Mennyire ambivalens ez? Borzasztóan! De, aki olvasta, vagy olvasni fogja ezt a könyvet, az megérti, hogy mire gondolok. Jonas mindennapjai ugyanarról szólnak: iskola, délutáni foglalkozás, majd este a családdal megbeszélni a napjukat, milyen érzelmeket váltottak ki bizonyos cselekedetek, gondolatok. Egyhangú világ ez, ahol rengeteg szabály van. Ezekkel a szabályokkal védik az emberiséget a betegségtől, a fájdalomtól, a konfliktusoktól, a nincstelenségtől. Minden itt élő elfogadja a Tanács döntését, nem kérdőjelezik meg. Számukra természetes, hogy mások döntenek az életük és a jövőjük felett. Egy elvárások nélküli élet, ahol minden embert úgy és olyannak fogadnak el amilyen. Azonban, ha a szabályokat valaki megszegi, akkor átkerül a Másholba, ugyanúgy, ahogy az öregek is, és azok a babák is, akik nem képesek fejlődni. Jonas készül a Tizenkettedik ceremóniára. Emlekek őre könyv . Számára ez a legfontosabb esemény; most derül ki, hogy mi lesz a szakmája, mivel foglalkozik élete végéig. Kissé ideges, mert nem igazán tudja, hogy mit is szeretne csinálni.
Van egy hely, ahol mindenki boldog, ahol nincsenek betegségek, nincsenek szenvedések, nincsenek nélkülözések. Mindenki ilyen helyre vágyakozik, mindenki ezt szeretné, igaz? Amikor a könyv elején voltam, azt hittem, én is ezt akarom. Aztán minél többet tudtam meg erről a világról, annál jobban éreztem azt, hogy ezt sosem akarnám. Érdekes, igaz? Mi lehet annál rosszabb, mint az egészség, a boldogság? Ez a kis könyvecske ráébreszt arra, hogy nem létezik tökéletes világ. Hogy az egyensúly megmaradjon, valamit el kell venni. Lois Lowry: Az emlékek őre | Luthien Könyvvilága Blog. De ki dönt arról, hogy mi az, ami nélkül érdemes élni, melyek azok a szükségletek, érzések, amik nélkül boldogok lehetünk? Azt hiszem, erre nincs is igazán megfelelő válasz. A tudatlanság egyenlő lenne a boldogsággal? Lehet… Számomra elképzelhetetlen, hogy valaha is lemondjak azokról a dolgokról, amelyek számomra fontosak, mégis, van ebben a világban valami, ami iszonyatosan érdekelt, ami vonzott, ami miatt egy pillanatra ott akartam lenni, de csak egyetlen pillanatig.
Az eddig elvégzett önkéntesmunkát igazi munkára váltják ebben az életszakaszban és bekerülnek a dolgozó felnőttek társaságába. A társadalom élén a bölcsek tanácsa áll, akik eldöntik, hogy ki milyen munkát kap, amikor tizenkettes lesz, akik figyelemmel kísérik azt, hogy minden gyerek rendszeresen részt vesz-e az önkéntességben, ők azok akik figyelik a családok kapcsolatait, minden gyerekkel jól bánnak-e. Jonas mostani decembere a legfontosabb, most avatják tizenegyesből tizenkettessé. Jonasnak fogalma sincs arról, mi szeretne lenni, pedig általában mindenki vágyik valamire és a végén oda osztják be dolgozni, amit szeret így mindenki megvan elégedve azzal, amit csinál. Az emlékek őre könyv pdf. Amikor elérkezik a pillanat Jonas nem tudja türtőztetni az érzéseit, erőt vesz rajta az idegesség és az izgalom. Ám amikor a 18-as számú gyerek után egyből a 20-ast mondják lefehéredik és még nagyobb idegesség keríti hatalmába. Miért hagyták ki az ő számát? Kifelejtették volna? Az nem lehet, sose hibáznak, amikor ilyen fontos eseményt kell irányítani.