Ez az elhíresült figyelmeztetés Zrínyi Miklósnak (1620-1664) "Az török áfium ellen való orvosság" című röpiratából származik. Zrínyi Miklós költő és hadvezér volt, a Szigetvárat védő és ott hősi halált halt Zrínyi Miklósnak (1508 körül-1566) a dédunokája. A dédunoka nyomdokaiba lépett a nagy elődjének. Az ő élete is folytonos küzdelemben telt az oszmán hadigépezet ellen, mely a keresztény Európát századok óta szétzúzni igyekezett. Zrínyi politikusi éleslátását igazolja, hogy észre veszi a Magyarország ellenében erősödő Habsburgok fenyegetését hazánk függetlenségére. A kiváló nevelésben részesült Zrínyi Miklós kora egyik legműveltebb alakja. Beírja nevét a klasszikus magyar irodalomba a Szigeti veszedelem hősi eposzával is. Ő a magyar barokk kiemelkedő egyénisége, ám Zrínyi magát legfőképpen katonának tekinti: "Nem írom pennával, Fekete téntával, De szablyám élivel, Ellenség vérivel Az én örök híremet. " Zrínyi valóban kivételes tehetségű hadvezér, akinek a törökök feletti győzelmeit nemcsak a római pápa, de Európa összes királyi udvara elismeri, kitüntetésekkel, ranggal jutalmazza.
"Híremet nemcsak keresem pennámmal, /Hanem rettenetes bajvívó szablyámmal! " Zrínyi Miklós (1620. máj. 3. [más vélekedések szerint máj. 1. ] – Ozaly – 1664. nov. 18. – kursaneci erdő) A későbbi horvát bán Zrínyi György és Széchy Mária fiaként látta meg a napvilágot feltehetően az ozalyi várban 1620. május 3-án. Szülei korai halála után a bécsi udvar gondoskodott az ő és fivére, Péter neveltetéséről. Az uralkodó által kinevezett gyámok gondoskodtak a fiúkról, de nagy szerep jutott ebben a szomszédos nagybirtokos Batthyányné Lobkovitz-Poppel Évának is. A gyámok visszaéléseit megelégelve a császári udvar végül Pázmány Péter esztergomi érsekre ruházta a legfontosabb ügyekben való döntés jogát, így a két testvér előbb a grazi jezsuita kollégiumban tanult, ezt követően Bécsben és Nagyszombatban, majd pedig – a kor szokásainak megfelelően – egy itáliai utazáson vettek részt. Mire befejezte tanulmányait, korának legműveltebb emberei közé számított, hat nyelven beszélt és nyolc nyelven olvasott.
Ennek ellenére feloldhatatlan ellentmondásba ütközött: királya nem a török ellen fordította az országa haderejét, hanem birodalma céljaira. A nyugatra forduló Oszmán Birodalom elérkezettnek látta az időt egy újabb Habsburg-ellenes hadjáratra, ezért 1663-ban megindult az ország ellen, és elfoglalta a munícióval jelentősen ellátott Érsekújvárt. Itt vilajetet hozott létre, majd visszatért téli szálláshelyeire. Ezt használta ki Zrínyi, aki legendás téli hadjárata során mélyen benyomult a Hódoltságba, elfoglalta Berzencét és Babócsát, eljutott Pécsig, majd saját embereivel felgyújtotta az eszéki hidat, ami napokig égett. 1664-re felállt egy jelentős nemzetközi had, amely felvehette a harcot az újra támadó oszmánokkal, azonban a császári hadvezetés kerülte a döntő ütközetet, inkább visszavonult. Így támogatás nélkül hagyta a horvát bánt, akinek végig kellett néznie, ahogy saját költségéből felépített erősségét, Zrínyi-Újvárat lerombolja a török Az augusztus 1-i szentgotthárdi csata, amelyben a keresztény csapatok jelentős csapást mértek a szultán harcosaira bizakodásra adott okot, sőt az oszmánok kiűzésének lehetőségét felvillantotta.
hétfő: zárva, kedd -vasárnap: nyitva-10. 00-18. 00 épület nyitvatartás: 10. 00, pénztárzárás és utolsó belépés (elővételben váltott jeggyel is): 17. 00, a kiállítások zárása: 17. 30-tól indul a 3. emeletről. Tekintse meg éves nyitva tartásunkat. MúzeumShop (belépőjegy nélkül is): kedd-vasárnap: 10. 00-17. 45 Museum Café: kedd-vasárnap: 10. 45
Cím: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2-4.