1. Roald Dahl szülei norvégok voltak, akik Sarpsborg városából költöztek Walesbe. Az író a norvég hősről, a sarkkutató Roald Amundsenről kapta a nevét, édesanyjával és testvéreivel norvégul beszélt. 2. A derbyshire-i Repton bentlakásos iskolától, ahova Dahl járt, nem messze állt egy Cadbury csokoládégyár. A cég csokoládémintákat küldött az iskolába, hogy az új édességeket tesztelje és reklámozza. Dahl leírta később az életrajzában, hogy a Cadbury és a rivális csokicég, a Rowntre kölcsönös titkolózásából és kiélezett vetélkedéséből sokat merített a Karcsi és a csokoládégyár megírásához. Roald Dahl: Tanács a televíziózással kapcsolatban. 3. Összes gyermektörténetét egy kis kunyhóban írta a kertjében, egy Londontól nem messze fekvő kis városkában, Great Missendenben. Felesége és ő kifejlesztettek egy jelzőrendszert a kerti lak és a ház között, hogy tudjanak kommunikálni. A házban egy kapcsoló a kunyhó egyik lámpáját irányította. Egy villanás apró probléma, kettő vészhelyzet. 4. Roald Dahl szuahéliül is beszélt. Kénytelen volt megtanulni, ugyanis az 1930-as években Afrikában dolgozott a Shell gyárnak.
BEN JONSON, VARRÓ DÁNIEL (FORD. ): Dal, melyb? l kiderül, hogy az asszony a férfi árnyéka csupán. ] Palimpszeszt, Varró Dániel versfordításai a középkor és a reneszánsz irodalmából. ISMERETLEN OLASZ KÖLTO, VARRÓ DÁNIEL (FORD. ): E pillantás, e büszke. ] Palimpszeszt, Varró Dániel versfordításai a középkor és a reneszánsz irodalmából. Varró Dániel. IACOPO SANNAZZARO, VARRÓ DÁNIEL (FORD. ): Madrigál. ] Palimpszeszt, Varró Dániel versfordításai a középkor és a reneszánsz irodalmából. RICHARD CORBETT, VARRÓ DÁNIEL (FORD. ): Nonszensz. ] Palimpszeszt, Varró Dániel versfordításai a középkor és a reneszánsz irodalmából. VARRÓ DÁNIEL:: Sir Patrick Spens. ] Palimpszeszt, VARRÓ DÁNIEL (FORD. Inapló - kulturális webfolyóirat mutató. ): Sir Patrick. Varró Dániel. ROALD DAHL, VARRÓ DÁNIEL (FORD. ): Tanács a televíziózással kapcsolatban. ] Művészetek. VARRÓ DÁNIEL NYILAS ATTILA:: Varró Dániel: Változatok egy gyerekdalra. Nyilas Atillá-s változat.. 200310] Új Forrás, 10. szám, 2003
Szeptember 13-át a világ számos országában "Roald Dahl Nap"-ként ünneplik, 94 éve ugyanis ezen a napon született a britek kedvenc ijesztgetős mesemondója. Nálunk nincs olyan nagy kultusza, mint hazájában, de azért sokan vannak, akik szeretik a szabadidejében a lakók kitömésével foglalkozó házinéni, a csokigyáros Wonka úr vagy a nyelvtannal hadilábon álló, álomfújó óriás történetét. 1. Roald Dahl szülei norvégok voltak, akik Sarpsborg városából költöztek Walesbe. Az író a norvég hősről, a sarkkutató Roald Amundsenről kapta a nevét, édesanyjával és testvéreivel norvégul beszélt. 2. A derbyshire-i Repton bentlakásos iskolától, ahova Dahl járt, nem messze állt egy Cadbury csokoládégyár. Roald Dahl Tanács A Televíziózással Kapcsolatban. A cég csokoládémintákat küldött az iskolába, hogy az új édességeket tesztelje és reklámozza. Dahl leírta később az életrajzában, hogy a Cadbury és a rivális csokicég, a Rowntre kölcsönös titkolózásából és kiélezett vetélkedéséből sokat merített a Karcsi és a csokoládégyár megírásához. 3. Összes gyermektörténetét egy kis kunyhóban írta a kertjében, egy Londontól nem messze fekvő kis városkában, Great Missendenben.
"Na jó! – mondjátok majd. – Na jó! De ha a televízió Nincsen, mivel foglaljuk el A drága gyermekünk, mivel? " Ezt fogjuk akkor válaszolni: Míg nem volt még e bamba holmi, Míg e szörnyet fel nem találták, Mit csináltak vajon a drágák? Hát elfelejtettétek volna? Ezt mondjuk lassan, szótagolva: OL… VAS… TAK…! És OLVASTAK és OLVASTAK, s még ez is kevés Volt nekik, OLVASTAK tovább! Fél napjuk olvasásból állt! A polc könyvekkel volt tele, A föld, az asztal is vele, S az ágy mellett, a kisszobába Még több könyv várt elolvasásra. Sok szép mese, volt benne sárkány, Volt indián, cet és királylány, Kincses sziget, és messzi partok, Hová sok csempész lopva tartott, Kampó kezű, komor kalózok, Egy elefánt, ki csak hallózott, És rémes, éhes kannibálok, Üstbe ki tudja mit dobálók… Mily könyveken busult-vidult, ó, Az a sok régi-régi lurkó! Hát kérve kérünk titeket, A tévékészüléketek Dobjátok el, s mi hely marad, Oda tehettek polcokat, A polcra végig könyveket, Hadd ontsanak csak könnyeket, Hadd rúgkapáljanak a kölkök, A nyelvük hadd legyen csak öltött - Ígérjük, nem kell félnetek, Ha vártok egy vagy két hetet, A drágalátos gyermekek Egyszercsak rájönnek maguktól: Egy könyvtől lennének nagyon jól.
Hát kérve kérünk titeket, A tévékészüléketek Dobjátok el, s mi hely marad, Oda tehettek polcokat, A polcra végig könyveket, Hadd ontsanak csak könnyeket, Hadd rúgkapáljanak a kölkök, A nyelvük hadd legyen csak öltött – Ígérjük, nem kell félnetek, Ha vártok egy vagy két hetet, A drágalátos gyermekek Egyszercsak rájönnek maguktól: Egy könyvtől lennének nagyon jól. "Na jó! – mondjátok majd. – Na jó! De ha a televízió A drága gyermekünk, mivel? " Ezt fogjuk akkor válaszolni: A nyelvük hadd legyen csak öltött - Az a legfontosabb dolog (A gyerekekre gondolok), Hogy SOHA, SOHA nem szabad, Hogy tévéműsort lássanak – Sőt, legjobb, ha a bárgyú láda Már be sem kerül a szobába. Amerre csak jártunk, a tévét A gyerekek szájtátva nézték. Két-három óra meg se kottyan, Csak néznek, míg a szemük kipottyan. (Múltkor is láttunk egy helyen Tíz szemgolyót a szőnyegen. ) Csak ülnek, néznek, néznek, ülnek, Míg hipnózisba nem kerülnek, S a sok szennytől, mit egyre néznek, Olyanok lesznek, mint a részeg. Ó, persze, tudjuk, csendbe vannak, A falnak fejjel nem rohannak, Nem kezdik egymást hasogatni, Hagynak nyugodtan mosogatni, Míg fő az étel, hűl a lekvár – De azon eltűnődtetek már, Hogy ez a rémséges doboz Miféle dolgokat okoz?