De hiába jelentenek duplán az informatikai rendszerek, egy ügylet vonatkozásában csak egyszer kell az áfát megfizetni é ezt a NAV több alkalommal megerősítette. Egyébként itt fontos megjegyezni azt, hogy a pénztárgéphasználat nem kötelező akkor, ha minden ügyletről számlát bocsát ki az adózó, ekkor azonban – az online adatszolgáltatáson túl – külön kell nyilatkozni a kibocsátott számlákról, a PTGSZLAH nyomtatványon. A PTGSZLAH adatszolgáltatás teljesen független a NAV által 2018. július 1-től bevezetett adatszolgáltatásától, így azt ugyan úgy kell teljesíteni, mint eddig. A SZÁMLÁZÓ PROGRAMMAL MÁSIK BELFÖLDI ADÓALANY SZÁMÁRA KIÁLLÍTOTT, MINIMUM 100 000 FORINT ADÓT TARTALMAZÓ SZÁMLÁKAT KÖTELEZŐ-E LEVÁLOGATNI, VAGY LEHETŐSÉG VAN VALAMENNYI SZÁMLA ADATÁNAK TOVÁBBÍTÁSÁRA? Nav adatszolgáltatás a számlákról 2020. Amennyiben az adóalany csak azon számláiról szolgáltat adatot, amelyekben 100 000 forint vagy annál nagyobb összegű adót hárít át, ebben az esetben a számlázó programnak minden egyes számla tekintetében figyelnie kell, hogy az adott számla tekintetében az adatszolgáltatási kötelezettség feltétele fennáll-e. Az adóalany ugyanakkor dönthet úgy is, hogy figyelmen kívül hagyja az adóértékhatárt és – függetlenül attól, hogy a számla tartalmaz-e áthárított adót illetve, hogy milyen összegű áthárított adót tartalmaz – valamennyi belföldi adóalany számára kiállított számlájáról adatot szolgáltat.
Az adatszolgáltatást a számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai programnak, programfunkciónak, programmodulnak kell teljesítenie, így azoknak az adóalanyoknak, akik ilyen funkcióval rendelkező számlázó programmal rendelkeznek a regisztráción túl, lényegében további teendőjük nincs. Amennyiben az Ön vállalkozása kézi számlákat (is) használ: A nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla adatait a NAV által erre a célra biztosított elektronikus felületen kell rögzíteni. 500 000 forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adó esetén a kibocsátást követő napon. Egyéb esetben a kibocsátást követő 5 napon belül. A módosult szabályok megismerését és alkalmazását a honlapunk Online Számla felületén () közzétett információkkal és fokozatosan bővülő tesztelési lehetőséggel segítjük. NAV adatszolgáltatás a 100 eFt feletti áfa tartalmú kibocsátott számlákról | Könyvelés, adótanácsadás hírek. Kérjük, kísérje figyelemmel a megjelenő információkat az adatszolgáltatási kötelezettség jogszabályszerű teljesítése érdekében! Tisztelettel: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Share This Story, Choose Your Platform!
Idén jelentős változások lépnek életbe a számlák online adatszolgáltatási kötelezettségében. Jelen cikkünkben az ezekhez kapcsolódó legfontosabb kérdéseket és válaszokat gyűjtöttük össze. Igaz, hogy 2020. 07. 01-től minden, belföldi adóalanyok között megvalósuló ügyletről online módon adatot kell szolgáltatni, függetlenül attól, hogy tartalmaz-e áfát a számla? Mit jelent ez a kötelezettség pontosan? Nav adatszolgáltatás a számlákról tv. Azt, hogy gyakorlatilag teljes körűvé válik vállalkozói körben az adatszolgáltatás a NAV felé. Függetlenül a vállalkozási és az adózási formától minden gazdálkodó szervezet teljes adatszolgáltatásra lesz kötelezett a kibocsátott számláiról! Az egyéni vállalkozók is érintettek lesznek? Igen, minden vállalkozás, függetlenül attól, hogy társasági adó alanyok-e, vagy éppen KATÁ-zók, KIVÁ-zók, az összes más vállalkozó felé kibocsátott számlájáról köteles lesz online módon adatot szolgáltatni. Milyen ÁFA értékhatárhoz köthető az adatszolgáltatás? A korábbi 100. 000 Ft-os áfa értékhatár megszűnik, nem csak az összes áfás, de az áfa mentes értékesítések, szolgáltatások bizonylatait is rögzíteni kell a rendszerben.
NGM rendelet 49/A. §, 48/2013. NGM rendelet 67. § 14. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú melléklet] Mezőgazdasági őstermelőként milyen bizonylatot kell kiállítani a 2020. július 1-jét követően teljesített értékesítésekről? Kötelező számlázó programot használni? Abban, hogy a mezőgazdasági őstermelőnek milyen bizonylatot kell kiállítania, nincs változás 2020. július 1-jétől. Így például, amennyiben a mezőgazdasági őstermelő értékesítései kompenzációs felárra jogosítanak, a felvásárló állít ki felvásárlási okiratot, amelyről nem kell adatot szolgáltatni. A változás akkor érinti az őstermelőt, ha például a termékét olyan vevő felé értékesíti, aki (amely) saját adószámának (ami nem tévesztendő össze az adóazonosító jellel! A NAV MINDENT LÁT??? - jogszervizconsulting.hu. ) megadásával jelzi az adóalanyiságát, így részére számlát kell kibocsátani, amely számláról adatot kell szolgáltatni (online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség). Magát a számlát változatlanul nem kötelező gépi programmal kiállítani, azt továbbra is lehet számlanyomtatvány felhasználásával, kézzel kitölteni.
A javasolt neveket tavaly decemberben tették közzé, öt hónapig lehetett nyilvánosan megjegyzéseket fűzni hozzájuk, mielőtt a hivatalos "névadó" eljárás lezárult, és az új nevek felváltották a periódusos rendszerben a korábbi, sorszám alapján adott latin megnevezést. A szervezetek csak akkor fogadnak el igazoltnak egy bejelentést, ha az új elem létrehozói a teljes bomlási sort igazolni tudják, illetve azt másik gyorsítóban is meg tudják ismételni. Erre alkalmas intézet azonban a világon csak néhány található, közöttük van a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (Kalifornia, Egyesült Államok) és az Egyesített Atomkutató Intézet (Dubna, Oroszország) is, melyeknek tudósai együttműködésben hozták létre a két transzurán, szupernehéz elemet még 2004-ben és 2006-ban. A transzurán (uránon túli) elemek természetes körülmények között magfúzióval a csillagok belsejében születnek. Földi körülmények között két nehézion atommagjának ütköztetésével tudják létrehozni a szupernehéz elemeket, ám nehéz detektálni őket, mert kevés keletkezik belőlük, és gyorsan szétesnek kisebb atomokra.
Az atomok szerkezete; az atomnak két fő része van: atommag, kétféle részecskéből épülnek fel: proton: tömege és pozitív töltése van, a periódusos rendszerben ez lesz a rendszám; neutron: töltése nincs, tömege van, a periódusos rendszerben a protonnal együtt a tömegszámot adja. elektron: tömegük igen kicsi és negatív töltésük van. Különböző sugarú pályákon keringenek, ezeket a pályákat héjaknak nevezzük. A héjakat az atommagtól 1 – 7-ig számozzuk, ez lesz a periódus szám, amelyet a periódus rendszer baloldali függőleges oszlopában van feltüntetve. Egy-egy elektronhéjon annyi elektron keringhet, ahány elfér rajta. Férőhely szempontjából az egyes elektronhéjakon szigorúan meghatározott számú elektron kering: az első héjon 2 elektron, a másodikon 8 elektron, a harmadikon 18 elektron, stb. Bármely atom elektronjainak számát a 2n 2 képlettel számoljuk ki, ahol az n a héjak sorszámát jelenti. Ezek az elektronok még egy héjon belül sem egy konkrét rádiusszal meghatározható körpályán találhatók, hanem ezek a rádiuszok a sorszámmal együtt növekvő szélességű sávok, ezeket a sávokat alhéjaknak nevezzük, és betűkkel jelöljük (s=2e –, p=6e –, d=10e –, f=14e –), az alhéjak száma négynél tovább nem emelkedik.
2007. február 2. 15:00 URL: Száz éve, 1907. február 2-án halt meg Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, a periódusos rendszer kidolgozója. Tudományos módszertan vagy orosz miszticizmus 1834. február 8-án született Tobolszkban a helyi gimnázium igazgatójának tizenhetedik (és tizenharmadik életben maradt) gyermekeként. Nagyapja vitte az első nyomdagépet Szibériába, és ő adta ott ki az első újságot. Apját szembaja fiatalon nyugdíjba kényszerítette, a család megélhetését ettől kezdve az anyja által alapított üveggyár biztosította. Mengyelejev is dolgozott itt, s első kémialeckéit egy száműzött politikai fogolytól kapta. Tizenhárom éves volt, amikor apja meghalt, a gyár leégett, az elszegényedett család Moszkvába költözött. Itt nem sikerült egyetemre bejutnia, végül Pétervárott végezte el a tanárképző főiskolát. Diplomájának megszerzése után tüdőbajt fedeztek fel nála, ezért az orvosok tanácsára a Krím-félszigeten helyezkedett el. 1856-ban gyógyultan tért vissza a fővárosba, ahol fizikai-kémiai értekezésével magiszteri címet szerzett, majd egy év múlva egyetemi oktató lett.
A periódusos rendszerben az elemek periódusokba és csoportokba rendezve jelennek meg. A periódusokban az elemek rendszámuk szerint növekvő sorban követik egymást. Az elemek rendszámát kémiai és fizikai tulajdonságaik határozzák meg. [1] Egy főcsoporton belül azok az elemek találhatók, melyekben az elektronhéjakon lévő legkülső héjon lévő vegyértékelektronok száma megegyezik. A periódusban balról jobbra haladva sorban töltődnek fel az atompályák. A perióduson belül balról jobbra haladva: csökken az elemek atomsugara, elektronegativitásuk viszont nő. Ennek oka az, hogy atommagban levő protonok számának növekedésével a mag pozitív töltése is nő.
1859-ben állami ösztöndíjjal két évre Heidelbergbe küldték, itt Bunsennel dolgozott, a molekulák kohézióját és a spektroszkópot tanulmányozta. Hazatérve megnősült, 1864-ben a műegyetem kémiaprofesszora, majd a Szentpétervári Egyetem általános kémiai tanszékének vezetője lett, s az intézményt nemzetközileg is elismert tudományos központtá alakította. 1868-70 között írta klasszikus művét, A kémia alapjait - ez nem csak a legjobb orosz nyelvű kémiakönyv, de a valaha írt egyik legszokatlanabb is, mivel több mint felét a túlburjánzó lábjegyzetek foglalják el. Mengyelejev egy használható osztályozás kidolgozására törekedve kezdte vizsgálni a kémiai elemek atomsúlyai közötti kapcsolatokat. (Az atomsúly fogalmát 1808-ban John Dalton angol kémikus vezette be, lehetővé téve a matematikai kapcsolat keresését az egyes értékek között. ) Ezzel már mások is kísérleteztek, ám Mengyelejev szabályszerűséget vett észre: ha az elemeket növekvő atomsúly szerint sorba rakjuk, a táblázat a fizikai-kémiai jellemzők periodikusságát mutatja, ami lehetővé teszi a kémiai reakciók típusokba sorolását is.
Hazájában kivételezett helyzetet élvezett: amikor 1876-ban elvált és egy fiatal egyetemista lányt vett el, az ortodox doktrína szerint a bigámia bűnébe esett - de ügyét nem bolygatták. Még a szűklátókörű cári kormányzat is támogatta: 1867-ben Párizsban szerzett ismereteket az orosz szódagyártás fejlesztéséhez, 1876-ban az Egyesült Államokban a kőolaj-bányászatot tanulmányozta a kaukázusi kőolaj-kitermelés megszervezése érdekében. Nagy szerepe volt a donyecki kőszénmezők feltárásában és kiaknázásában is, s ő dolgozta ki az ásványi szenek fűtőértékét meghatározó eljárást. 1860-ban felfedezte a kritikus hőmérsékletet, amely felett a gázok nem cseppfolyósíthatóak, felismerte az általános gáztörvényt: a nyomás, hőmérséklet és térfogat kapcsolatát, kutatta az oldatok kémiáját, s a vegyészet mezőgazdasági hasznosítását. Feltalált egy füst nélküli lőport, s nagy érdemeket szerzett az állami mérésügy vezetőjeként. Foglalkozott a hőtani jelenségekkel, a különféle halmazállapotú testek kiterjedésével, fizikai, kémiai átalakulásaival.