Ami eddig csak az arisztokráciát illette meg, azt most minden szabad polgárra kiterjesztették. A démosz és az arisztokrácia osztályharca a démosz politikai győzelmével végződött, megvalósult a démosz uralma, a demokrácia, az új államforma köztársaság lett. Az athéni demokrácia működése Drákón: – a kilenc arkhón egyike 621-től. – írásba foglalja törvényeket. Ezek szigorúak. Tálió-elv: Szemet szemért, fogat fogért. Szolón: – 594-től arkhón. Athéni demokrácia tête de lit. – Enyhít Drákón szigorán, már csak a gyilkosságért jár halál, lopásért nem. – Eltörli az adósrabszolgaságot, a rabszolgákat kiváltja, az adósságokat eltörli ("teherlerázás"). – Vagyoni helyzet alapján négy csoportba osztja Athén lakosságát. Ez lett az adózás és a hadviselés alapja. A vezetők a felső háromból kerültek ki, de a népgyűlésen mindenki ott lehetett. Mindenki maga szerelte fel magát a háborúba. (Könnyű/nehéz gyalogság, könnyű/nehéz lovasság. ) Át lehetett kerülni más osztályokba. – Létrehozza az esküdt bíróságot. – 560-tól türannisz (zsarnokság) időszaka.
Peiszisztratosz utódjai alatt egyre nagyobb lesz a feszültség, és végül az athéniak Kre. 510-ben elűzték a türannoszokat. e. 508-ban Kleisztenész szervezte újjá az államot. → Attika lakosságát területi alapon 10 phülébe (kerület) osztotta. Athéni Demokrácia Tétel &Middot; Kidolgozott Tételek: Az Ókori Athéni Demokrácia. Minden phülé 3 részből állt városi szárazföldi tengerparti Így mindenféle lakóhelyű, foglalkozású és társadalmi helyzetű ember jelen volt. → Minden phülé 50-50 tagot küldött az 500ak tanácsába: -> a népgyűlés elé kerülő törvényjavaslatokat megvitatják, és gondoskodnak a népgyűlés (eklézia) döntéseinek végrehajtásáról is. -> 1 évig voltak hivatalban a tanács tagjai és a tisztségviselők (kaptak fizut) A hatalom birtokosa a népgyűlés lett, melynek minden teljes korú athéni polgár tagja volt. Ez: hozta a törvényeket: választotta a tisztviselőket: döntött háború és béke kérdésében Az athéni nép tehát önmagát kormányozta, és polgárai nemcsak szabadok, de lényegében egyenjogúak is voltak, habár Kleisztenész hagyta, hogy az Areiospagos a politikai ügyekben bíráskodjék és ellenőrizze a tisztviselőket.
Jelentős volt a kereskedelemből, a kikötői forgalomból, a bíróságokból és az ezüstbányákból befolyó jövedelem. Alapvetően Athén jóléte a gazdaság virágzásán nyugodott. A mezőgazdaságban szőlőt, olajbogyót termesztettek, az iparban az egyes iparágak szakosodtak, és teret hódított a rabszolgamunka alkalmazása. A legjobban fejlődő ágazat a kereskedelem volt, de virágzott a kerámiaipar, a fémipar és a hajóépítés is. Az athéni demokrácia – Történelem szóbeli érettségi felkészítő videó - SuliHáló.hu. A társadalomban a jogi egyenlőség létrejött, de a vagyoni különbségek nőni kezdtek. Ez elsősorban a rabszolgamunka előretörésének a következménye, de a szabadok is munkához jutottak s a rabszolgák megválthatták magukat. Periklész ezért a vagyonosokra többletkiadásokat rótt, a szegényeket pedig napi díjjal támogatta. Ez a viszonylagos vagyoni és politikai egyenlőség tette lehetővé a demokrácia megszilárdulását. A megnövekedett állami bevételekből hatalmas építkezésekbe kezdtek, azonban ezek óriási összegeket emésztettek fel. A perzsa háborúk végezetével a déloszi szövetség átalakult: már nem védelmi szervezetként működött, hanem a szövetségesek adóinak behajtójaként.
Peiszisztratosz (560-527): – türannosz =zsarnok – Bár zsarnok volt, intézkedéseivel a nép érdekeit segítette. – kereskedőknek: kereskedelmet fellendítette – iparosoknak: nagy építkezések – földműveseknek: az esküdt bíróságok kimentek hozzájuk vidékre is – Tulajdonképpen egyeduralomról volt szó. – 510-ben elűzik Athénból Peszisztratosz fiát, az utolsó türannoszt, Hippiászt, aki a perzsákhoz menekült. (A nép megerősödött, meggazdagodott, de nem tetszett neki, hogy nem szólhat bele a hatalomba. ) Hipparkoszt megölték. Kleiszthenész: – 508-tól az egyik arkhón. Athéni demokrácia tétel pdf. – Újjászervezi az athéni államot, visszaáll a régi rend, ill. megalkotta a demokrácia alapjait: –> 9 arkhón: állami vezetők –> 10 sztratégosz: katonai vezetők –> népgyűlés: a törvényhozó testület, minden szabad felnőtt athéni férfi a tagja volt. Gyűlések a főtéren ( Agóra). –> 500-ak tanácsa (új): Attikát (Athént körülvevő terület) 10 phülére (körzetre) osztotta, mindegyik ötven embert küldött. (A phüle három részből állt: egy rész Athénből, egy rész szárazföldből, egy rész tengerpartból. )