Csütörtökön a két szervezet együttműködéséről írt alá megállapodást Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója és Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője a hódmezővásárhelyi közgyűjteményben. … 2015. július 16–19 között zajlott le a III. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Tábora a Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A rendezvény nyitóelőadását Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója tartotta, aki a… A VERITAS Történetkutató Intézettel közös konferenciát rendez az Emlékpont június 4-én, csütörtökön 10 órai kezdettel a trianoni békediktátum előzményeiről és következményeiről a hódmezővásárhelyi közgyűjteményben. … Bár már 1945-ben megszületik a szovjet "felszabadítás mítosza", Szakály Sándor arra emlékeztetett, hogy ez csak a propaganda szintjén létezett. A Veritas Történetkutató Intézet Főigazgatója a Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány konferenciáján elevenítette…
1956 novembere és 1988 nyara között összesen 447 embert végeztek ki. Az 1945˗1988 közötti kivégzések közül az 1234-ből 1230 esetben pontos adatokkal rendelkezünk a vádpontokat illetően. A vagyoni kárpótlás az 1990-es évekig nem történt meg, bár az évtized elején közel 1, 5 millió kérelem érkezett ilyen jellegű igénnyel kapcsolatban. Szakály Sándor köszöntője A második előadó Noszkó-Horváth Mihály (VERITAS Történetkutató Intézet Levéltára, Igazgatási és Gyűjteményi Csoport, csoportvezető) A személyi és vagyoni kárpótlásról, röviden címmel tartott előadást, melyben a kárpótlási eljárás jogszabályi hátteréről és a kárpótlási tételek csoportosításáról esett szó. A tárgykörben körülbelül 27 jogszabály született. Az előadó hangsúlyozta, különbséget kell tenni a kárpótlás és a kárpótlási célú juttatás között. A kárpótlási kérelmeket a mindenkori Kárpótlási Hivatal bírálta el. A kárpótlásra jogosultak körét, az eljárás menetét és az ügyintézéssel megbízott illetékes hatóságot az 1991. évi XXV.
2017-ben 3000 megkeresés érkezett a Borsod megyei Levéltárba. Az adatbázisok készítése (mely '90-es években elindult el) a megkeresések gyorsabb intézéséhez járult hozzá. A hadigondozási ügyek forrásai a járási hatóságok szociális gondozási iratai, az Igazgatási és Egészségügyi Osztály iratai, a hatvanas években a járási hivatalok egészségügyi osztályainak iratai, valamint a városok tételszámos ügyiratai között találhatók. Az előadás második felében a középszintű területi igazgatás (főispáni és alispáni iratok, vármegyei közigazgatási bizottságok iratai) és megyei városok iratanyagairól esett szó, melyek bőségesen tartalmaznak hadigondozásra vonatkozó iratokat első világháborús ügyekkel kapcsolatban is. Az iratokból a katonai szolgálatra és egészségügyi állapotra vonatkozó adatok mellett az is kiderül, hogy a korabeli hatóságok komoly vizsgálatok elvégzése után ítélték meg a hadisegélyezésre- és gondozásra való jogosultságot. Kárbin Ákos (VERITAS Történetkutató Intézet Levéltára, Személyi Kárpótlási Csoport, csoportvezető) A VERITAS Történetkutató Intézet Levéltára iratainak bemutatása című előadásában arra vállalkozott, hogy bemutassa a levéltári iratanyag keletkezésének körülményeit, az iratok típusait.
(4) A (2) bekezdésen túli, egyéb forrásból finanszírozott, 2019. június 15-én folyamatban lévő projektek vagy pályázatok esetében a projektet átvevő jogutódszerv az adott projektre vagy pályázatra vonatkozó szerződésben foglaltak szerint jár el. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 6. § 4
Debütáló nyilatkozatában, amelyet az MTI 2014. január 17-én adott közre, a következő volt olvasható: "… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra. " Az idegenrendészeti eljárásra vonatkozó mondat kemény bírálatot váltott ki számos történész és politikus, valamint a Mazsihisz részéről. – A magyar hatóságok korabeli szóhasználatával éltem.