(2004) Cápamese (2004) Madagaszkár (2005) Túl a sövényen (2006) Harmadik Shrek (2007) Mézengúz (2007) Kung Fu Panda (2008) Madagaszkár 2. (2008) Szörnyek az űrlények ellen (2009) Így neveld a sárkányodat (2010) Shrek a vége, fuss el véle (2010) Megaagy (2010) Kung Fu Panda 2. (2011) Csizmás, a kandúr (2011) Madagaszkár 3. (2012) Az öt legenda (2012) Croodék (2013) Turbó (2013) Mr. Peabody és Sherman kalandjai (2014) Így neveld a sárkányodat 2. (2014) A Madagaszkár pingvinjei (2014) Végre otthon! (2015) Kung Fu Panda 3. (2016) Trollok (2016) Bébi úr (2017) Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film (2017) Így neveld a sárkányodat 3. (2019) Jetikölyök (2019) Hagyományos rajzfilmek Egyiptom hercege (1998) Irány Eldorádó (2000) József, az álmok királya (2000, videófilm) Szilaj, a vad völgy paripája (2002) Szindbád – A hét tenger legendája (2003) Közös produkciók az Aardman Animationsszel Csibefutam (2000) Wallace és Gromit és az elvetemült veteménylény (2005) Elvitte a víz (2006) Előkészületben Trollok a világ körül (2020) Croodék 2.
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. További információk [ szerkesztés] m v sz Kung Fu Panda Film Mozifilmek Kung Fu Panda (2008) Kung Fu Panda 2. (2011) Kung Fu Panda 3. (2016) Rövidfilmek A harc művészete (2008) Kung Fu Panda ünnepe (2010) Legendás mesterek (2011) A tekercs titkai (2016) Televízió A rendkívüliség legendája (2011–2016) epizódlista A végzet mancsai (2018–2019) m v sz DreamWorks Animation Az NBCUniversal ( Comcast) leányvállalata Számítógép-animációs filmek Z, a hangya (1998) Shrek (2001) Shrek 2. (2004) Cápamese (2004) Madagaszkár (2005) Túl a sövényen (2006) Harmadik Shrek (2007) Mézengúz (2007) Madagaszkár 2. (2008) Szörnyek az űrlények ellen (2009) Így neveld a sárkányodat (2010) Shrek a vége, fuss el véle (2010) Megaagy (2010) Csizmás, a kandúr (2011) Madagaszkár 3. (2012) Az öt legenda (2012) Croodék (2013) Turbó (2013) Mr. Peabody és Sherman kalandjai (2014) Így neveld a sárkányodat 2.
Film 2005. november 10. 18:20, csütörtök Ötvös Tibor Ahogy arról már mi is beszámoltunk, a Dreamworks animációs részlege új filmet készít. A Cápamese és a Madagaszkár alkotóinak új meséje Kung Fu Panda címen készül. Eddig csupán a főszereplő hangját adó Jack Black személye volt ismert. Most azonban még három világsztár csatlakozott a produkcióhoz: a nagy öreg Dustin Hoffman, az akciósztár Jackie Chan és a rosszarcú Ian McShane. Lucy Liuval egyelőre még folynak a tárgyalások. A filmben Black Po a panda hangját adja majd. Ő a Béke Völgyének leglustább és leghaszontalanabb lakója. Amikor hatalmas és gonosz ellenségek tűnnek fel a Völgy kapuinál, mindenki a titokzatos harcművészt kezdi el keresni, aki segíthet rajtuk. Mikor azonban Po egy véletlennek köszönhetően megmutatja küzdőszellemét, a mesterek úgy érzik: megtalálták a Kiválasztottat. Hoffman Shifu hangját adja majd. Shifu egy precíz, mindent-a-könyv-szerint mester, akinek a feladata lesz Po felkészítése. Chan Master Monkey, az erős, agilis mester lesz, míg McShane lesz a gonosz leopárd, aki el akarja pusztítani a Völgyet.
Főleg az utolsó előtti track ("Oogway Ascends") nevezhető magával ragadónak, a főtéma egy keleties hangzású hegedűn való gyönyörű megszólaltatásával. Zárásként rákerült az albumra a "Kung Fu Fighting" című jól ismert dal, melyet Cee-Lo Green és a főhős kövérke panda eredeti hangját szolgáltató Jack Black ad elő. Kibírtam volna eme feldolgozás nélkül is az albumot, de ha már a stáblista alatt ez szólt, akkor érthető, hogy rákerült a filmzenealbumra is. Szárnyra kaptak olyan hírek is, hogy a score feljátszását, a keleties hangzás minél tökéletesebb elérése érdekében, a Xincao Li dirigálta Kínai Nemzeti Szimfonikus Zenekarra bízták, a CD-n ugyanakkor karmesterként Gavin Greenaway van feltüntetve, a zenekar pedig nem került megnevezésre. Noha két korábbi Media Ventures-tag dolgozott össze, azonban a zenében nyoma sincs annak a stílusnak, amitől mostanában sokan érthetően idegenkednek. Érdekes az is, hogy igazából egyik művész sem erőszakolta rá jellegzetes stílusát a műre, így gyakorlatilag azt sem lehet tudni, hogy mit alkotott Zimmer, és mit korábbi pártfogoltja, bár néhány esetben kellő odafigyeléssel azért kitalálható, hogy kinek a kezei közül került ki az adott dallam.
Akik a germán mester korábbi munkáira fogékonyak, valószínűleg a "The Bridge" című tételt értékelik leginkább az albumról, és noha nagyjából én is egyetértek azokkal a véleményekkel, hogy kicsit már unalmas a Hans Zimmer-stílus, de meg kell jegyezzem, hogy azért az ilyen tételek, mint a "The Bridge" bizonyítják, hogy kellő ötletességgel azért még mindig tud érdekes lenni a komponista hangzásvilága. Hosszú utat járt be nálam a score, mivel eleinte sehogyan sem állt össze az a rengeteg egzotikus hangszer és zenei megoldás, amit a komponisták alkalmaztak. Kezdetben olyan volt, mintha Tan Dun "Tigris és Sárkány"-aláfestését turbósították volna fel, de a zenével való behatóbb megismerkedés és a film megnézése után végképp helyére került a mű. Rendkívül becsülendő dolognak érzem, hogy mindkét szerző kellően visszafogta saját stílusát, de ennek ellenére mégis érezni a kompozíción a kezük nyomát, és pont ezért olyan különleges ez a zene, mivel olyan, mintha egy nagyon tehetséges, eddig ismeretlen újonc írta volna.