Stephanie Kwolek 1965-ben egy szerencsés véletlennek köszönhetően fedezte fel a kevlár anyagot, és a felfedezése számtalan veszélyes baleset megelőzéséhez járult eddig is hozzá. Ezt az acélnál ötször erősebb anyagot kerékpárgumi, versenyvitorlás, golyóálló mellény, serpenyő, páncélozott autó, hangszerek alapanyagaként és építőanyagként használják fel. Jelenleg több mint kétszáz felhasználási módja ismert, mivel az anyag súlyához képest a szakítószilárdsága rendkívül nagy.