Jellemzői: A vér nem tipikus kötőszövet abban az értelemben, hogy a sejtes állomány a sejtközötti állományban úszik, a sejteknek nincs állandó pozíciójuk a szöveten belül, nincs állandó kapcsolat az alakos elemek között, és nem található rost a sejtközötti állományban. Előfordulása: A zárt keringési rendszerrel rendelkező élőlényekben található meg. Összetétele: A vér alakos elemekből (sejtekből), valamint vérplazmából, sejtközötti állományból áll. A két alkotó aránya 45-55% a sejtközötti állomány javára. Ez az arány függ a külső (tengerszint feletti magasság, légnyomás), valamint belső (betegségek) környezeti feltételektől. Vérplazma: Szalmasárga színű, kolloid rendszer, 10%-os oldatnak tekinthető. Oldott anyagai a következőek: Gázok: Oxigén és széndioxid. Ez utóbbi egy egyensúlyi rendszer részeként szénsav, oxónium-ion és hidrogénkarbonát-ion formában található meg a vérben. Emberi Test Vér Mennyisége / Az Emberi Test Felépítése. Mindkét gáz szállításában fontos szerepe van a hemoglobinnak. Ionok: Nátriumion, káliumion, kalciumion, magnéziumion, kloridion, hidrogén- és dihidrogénfoszfát-ionok, hidrogénkarbonát-ion.
Az emberi vérrendszer az egyik legbonyolultabb és legösszetettebb dolog a világon. Fiatalkorunkban megtanították nekünk, hogy miért fontos a vércsoportunk ismerete és azt, hogy miért és hogyan vigyázzunk érrendszerünk illetve szívünk egészségére. Sok olyan érdekesség maradt azonban, amiről nem tettek említést nekünk az iskolában, pedig legalább annyira izgalmasak, mint az ott elhangzottak. Az alábbi listán most 20 ilyen kevésbé ismert tényt gyűjtöttünk össze az emberi vérrendszerről, melyben valószínűleg Te is találsz majd magadnak meglepő érdekességeket. 1. 120. 000 szúnyogra lenne szükség ahhoz, hogy teljesen kiszívják egy felnőtt ember vérét. A vér áramlása érdekében a szív olyan nyomást fejt ki, mellyel akár több mint 9 méter magas véroszlopot tudna kreálni. Egy emberi lény élhet pulzus nélkül. Emberi test vér mennyisége 3. 2012-ben az orvosok egy olyan eszközt ültettek az 55 éves Craig Lewis testébe, amely lehetővé teszi, hogy a vér az egész testében keringjen pulzus nélkül. Stan Larkin 555 napig élt szív nélkül, miközben az átültetésre várt.
További tudnivalókat, például a beállítási lehetőségek ismertetését itt találod: A cookie-k használatáról szóló szabályzat
A vérplazma a vér szalmasárga/halványsárga színű folyadék-összetevője, amely szuszpenzióban tartja a vérben található vérsejt eket. A teljes vérmennyiség mintegy 55%-át teszi ki. Az extracelluláris folyadékok (az összes sejten kívüli testfolyadékok) intravaszkuláris részét képezi. Vérplazma A vérplazma kb. 90%-a víz. A zsírsavak fehérjéhez kötve, a glükóz és az aminosavak a vízben oldva találhatók benne. A vér pH-ja 7, 40 körüli érték. A bomlástermékek közül a karbamid és a húgysav jellemző. Oldott állapotú fehérjék is vannak a vérplazmá ban, az ALBUMINOK, a GLOBULINOK és a FIBRINOGÉN. vérplazma fehérje A vérplazma fehérjéi túl nagyok ahhoz, hogy átléphessenek a kapillárisok falán. E fehérjék között albuminokat, globulinokat, és fibrinogént különböztetünk meg. Az albuminok a vér ozmikus nyomását tartják fenn. A globulinok az immunrendszer általi védekezésre termelt fehérjék. Emberi test vér mennyisége 5. ~ (intravasalis) 2. A sejtek belső környezete (intracellularis tér):... ~ (plazma = szérum) hematokrit: a vérsejtek aránya az összes vérmennyiséghez viszonyítva (normálérték: 0, 44)... A szürlet tulajdonképpen fehérjementes ~.
Saját szívét egy eszközzel helyettesítették, amelyet Stan a hátizsákjában hordott. Még kosárlabdázni is tudott. Az a vérmennyiség, ami 25 nap alatt áthalad egy felnőtt testén, meg tudna tölteni egy közepes méretű úszómedencét. Egy személy elveszítheti vérének 40%-át és mégis életben marad. Természetesen időben szüksége van vérátömlesztésre. A szívrohamok 21% -a hétfőn következik be. Második helyen a péntek áll. A tudósok feltételezik, hogy az oka a stressz hormonok "kiáradása" a hét elején. A szívverésünk befolyásolja a hangulatunkat. A tudósok ezt a jelenséget tanulmányozták, amikor egy ember új szívet kapott. A műtét után elméje, érzései és cselekedetei szokatlan módon megváltoztak. Emberi test vér mennyisége y. A szívroham kockázatának csökkentése érdekében lassan kell felébredni reggel, és csökkenteni kell az esti edzések intenzitását. A kókuszvíz képes a vérplazmát helyettesíteni, köszönhetően a hasonló összetételéhez. Vércsoportjaink hatással lehetnek a válásokra. A tudósok kiderítették, hogy kapcsolat van a házastársak vércsoportjai és a válások százaléka között.
Vérlemezkék: Sejtplazmatöredékek, melyek a véralvadásban, az érrendszeren keletkező sebek befoltozásában kapnak szerepet. Számuk 300. 000 köbmilliméterenként. Fehérvérsejtek: A fehérvérsejtek száma 3000-10000 köbmilliméterenként. (Számuk ennél jóval nagyobb, közel húszszor annyi található meg a szövetek között, mint a vérpályákon. ) Három csoportot lehet közöttük elkülöníteni. A kis falósejtek (granulociták) alkotják a fehérvérsejtek nagy részét. Karéjos sejtmaggal, és különböző (savas, semleges, bázikus) festékekkel festhető, szemcsés szerkezetű sejtplazmával rendelkeznek. Festhetőségük alapján neutrofil (semleges festékkel festhető), eosinofil (savas festékkel jelölhető) és bazofil (bázikusan festődő) granulocitákat lehet elkülöníteni. A neutrofil (3., 6. képek) a legszámosabb (az összes fehérvérsejt 50-70%-a), ennek feladata a test számára idegen anyagok, sejtek, sejttörmelékek bekebelezése, így a velünk született, általános immunrendszer tagja. 20 izgalmas tény, amit nem tudtunk az emberi vérről - Érdekesség. Minden kis falósejt képes arra, hogy átlépjen a kapillárisok egyrétegű laphámján, az endotélen.