2018. február 22. Folytatódik a sorozatunk, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye értéktárba felvett, épített kulturális értékeit mutatja be. Ezen a héten Kállósemjénbe látogattunk Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár Bizottság alelnökének invitálására. A 2016. június 1-én a nagyközönség előtt is megnyílt kállósemjéni Kállay-kúria ékes példája annak, hogy a múlt értékeiből táplálkozva a régi értéket úgy meg lehet őrizni a jelenkornak, hogy azt a hétköznapok részéve teszik. Kállósemjén kállay kúria. A Kállay-kúria ilyen, hiszen - mint fogalmazott Baracsi Endre - ez az épület most már közösségi célokat szolgál, ezáltal a múltnak az értékei, hangulatai is átivódnak a hétköznapokba. A megyei értéktárba felvett 101 értékből 23 épített, természeti, kulturális érték ebben a körzetben található - mondta dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő, majd hozzátette, hogy elképzelések és összefogás nélkül nem lehetne ilyen szép ez az épület, hiszen hiába van állami támogatás, " ha nincs gazdája, akkor az szertefoszlik ".
Elkezdődtek Kállay Miklós (1887-1967) egykori miniszterelnök családi kastélyának, valamint a mellette álló magtárépületnek a felújítási munkálatai a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kállósemjénben. Az 1, 2 milliárd forint költségvetésű beruházás során az eredeti állapotba állítják vissza a műemléki védettségű kúriát, valamint a szomszédságában található, évtizedekig magtárként használt Wolkenstein-kastélyt - közölte az uniós támogatást élvező projekt kedvezményezettje, a Nyíregyháza közelében fekvő, 3800 lelkes nagyközség önkormányzata kedden az MTI-vel. Megújul a kállósemjéni Kállay-kúria - Turizmus.com. A Kállayak a 14. században telepedtek le Kállósemjénben, a család később itt építette ki birtokközpontját. A nagykállói járás főszolgabírójaként, később Szabolcs vármegye főispánjaként, majd 1942-44 között Magyarország miniszterelnökeként tevékenykedő Kállay Miklós és családja egykori lakóhelyét barokk stílusban építették 1763-ban olasz mesterek. A kastély a II. világháború idején megrongálódott, 1964-ben helyreállították, majd 1994-ig diákotthonként működött.
Kállay Miklós személyében a család miniszterelnököt adott az országnak, így tehát értelemszerűen neki állít emléket a dolgozószoba és a pihenőszoba. A tablókon és a fényképeken elevenednek meg a hazáját szolgáló, a nemzetéért aggódó, a végsőkig elmenő államférfi életének jelentősebb állomásai; fotó Hitlerrel és Ribbentroppal. Látható az angol nyelvű emlékirata, az emigráció mozgalmas időszakának emlékezetes pillanatai. A pihenőszobában az újratemetés 25. évfordulójára (2018) lett összeállítva a temetéstől a hamvak hazahozataláig terjedő, közel három évtizedet dokumentáló képsorozat. Az első képen Kállay Miklós 1963-ban legépelt végrendelete, az utolsón a családi kriptában lévő nyughelye látható. A new yorki temetőben 1967-től 1988-ig nyugodott, ekkor áthozatták fiai Kállay és második felesége hamvait a római veranoi magyar temető máltai sírboltjába. A rendszerváltozás után nyílt meg a lehetőség arra, hogy – végakaratának megfelelően – a semjéni kriptában nyugodhasson szülei, első felesége és testvérei mellett.
Ez az áramlás hozza az enyhébb, csapadékosabb telet, de ha a futóáramlás és ezzel a Poláris örvény gyengül, akkor a nyugatias alapáramlás is gyengébb, vagyis nagyobb az esélye a jelentős hideg-betöréseknek. Milyen Lesz A Tél 2019 2020. A gyengítésben szerepet játszanak a Hirtelen sztratoszférikus melegedések - betűszóval SSW. Ezek megjelenési esélyeit pedig az úgynevezett kvázi - kétéves oszcilláció erősíti (QBO), mivel ez kvázi kétéves, vagyis 28-29 hónapos periódusonként változik, innen már könnyen kitalálható, hogy jelenleg épp a keleti fázisát éljük a jelenségnek, mely kedvez az SSW kialakulásának, és mintegy dominóelv-szerűen dönti a rendszert is. Forrás: Kép forrása:
Ennek ugyanaz az oka, mint az évszakok kialakulásának: a Föld tengelyének dőlése, amely által a Napból érkező sugárzás a téli félévben nem éri el a sarkokat. Az északi póluson szeptember végén fél évre "lenyugszik a Nap", ezáltal jelentősen csökken a hőmérséklet – ez nyomáscsökkenést idéz elő a magasban is, ami által egyre erősödő ciklonális (az óramutató járásával ellentétes) forgás indul be. Ezt nevezzük a gyakorlatban sztratoszférikus poláris örvénynek, ami az északi féltekén fennmarad egészen márciusig, amikor újra felkel a Nap a póluson. Egy erős poláris örvény általában melegebb telekkel jár együtt hazánkban – támogatva a nyugatias áramlást –, ám ekkor veszélyforrást jelenthetnek például Európára az Atlanti-óceán felől érkező viharciklonok. Előfordulnak azonban olyan telek, amikor a poláris örvény rövid időn belül legyengül, a szélirány nyugatiból keletivé változik a magasban, emellett a sztratoszféra hőmérséklete is több 10 °C-kal megemelkedik. Milyen telünk lesz 2012.html. Ezeket az eseményeket nevezzük hirtelen sztratoszférikus melegedésnek (angolul Sudden Stratospheric Warming; SSW), melyek a légkör legintenzívebb változásai közé tartoznak.
Egy másik jelentős változás, amely már most is megfigyelhető, hogy az Északi-sarkkör nagyobb ütemben melegszik, mint a Föld többi területe. Ez a jelenség a gyorsabb jégolvadással együtt megzavarhatja a troposzféra és a sztratoszféra cirkulációját is. A klímamodellek egyelőre nem értenek egyet a sztratoszférikus poláris örvény sorsát illetően, egyes szcenáriók szerint ( Wu et al., 2019) gyengülni fog, ezáltal a hidegbetörések gyakorisága megnőhet, míg vannak olyan forgatókönyvek is, melyekben erősebb poláris örvény szerepel. A hirtelen sztratoszférikus melegedések gyakorisága viszont nem növekedett az elmúlt évtizedekben és a modellek szerint sem várható jelentős változás a számukban. Az azonban bizonyos, hogy a troposzféra és a sztratoszféra közötti kölcsönhatások – még ha kissé bonyolultak is – de a klímaváltozás által szintén érintettek, így a felmelegedés mérséklése továbbra is közös érdekünk, akár kemény telünk lesz idén, akár nem. Tényleg extrém hideg télre kell készülni? Hidegbetörések és a poláris örvény. Az esetleges félreértések elkerülése végett a cikk a sztratoszférikus poláris örvényről szól, melyet gyakran értelmeznek azonosnak a troposzférában található poláris örvénnyel (amely jóval alacsonyabban, 5-10 km-rel a földfelszín fölött található).
Ennek ugyanaz az oka, mint az évszakok kialakulásának: a Föld tengelyének dőlése, amely által a Napból érkező sugárzás a téli félévben nem éri el a sarkokat. Az északi póluson szeptember végén fél évre "lenyugszik a Nap", ezáltal jelentősen csökken a hőmérséklet – ez nyomáscsökkenést idéz elő a magasban is, ami által egyre erősödő ciklonális (az óramutató járásával ellentétes) forgás indul be. Ezt nevezzük a gyakorlatban sztratoszférikus poláris örvénynek, ami az északi féltekén fennmarad egészen márciusig, amikor újra felkel a Nap a póluson. AC News | Mutatjuk milyen telünk lesz a jóslat szerint. Egy erős poláris örvény általában melegebb telekkel jár együtt hazánkban – támogatva a nyugatias áramlást –, ám ekkor veszélyforrást jelenthetnek például Európára az Atlanti-óceán felől érkező viharciklonok. Előfordulnak azonban olyan telek, amikor a poláris örvény rövid időn belül legyengül, a szélirány nyugatiból keletivé változik a magasban, emellett a sztratoszféra hőmérséklete is több 10 °C-kal megemelkedik. Ezeket az eseményeket nevezzük hirtelen sztratoszférikus melegedésnek, melyek a légkör legintenzívebb változásai közé tartoznak.
Ezen a napon rendszeresek voltak a bálok és a vásárok is. Márton napja a vendégszeretet szimbóluma, ami nem véletlen, ugyanis Szent Márton híres volt jóságáról és szerénységéről. Emellett nevéhez fűződik a libalakoma tradíciója és az újbor megszületése. "Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" – tartja a mondás. A Márton-napi lúdvacsora után "Márton poharával", vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Milyen telünk lesz 2019 redistributable. A Szent Márton-napi újbor kóstolgatásának szertartása a bort és a pincék sötétjét övező misztikummal kapcsolódott össze. A must ilyenkor változott borrá, így ekkor mutatkozott meg az egész évi fáradozás gyümölcse. Márton-napi hiedelmek Az evés-ivásnak kedvezett, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. A hiedelem úgy tartja, hogy aki november 11-én éjjel álmodik, az boldog lesz. Boldogságot hozhat az újbortól való spiccesség is, aminek köszönhetően a következő évben megmenekül az illető a gyomorfájástól és a fejfájástól.