Időpont: 2019. 07. 31. Bolondos, szerelmi kergetőzés, pletyka és ádáz szópárbajok tarkítják a XX. Keszthelyi Nyári Játékokat. A Centrál Színház ezúttal Shakespeare Sok hűhó semmiért című komédiáját hozta el a Festetics-kastély parkjába. A Balaton-part egyik legnagyobb színházi ünnepén olyan művészeket láthat a közönség, mint Pokorny Lia, Schmied Zoltán, vagy Magyar Attila. A Keszthelyi Nyári Játékokat a Básti Juli-Puskás Tamás művészházaspár kezdeményezésére 2000 júliusában rendezték meg első alkalommal. Az első négy évben Shakespeare műveket adtak elő, ezért gondolták úgy, hogy a húsz éves jubileumot is a drámaírás egyik legnagyobb alakjával ünneplik. Puskás Tamás színházigazgató, rendező: "Húsz évesen egy ember is már fiatalember és megáll a maga lábán. Úgy látom, hogy a Keszthelyi Nyári Játékok is megáll a maga lábán. Sok hűhó semmiért keszthely coupon. Az első időben emlékszem, hogy még délben ideges telefonok voltak, hogy hány jegy van eladva. Azt lehetett remélni, hogy ahány jegy délben el van adva, annak körülbelül a duplája nézőközönségünk lesz este.
Nehéz első évek voltak, de ma már mire ideérnek a pénztárosaim, addigra minden jegy el van adva, nagyjából, néhány száz jegy még a hatezerből van. " A Sok hűhó semmiért talán Shakespeare legbájosabb komédiája. Igazi bolondos, szerelmi kergetőzést ígér az előadás. Sok hűhó semmiért. Beatrice és Benedek komikus párosát Pokorny Lia és Schmied Zoltán alakítja. A közönség azzal szembesülhet, hogy lesz a házasságot elutasító fiatalokból, fülig szerelmes pár. "Ez a feladata nyilván ennek az előadásnak, vagy ennek a szerepnek, hogy megmutassa, hogy az ember hogy jut el oda, hogy a házasságot teljesen elutasítja és utána, amikor megcsapja őt is a szerelem szele, akkor próbálja magának megmagyarázni, hogy végül is nem gondoltam erre soha, de boldogok akik belátják a hibáikat és igyekeznek jóvátenni azokat" - mondta televíziónknak Schmied Zoltán. A húsz éve tartó Keszthelyi Nyári Játékok során számos kiváló előadás megannyi neves színésze lépett a porondra. A csúcstartó Magyar Attila, akit a keszthelyi közönség a két évtized alatt tizenötször csodálhatott meg.
1928 mégis ünnepi hangulatban telt: az egyesület 30 éves fennállását ünnepelték Lovassyék, s ha nem gondoltak a tartozásukra, még büszkék is lehettek félkész múzeumpalotájukra. Nem is késlekedtek oromzatára, a cikornyás cementdíszművek közé odaíratni, hogy "Épült MCMXXVIII", vagyis, hogy 1928-ban. Az 1929-ben végzett becslések szerint a befejezéshez még mintegy 320 ezer pengőre volt szükség, többre, mint amennyit addig ráköltöttek. Az évet végül 72 ezer pengő túlfizetéssel zárta az Egyesület. Nem épp jókor költekeztek túl a derék múzeumalapítók, hiszen az ország vállát ekkor nyomta leginkább a gazdasági válság súlya. Az államtól 1930 és 1931 folyamán egy fillér támogatás sem érkezett. A mélypont: a tartozás egy részét peresítették, s a nagykanizsai járásbíróság végrehajtást rendelt el. Sok hűhó semmiért keszthely teljes film. Jöttek a behajtók, és lefoglaltak vitrint, mordályt, szipkát, zsebkést, de kitömött madarat és gipsz halakat is, bármit, ami értéket képezett, összesen 23 300 pengő erejéig. Az 1931-es végrehajtási jegyzőkönyv (Balatoni Múzeum, Történeti dokumentációs gyűjtemény) Szégyen ide vagy oda, az élet megy tovább.
Lepadlóztatnak egy termet, és beköltöztetik a könyvtárat. 1935 augusztusától kiállításon mutatják be a természettudományi gyűjteményt. 1938-ban – tíz évvel az épület "elkészülte" után – még javában folytak a belső munkálatok: burkolás, villanyvilágítás kiépítése, kályhák építése, berendezés. Ebben az évben nyitották meg az emeleti négy teremben az első régészeti kiállítást. Nem érdektelen a múzeum és a gyűjtemények további története sem, mégis, itt tegyünk pontot történetünk végére. Hiszen – bár a csinosítgatás még az 1950-60-as években is ráfért – az épület, ha nem is 30, de 40 évvel a Balatoni Múzeum-Egyesület megalapítása után, valóban készen állt arra, hogy a természettudományos, régészeti, néprajzi és tájrajzi gyűjtemények otthonául szolgáljon. Sok hűhó semmiért | EVENiTa. A Balatoni Múzeum és Kultúrpalota Györgyi Dénes műépítész-tanár által készített terve (Balatoni Múzeum, Történeti dokumentációs gyűjtemény) "A mű kész, az alkotó pihen. " Várjunk: a megrendelőről szóltunk, de ki is az alkotó? Milyen értékű mű(alkotás) az, amely létrejött?