Eger ostroma 1552-ben, az Oszmán Birodalom azévi hadjáratának az utolsó hadieseménye volt, melyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete. Az 1552-es török hadjárat a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indult. A törökök kitartó várostromokkal igyekeztek meghódítani a végvárrendszerrel megerősített Magyar Királyságot. A "Nagy" és "Dicsőséges" (" Magnific ") I. Szulejmán szultán a ruméliai európai haderőt vetette be a pártharcoktól megosztott Magyar Királyság ellen. Az egyesített török seregek, ősszel a közeledő tél előtt szokatlanul későn, 1552. szeptember 9-én kezdték el ostromolni Eger várát és azonnal erős tüzérségi tűzzel próbáltak rést ütni a falakon. Az egri várban kis létszámú, többségében magyar várvédő katona állt szemben a szultán hadseregével. A vár ostromára korábbi források szerint 75 ezer török érkezett, míg Tinódi Lantos Sebestyén szerint 1935 védő szállt szembe a 150 ezer főt kitevő, két egyesült török új évezred történelmi kutatásai alapján a török had létszáma vélhetően 30-40 ezer fő volt, ennek ellenére még így is veszedelmes túlerőt jelentett harcedzettségével és fegyverzetével.
Nevének pontos eredetét jelenleg sem tudjuk. Van olyan feltevés, hogy a hely elnevezését az Eger patak partjain valaha bőségesen növekedő "egerfáról" (azaz égerfáról) nyerte. Az évszázadok alatt leromlott állapotú vár az 1960-as évek óta folyamatos feltárási és helyreállítási munkának köszönhetően ma sok érdekes látnivalóval és a történelmi időket idéző kiállításokkal várja a látogatókat. Gárdonyi Géza sírhelye. Tordai Ányos ciszterci szerzetes kezdeményezésére, a város támogatásával nyerte el végső nyughelyét Gárdonyi Géza az egri várban. Temetésén Kosztolányi Dezső mondott beszédet.
A legújabb kutatások szerint nem lehetett ekkora a török haderő, hiszen a szultánnak összesen volt ennyi katonája akkoriban, a valóságban a becslések szerint negyvenezres haderő ostromolta meg a várat. A támadók még így is óriási túlerőben voltak, mivel a védők nagyjából kétezren lehettek, akik között besorozott parasztok is akadtak. 6. Többször is nekimentek a várnak a törökök, de mindig vissza kellett vonulniuk Az ostromlók több nagy rohamot is indítottak a vár ellen, amelyek igencsak próbára tették az egyre inkább fogyatkozó védők erejét. A leginkább kritikus helyzet október 4-én alakult ki, amikor elővigyázatlanság miatt felrobbant a vár egyik lőszerraktára, a káoszt pedig fokozta a meginduló török támadás. Dobó vezetésével a védőknek mégis sikerült összeszedni magukat, és visszaverni a törököket, akiknek ismét, immár sokadik alkalommal le kellett menekülniük a falakról. 7. Ha Eger elesik, szabad préda lett volna a Felvidék Ha nem sikerült volna megtartani az egri várat, az súlyos csapás lett volna a felvidéki városoknak, ugyanis ez az erőd látta el a védelmüket.
3. Szokatlanul későn kezdődött az ostrom A hadiszezon végéhez szokatlanul közel, szeptember 9-én zárta körül a török sereg a várat. Az ostromlókat vezető Ali pasa és Ahmed budai pasa valószínűleg a korábbi sikereken felbuzdulva gyors győzelemre számíthatott, ám a hűvös októberi idő a vár alatt érte a törököket, akiknek nem kis részben emiatt kellett lemondani a harcok folytatásáról. Ez volt egyébként a várvédők szerencséje, akik már a tűrőképességük határán voltak. Fotó: Keller Richárd 4. Le akarták rombolni a várfalat a törökök, hogy könnyebb dolguk legyen a támadásnál A két pasa a korábban sokszor bevált módszerrel látott neki az ostromnak. Nagy erejű ostromágyúkkal kezdték lövetni a várfalakat, abban bízva, hogy azok leomlanak, így könnyebben ki tudják majd használni a török sereg számbeli fölényét. Az ostromlók dolgát megnehezítette, hogy a hosszú hadjárat alatt igencsak megcsappantak a készleteik, ezért a tüzéreknek spórolniuk kellett az ágyúgolyókkal. 5. Nem voltak százötvenezren a törökök, de így is óriási túlerővel támadtak Tinódi Lantos Sebestyén százötvenezres török seregről írt az Eger vár viadaljáról való énekben, és Gárdonyi is hasonló létszámot említett az Egri csillagokban.
A rezet tartalmazó hatóanyagok közül a réz-szulfát és a réz-hidroxid hatóanyag minden rézionja hasznosul, oldatban szabad réz(II) ionná válnak. A réz felhalmozódik a talajokban, és minden élő szervezet érzékeny vele szemben. Azért, hogy minél kisebb legyen a környezet rézterhelése, nagyon fontos, hogy olyan rézkészítményt használjunk, amely kisebb réztartalom mellett is kiváló hatékonyságú. A készítmény ezen sajátosságát alapvetően befolyásolja a réz szemcsemérete és annak eloszlása, valamint a réztermék formulációja. Az apróbb szemcsemérettel sokkal jobb fedést tudunk elérni, mert a kis részek hézagok nélkül tudják befedni a felületet. Peronospora elleni védekezés . A formuláció több mindent meghatároz. A felhasználó szempontjából a szer kezelhetőségét, úgy mint oldódás, keverhetőség stb. A fungicid hatás szempontjából pedig azért fontos, mert ez fogja biztosítani a készítmény megtapadását a felületen és az esőállóságot. A kontakt hatású készítményeknél ennek különösen nagy a jelentősége, hiszen csak akkor tudják ellátni a feladatukat, ha jó fedéssel hosszabb ideig a védendő felületen maradnak.
Gaál Orsolya
Profi termelők gyümölcsösökben, szőlőkben jégverés okozta károk, a rothadás csökkentésére használják. A készítmény víz és kálium-klorid elektrolízisével előállított magas redoxpotenciálú termék, kibontva nagyon erősen klórszagú. Finom szemcseméretben (ha van, hidegköd fejlesztő géppel) kell kijuttatni, hogy a fa minden részét elérje a köd. Az Ön által kért oldal nem található!. A nedves lombozatra is kijuttatható, de nincs tartamhatása. Megemlítjük, hogy a termék eltarthatósága csak 3 hónap, szobahőmérsékleten tartva elveszíti hatékonyságát! Erre az évre a meggyre és cseresznyére már nem aktuális a javaslatunk, de szőlőre igen: vannak olyan növénykondicionálók, amelyek kifejezetten a héj felrepedését gátolják meg. A Prosilikon kálium és szilikát tartalmú növénykondicionáló, melyet megelőző jelleggel kell kijuttatni. Bogyónövekedés időszakától három alkalommal, kötődéskor, a termésfejlődés kezdetekor, és ha kell, amikor a gyümölcsök 50%-a már érett. Ha a cseresznye és meggyfák cseresznyelégy elleni védekezéséhez sárga ragadós lapot használtak, ne felejtsék el ezeket lassan összeszedni és megsemmisíteni!
Paradicsomban, paprikában, uborkán szamócán, szőlőn, káposztaféléken használható a legtöbb gombabetegség ellen: a Pythium nem válogatós, és ez nekünk jó hír. De akár a réz hatóanyagot, akár a mikoparazita gombát választják, már a peronoszpóra gombaspóra (konídium) kicsírázása előtt a levélen kell lennie a kontakt gombaölőnek. A szőlő károsítói elleni védekezésről részletesen írtunk a 16. felhívásban. A peronoszpórához hasonlóan még csak néhol tűnnek fel a szőlő feketerothadásának ( Guignardia bidwellii) a jellegzetes tünetei. Egyre nagyobb gondot okoz a nagyüzemekben is. A két kép vasárnap készült Révfülöpön. A határozott széllel körülvett foltok nem perzseléstől származnak, az elhalt levélfolton körkörösen megjelenő gomba termőtestek pedig egyértelművé teszik, hogy ennek a betegségnek a kórképét látjuk. A fertőzött növényi maradványok őszi eltávolítása a védekezés alapja. Peronoszpóra elleni védekezés - Szakértői tanácsok. Lehet, hogy éppen ezen a beszáradt fürtmaradványon telelt át a gomba. Itt elérik Dr. Dula Bencéné kiváló cikkét a kórokozóról, azonban felhívjuk a figyelmüket, hogy a cikkben felsorolt növényvédőszerek egyike sem használható ökológiai művelésű szőlőben.