égig érő fa: samanisztikus képzet, → meseelem, önálló mesetípusként számon tartott mesemotívum, mely a változatok nagy részében kezdő motívum, ritkábban → keretmese: (öreg) király kertjében égig érő tetejetlen (alma-, körte-, cseresznye-) fa áll. A király annak ígéri lányát és fele királyságát, aki neki a fa ifjító gyümölcséből hoz. Változata: a királykisasszonyt már korábban elrabolta a sárkány, aki a fa tetején él. Sokan próbálnak szerencsét, senkinek sem sikerül megmásznia a fát, végül egy (7 éves) kiskondás táltos malaca (kutyája) tanácsát követve 7 (3) rend vasgúnyával 7 (3) pár vasbocskorral útnak indul: baltájával lépcsőfokokat vág a fa törzsébe s így lépeget felfelé. Mire ruhái elszakadnak, elér egy kinyúló ágat. Égig érő fa – Wikipédia. Azon végigkúszva megérkezik a sárkány, ill. a királykisasszony palotájához s szolgálatába szegődik. (Folytatása: → Világhírű Szép Miklós: MNK 400C*. Vagy: felkéri, hogy tudja meg, miben van a sárkány ereje, folytatás: → testen kívül elrejtett erő, a: AaTh 302A*. ) A mesemotívum előfordul tréfás meséinkben is; a cigány egy nyárfán, melynek hegye az égben, gyökere a pokolban van, előbb az égbe, majd a pokolba megy (AaTh 800); különösen gyakori parodisztikus jellegű hazugságmeséinkben: az → apám lakodalma (AaTh 1962) c. közismert mesetípus hőse is égig érő fára mászik fel.
Déli oldalán áll egy centrális építmény, a középkori Szent Jakab-keresztelőkápolna, melynek sárkányos faragásán életfa áll középen. Madarak veszik körbe a monoszlói templom déli kapujának életfáját. Erdélyben Vurpód és Vízakna templomának timpanonját díszíti életfajelenet. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 639–640. o. ISBN 963-05-1286-6 Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin: Román kori templomkapuk: régi és új műveltség egymásrarétegződése a román kori templomok épületszobrászatában, kapukon és oszlopokon, TKTE, Piremon, 1997. Égig érő fa icon. ( ISBN 963-00-6320-4) Bérczi Sz., Bérczi K., Bérczi Zs. (1999): Szent László kifestő. TKTE, Piremon, Vámospércs ( ISBN 963-00-6321-2) Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1876.
Bement, kiugrott, bement, kiugrott. A cigánygyerek meg öltögette a cérnát szaporán, gyorsan megvarrta a nadrágot. A szabó is hazaiszkolt a pokolba. Akkor utánuk küldte Plutó a kondást: - Eredj te most, kondás fiam! Megy a kondás, a nagy fa tövénél érte utol őket, s épp ott legelt egy konda is. - Fogadjunk! - mondja a cigány fiú. - Az enyém minden göndör farkú, a tiéd minden sima farkú malac. Az égig érő fa. Amelyikünk többet hajt el, azé lesz a királykisasszony! - Jól van, kezdjük el hajtani! Az ördög megfog egy disznót, épp egyenes farkú, örül is, de hiába, mert csak három egyenes farkút lelt, azok voltak betegek, a többi mind kunkori farkú volt. A cigánygyerek mind elhajtotta a disznót, azt a három beteg, koszos malacot hagyta csak ott neki. - Na - azt mondja az ördög -, legyen hát tiéd a királykisasszony. Ezzel fel is értek a felső világra, vitték a palotába a királykisasszonyt. Lett nagy dínomdánom, a cigánygyereket ellátták pénzzel, egy kocsi aranyat kapott, hogy építsen palotát maguknak. Máig is él a tömérdek rajkó apjával, anyjával, ha meg nem halt azóta.
További műsorainkat megtekintheti ide kattintva. Tovább a fotókhoz » Tovább az archívumhoz » Színháztermi előadás: 1. 200 Ft / fő Játszószínházi foglalkozás: 1. 200 Ft / fő Felnőttelőadás: 1. 200 Ft / fő Gyermek-előadásokra szóló bérlet: 3. Magyar népmesék: Az égig érő fa - YouTube. 500 Ft / fő Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére: Színháztermi előadás: 1. 000 Ft / fő Játszószínházi foglalkozás: 1. 000 Ft / fő Szeretne értesülni a legfrissebb bábszínházi információkról? Iratkozzon fel hírlevelünkre: 4026 Debrecen, Kálvin tér 13. +36 (52) 418-160 Vojtina Bábszínház © 2022 Minden jog fenntartva!
Volt nekünk apánk valamikor? - Volt hát, de eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. - Anyánk - azt mondja a gyerek -, én megkeresem az apánkat, ha a világ végén lelném is, még az égbe is felmegyek utána! Feltarisznyázott, ment, mendegélt, hetedhét országot, az egész világot bejárta, sehol sem találta az apját. Ahogy éppen egy erdőben szédeleg, lát egy borzasztó nagy fát. A töve leért a pokolba, a hegye fel az égbe. A cigánygyerek csináltatott magának egy fejszét, belevágott a fába, mászott felfelé. Az ég kapuja pedig zárva volt, Szent Péter állt előtte. Azt mondja Szent Péter a cigánygyereknek: - Mit akarsz te itt? Égig érő fű teljes film. - Keresem az apámat! - Itt a mennyországban? Mit keresne a te apád a mennyországban, te?! A gyerek meg fogta a kalapját, és behajította. - Jaj - azt mondja -, engedjen be, csak a kalapomat hoznám ki! - Na, eredj, de gyere is rögtön! A cigánygyerek meg hajigálta beljebb-beljebb a kalapot, míg egy nagy térre nem hajította. A tér közepén egy gömbölyű karosszék, mellette tizenkét gyalogszék állt.