Kézikönyvü Jól jön a segítség! 2010 óta a postaládákban, 2013 óta Budapesten. Kezdőlap Hirdetés feladás GYIK Ingyenes Ön itt áll: Kezdőlap BGSZC Magyar Hajózási Szakgimnázium és Szakközépiskola Nem kerületi önkormányzati fenntartású intézmények 13. kerület BGSZC Magyar Hajózási Szakgimnázium és Szakközépiskola 13. kerület BGSZC Magyar Hajózási Szakgimnázium és Szakközépiskola E-mail: 13. Magyar Hajózási Szakközépiskola adatok és képzések. kerület Középiskolák – lista
Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Budapest, Jász utca 155. Bővebben: Dr. Hámori Miklósné iskolánk egyik jeles pedagógusa, a következőképpen emlékszik vissza iskolánk történetére: "Hat éves volt a Jász utcai Általános Iskola, amikor 1955 őszén az egyetemet befejezve, latin-történelem szakos középiskolai tanárként idekerültem. Hetenkénti váltással, délelőtt és délután is tanítottunk, a nap másik felét kötelezően tanulószobai felügyelettel töltöttük. Tiszta fiú- és lányosztályok voltak. A lemaradó gyengébb tanulókból egy-egy vegyes osztályt alakítottak ki. Természetesen, mint kezdő tanár egy ilyen ötödik, vegyes osztálynak lettem az osztályfőnöke. Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola. A vagány angyalföldi gyerekek erősen próbára tették a tűrőképességemet. Az alsó tagozattól eltekintve minden osztályban kivétel nélkül középiskolai tanárok tanítottak. A pontos órakezdés mind a tanárok, mind a diákok számára természetes volt. Volt olyan kolléga, aki Budakalászról naponta utazva, 30 éven át egyetlen napot sem hiányzott.
Jelenlegi és régebbi nevei: 1896-tól Jász utca Forrás: (41430), ADOMÁNYOZÓ:ANGYALFÖLDI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék: "A képekhez tartozó információk a honlapról származnak. "
Építő jellegű bejegyzéseket várunk. ) Tovább Vélemény: Évek óta a Doktornő a háziorvosom, csak jót tudok róla mondani. Kiváló szakember, precíz, udvarias, alapos. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Tovább
Az 1956-os forradalom leverése után új vezető került az iskola élére, Csongrádi Kornél személyében. Tekintélyt parancsoló megjelenésére a tanulók a folyosó szélére húzódtak. A 60-as évek elején az a kiváltság érte iskolánkat, hogy tizenkét évfolyamos intézménnyé fejlődtünk. Ez azt jelentette, hogy az általános iskola befejezése után tanulóink itt folytathatták tanulmányaikat mint gimnazisták az érettségiig. Így két, illetve három párhuzamos gimnáziumi osztály indult. Új, fiatal, tehetséges tanárok kerültek iskolánkba. Köztük volt Sebestyén László matematika-fizika szakos tanár, a későbbi igazgatóhelyettes is. "Matek-Laci" beceneve a gyerekek szeretetét és tiszteletét tükrözte. Ekkor került ide Szókontor Pál művész tanár úr is, aki először általános felügyelőként tevékenykedett. Az akkori igazgatónak köszönhetem, hogy a történelem mellett a latin nyelvet is taníthattam néhány évfolyamon keresztül. Régi ballagásokra emlékezve eszembe jut, ahogy római szenátoroknak öltözött fiúk ballagtak az iskola folyosóin – Cicero körmondatait idézve.
Amennyiben az iskola maga készíti el helyi tantervét, a felsőbb tantervi szabályozókat tovább kell fejlesztenie, a helyi viszonyokhoz kell igazítania. Ennek a munkának a legfontosabb elemei – a törvényben megszabott, fentebb felsorolt elemek meghatározásán túl – a konkretizálás, a tantárgy belső struktúrájának és tárgyközi kapcsolatainak kialakítása, valamint az értékválasztás. A konkretizálás (pontosítás) legfőbb ismérve a precíz megfogalmazások alkalmazása: az országos szintű szabályozókban szereplő "ismerni", "érteni", "alkalmazni" kifejezések túlságosan tágak és általánosak. A pontosítás során ezeket konkrét tevékenységekként határozzuk meg, pl. "leírni", "felsorolni", "megkülönböztetni". Akkor járunk el helyesen, ha a tevékenységek mellé feltételeket és szinteket is meghatározunk, pl. Helyi pedagógiai program 2021 2022. "A tanuló legyen képes 30 perc alatt tanári segítség nélkül a megadott növények közül legalább kettőt meghatározni a Növényismeret című könyv segítségével. " A saját helyi tanterv megalkotása során a másik igen felelősségteljes feladat a tantárgy belső struktúrájának és tantárgyközi kapcsolatainak kialakítása.
A harmadik szint a kétpólusú tantervi irányításban a helyi pólus, az egyes intézmények tervezése. A közoktatási törvény korábban rendelkezett a pedagógiai program felépítéséről (pl. 1993. évi LXXIX. törvény és 2003. évi törvény); a jelen tankönyv írásakor érvényes, 2011-es köznevelési törvény szűkszavú ebben a kérdésben. A pedagógiai programok egyrészt általában megnevezik az egyes intézményekre, szellemiségükre jellemző értékeket, célokat, alapelveket (differenciálás, egészségfejlesztés, környezeti nevelés), másrészt megadja az intézmény helyi tantervét, a felhasznált taneszközöket, esetleg az értékelési rendszert is (mindezt a korábbi szabályozás előírta). Megjelenik benne az extra curriculum tervezése is. Gyakori, hogy helyzetfelméréssel indul a dokumentum (a tanított populáció és a környezet jellemzése, az iskola hagyományai). Helyi pedagógiai program tv. Így a pedagógiai program funkciója a helyi tervezés. A pedagógiai program részeként a helyi tanterv részletes tananyagot közöl, kijelöli a követelményeket az egyes évfolyamok végén.
A terv táblázatosan tartalmazza: A témán belüli óra sorszámot, A megoldandó didaktikai feladatot, Az elsajátítandó tananyagot (fogalmak, szabályok, törvények), A kialakítandó jártasságok, készségek és képességek rovatát, A külső és a belső koncentrációt, A feldolgozás módjára való utalást, A szemléltetés eszközeit, Az alkalmazás során kitűzendő feladatokat, és végül A felhasználható irodalmat és az esetleges tapasztalatokat. A szaktanári tervező munka harmadik fázisa az óravázlat-készítés, azaz a tanítási óra, foglalkozás tervezése. Ez a tevékenység az óra tudatos átgondolására irányul. Az óravázlat tartalmát és formáját a tanár szakmai tájékozottsága, gyakorlottsága, biztonságérzete szabja meg. 2.1.3. Pedagógiai programok és helyi tantervek | A tantervelmélet és a pedagógiai értékelés alapjai. Egyetlen igény az óravázlattal szemben az, hogy rendezett, áttekinthető és így használható legyen. Általában tartalmazza az óra célját és tartalmának meghatározását, az óra eseményeit, menetét. Korábban része volt a táblavázlat is, ennek az írásvetítő, majd a prezentációs technika megjelenése új formát adott.
Pontosan meghatározza az óratervet is, azaz hogy az adott intézményben milyen tantárgyakat tanítanak és milyen óraszámban. Ez a döntés központilag korlátozott: az intézményi óratervek a NAT (és a kerettantervek) időarány-javaslataira épülnek. Az intézményes nevelésre fordítandó időkeretet a közoktatási törvények határozzák meg.