Hoover-gát Ország Amerikai Egyesült Államok Építési adatok Építés éve 1931 Megnyitás 1936 Építési stílus art déco építészet Építész(ek) Gordon Kaufmann Tulajdonos az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormánya Alapadatok Kimenő teljesítmény 2078, 8 MW Magassága 221 m Hosszúsága 379 m Szélessége 200 m Elhelyezkedése Hoover-gát Pozíció az USA térképén é. sz. 36° 00′ 56″, ny. h. 114° 44′ 16″ Koordináták: é. 114° 44′ 16″ A(z) weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Hoover-gát témájú médiaállományokat. A Hoover-gát egy nagy teljesítményű vízerőmű Arizona és Nevada államok határán, a Colorado folyón, az Amerikai Egyesült Államok területén. Építése 1931 -től 1936 -ig tartott, és elkészültekor ez volt a világ legnagyobb gátja. Az elnevezés sok vitát kavart a közvéleményben, végül a korábbi elnökről, Herbert Hooverről nevezték el. A duzzasztás eredményeként a gát mögött létrejött tó a Mead-tó. Kutatás az erőforrások után [ szerkesztés] Ahogy fejlődött a délnyugati országrész az Egyesült Államokban, egyre több figyelmet fordítottak a Colorado folyóra.
A szökőár a víz alatti földrétegek rengésétől keletkezett, és szörnyű katasztrófát okozott a part menti országokban, főleg Indonéziában, Sri Lankán, Indiában és Thaiföldön. Az áldozatok száma százezres nagyságrendű. És hogy eljön-e egy új özönvíz, ami elsöpri a világot? Megtudhatod Wolfgang Hohlbein lélegzetelállító regényéből, az Áradat ból! 2005-ben a Katrina hurrikán tette tönkre New Orleans védőgátját, és így a város nagy része víz alá került. Hiába kezdték el időben az evakuálást, ezrek maradtak mégis a katasztrófa helyszínén. A víz miatt a mentőalakulatok sem tudtak rajtuk segíteni. A város rendje azóta sem állt helyre, a fosztogatók és a hajléktalanok száma óriásira nőtt. Sokan tartják ezeket a szélsőséges viharokat a klímaváltozás egyértelmű következményeinek. Egy ilyen lehetséges katasztrófa-forgatókönyvet képzelt el Kim Stanley Robinson Árral szemben című regényében. 2007-ben Afrikában is óriási áradások pusztítottak végig. Több mint tizennégy országot érintett a katasztrófa, több száz ember vesztette életét, és több ezer az otthonát.
A Hszinhua kiemelte, hogy a létesítmény működését leíró valamennyi mutató a referenciaértékek tartományán belül van, és folyamatosan nyomon követik azok alakulását. A Kínai Mérnöki Akadémia egyik tagja, a vízügyekért felelős minisztérium hidraulikai szakértője pedig azt közölte, a gát annyire erős, hogy kétszer olyan nagy víztömeget is képes megtartani, mint ami szombaton érte el a falait. Az üzemeltető cég egyik szakembere pedig külön megnevezte azokat a tervezési sajátosságokat, melyek biztosítják, hogy a gát képes kitartani a mostani, rendkívül megnövekedett vízhozamban is, és védeni a Jangce mentén elhelyezkedő településeket az áradástól. Vízleengedés a duzzasztóból július 19-én Forrás: AFP/Str Az árvíz elleni védelem szempontja az egyik fő kérdése volt a gát építésének, amit az akkor és azóta is sokat vitatott projekt elfogadásakor, 1994-ben a kínai vezetés kereszülvitt az Országos Népi Gyűlésen. Az üzemeltető cégnél ugyanakkor azt mondják, pusztán a Három-szurdok-gát nem elegendő a mostani árhullámok elleni védekezéshez a Jangcén, a folyó valamennyi szakaszán erőfeszítéseket kell tenni annak sikeréért.