Fotó: Getty Images Hungary A margarin elleni legfőbb érv Régebben a margarint hidrogénezett növényi olajból állították elő, mely magas transzzsírtartalmat eredményezett a terméknél. Mivel a margarinnak is előnyére változott az előállítási technológiája, a káros zsírsavtartalom csökkent. Vaj és margarin: most akkor melyik az egészségesebb, és miért? - Dívány. A cikk az ajánló után folytatódik A jó minőségű margarinokban ma már nincs hidrogénezett növényi olaj, így a transzzsírtartalmuk is a megengedett szint alá csökkent, melyet a csomagoláson lehet ellenőrizni. A margarinban többszörösen telítetlen zsírsavak vannak, melyek csökkentik a koleszterinszintet. Íz szempontjából arany középút a margarinból olyat választani, mely állati zsírokat és természetes növényi olajokat egyaránt tartalmaz. Ezért ítélték el a vajat A vaj ellen felhozott legfőbb érv, hogy emeli a vér koleszterinszintjét, mivel nagyobb részt telített zsírokat tartalmaz, de ezáltal nagyobb energiatartalommal is bír. Állati eredeténél fogva koleszterint tartalmaz, ám annak mennyisége nem kockázatos az egészséges szervezet számára.
Olvassunk, jól járunk vele! Az mindenképpen előny, hogy az ún. transzzsírsav rendelet hatására a hidrogénezéssel keményített olajok mennyisége drasztikusan csökkent a boltok kínálatában, ami a szívünk, ereink egészsége szempontjából nem elhanyagolható eredmény. Ettől függetlenül azért legyünk résen, mert ha a szendvicsünkre kent margarin transzzsírsav-tartalma már szinte elenyésző, ettől függetlenül számos csomagolt, félkész, késztermék, és zömmel édesipari termék összetevői között megtaláljuk az ipari célra felhasznált margarinban rejlő részben vagy teljesen hidrogénezett (keményített) növényi olajokat/zsírokat. Ezeket érdemes nem megvenni, vagy csak ritkán, kis mennyiségben fogyasztani. Külföldön a vaj is finomabb? A tej és az abból készített vaj zsírsav-összetételét jelentősen befolyásolja az állat által elfogyasztott takarmány minősége. A vaj vagy a margarin egészségesebb? Nem mindig gondolták úgy, mint most - Egészség | Femina. Ha megoldható és elérhető a számunkra, szóba jöhet a "bio" vaj vásárlása is. Habár jelentős tápértékbeli különbséget a nem ökológiai gazdálkodásban nevelt állat tejéből készült vajban nem biztos, hogy találunk, ízben már sokkal érezhetőbb ez a különbség.
Így a szív-és érrendszeri betegség kockázata, megléte esetén a margarin tűnik jobb választásnak. Ez persze akkor igaz, ha valaki rendszeresen eszik vajat, mert az alkalmi, kis mennyiségű vajfogyasztás még talán bele is férne a csökkentett zsír-, koleszterintartalmú diétába. De mivel alapvetően a margarin is elsősorban zsírforrás, ezzel sem lehet mértéktelennek lenni, hacsak nem pont hízókúrán vagyunk. Gond egy szál se, hiszen a csökkentett zsírtartalmú (light) margarinok széles választéka áll a rendelkezésünkre. Ráadásul még az ízben sem kell kompromisszumot kötni. Forrás: congerdesign / Pixabay Azok, akik azonban mégis a vajra esküsznek, szintén hátradőlhetnek, mivel van már light vaj is – habár ez bizonyos körökben igazi eretnekségnek számít. Persze, mennyivel jobb megoldás lenne, ha mondjuk egyszerűen csak kevesebbet kennénk a normál zsírtartalmúból. Margarine vagy vaj per. Míg a fitoszterinekkel dúsított, ún. szívbarát margarin segíthet akár a koleszterinszintünk csökkentésében (rendszeres, napi 20-30 gramm esetén) is, addig a vaj előnye a természetes módon benne található A-, D-, E-, K-vitaminmennyiség.
Vaj A vaj állati eredetű zsiradék, melyet a tejből választanak el speciális köpülési technológiával. Mivel állati eredetű, nagyobb arányban tartalmaz telített zsírsavakat és találhatók benne transzzsírok is, hiszen ezek a növényevő állatok tejében is jelen vannak. Az állati eredetű transzzsírok túlzott fogyasztása pedig az egyik legfőbb rizikófaktora a szív- és érrendszeri betegségeknek. Margarine vagy vaj commercial. Hogy a vaj mennyi transzzsírt tartalmaz, azt a csomagoláson nem fogjuk megtalálni. Általánosságban elmondható, hogy 1 evőkanál vaj 7 g telített zsírsavat tartalmaz, ami harmada a napi ajánlott mennyiségnek A vajnak különböző fajtái vannak, pl. szendvicsvaj, teavaj, vajkrémek. Ezek közül a teavaj a legzsírosabb (80%), ezt követi a szendvicsvaj (70%), mely zsírtartalma alapján szintén nem illeszthető be semmilyen szívbarát vagy diétás étrendbe. Ha rendszeresen fogyasztunk vajat, ne csodálkozzunk, hogy rövid idő alatt megemelkedik a káros koleszterinszint a vérünkben. A transzzsírok nemcsak a káros LDL-koleszterin szintjét növelik, de a hasznos HDL-koleszterin szintjét is csökkentik ezzel párhuzamosan A vaj előnye, hogy természetes módon tartalmaz A-, D-, E- és K-vitamint, melyek nem hozzáadott formában vannak jelen benne, ezért jobban és könnyebben hasznosíthatók a szervezet számára.