Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek! A muhi csata a magyar történelem egyik jelentős csatája, egyben a tatárjárás legemlékezetesebb összecsapása volt. 1241. április 11–12-én Muhi mellett (ma: Borsod-Abaúj-Zemplén megye) a tatárok döntő vereséget mértek IV. Béla király seregére. A csata lefolyása Miután a magyar hadsereg legnagyobb része összegyűlt, a király Ugrin érsek ösztönzésére elhagyta Pestet és a tatárok ellen indult. E hírre Batu kán magához rendelte szanaszét portyázó csapatait, és a magyar hadsereg előtt lassan visszavonuló tatárhadat a Sajó bal partján, a Sajó, Hernád és Takta által képezett szögletben központosította. Vele szemben, a Sajó jobb partján elterülő Muhi pusztán ütött tábort a magyar hadsereg. Hogy a rendkívül mozgékony ellenség meg ne lephesse, Béla a magyar csapatokat egy tömegben csoportosította. Sátor sátor mellett állott, az egész tábort szekérvár vette körül aránylag kis térre szorítva, emiatt a magyar hadsereg a döntő pillanatban nem volt képes kifejlődni, harcrendbe állni.
A kutatócsoport ezért kifejezetten interdiszciplináris: a szűkebb értelemben vett középkorászok és a régészek mellett például a numizmatika (éremtan) vagy az orientalisztika művelői sem hiányozhatnak tagjaik közül. A muhi csata feltételezett helyszíne ma (forrás: A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései Facebook-oldal) Egy 10–11. századi temető sírjai, egy Árpád-kori falu, egy 1640-re elhagyott késő középkori mezőváros – ezek a régészeti rétegek tevődnek egymásra az egykori muhi csatatéren, a mai szántóföldön, pusztaságon. Pusztai Tamás a múltnak e széles horizontjáról egy pillanatképet merevített ki az előadás során: egy 1241-es metszet et mutatott be a csata területét magába foglaló régészeti lelőhelyről. Ezt illetően a régészek azzal a módszertani nehézséggel szembesülnek, hogy egy-egy középkori réteg pusztulását nem lehet automatikusan a tatárjárás pusztításaihoz kötni, ugyanis más, megsemmisüléssel járó eseményekkel is számolni kell. Lehet azonban néhány fogódzója a régészeknek, amelyek segítségével viszonylag nagy bizonyossággal kapcsolhatják a feltárt leleteket konkrétan a mongol invázió történéseihez: ilyen például, ha hirtelen, extrém módú, kegyetlen pusztítást tapasztalnak, vagy ha idegen hódítókhoz kapcsolható fegyvereket találnak.
Az egészségügyi válsághelyzet okozta nehézségek ellenére a Tóparti vállalta a felkérést, és újra hadrendbe szólította a világos és sötét csapatot, melyekben sok régi és néhány új arc lesz látható. És bár a tavalyi előadások óta sok víz lefolyt a Gaján, a darab és az üzenet nem változott: Batu pürroszi győzelmet aratott Muhinál, és legyengülve hamarosan hazaindult. Az elpusztított magyar falvak újra benépesültek. A határszéleken soha nem látott erősségű védelmi rendszer települt. Hogy őrizzük azt, ami a miénk. Hogy védjük azt, ami a másoké. Hitünk szerint. A muhi csata – történelmi csataszínház – fehéren, feketén. Szereplők: Magyar sereg (világos bábuk): Diószegi Miksa (A-GYALOG): Dávidházi Csenge Bényi Máté (B-GYALOG): Szűcs Eszter Gútkeled nem. Péter (C-GYALOG): Harangozó Péter Esztergomi Ákos (D-GYALOG): Krencz Viktória Rembaldus (A-BÁSTYA): Dorogi Dézi Csák Ugrin (B-HUSZÁR): Kellner László Rátót Domokos (C-FUTÓ): Mayer Gergő IV.
Meglehet, hogy így volt, bár az új fejedelem megválasztására csak 1246-ban került sor, szól az ellentmondás. Bár ha azt is hozzátesszük, hogy a két időpont közötti öt esztendő hatalmi harcokkal telt el, mégsem tűnik valószerűtlennek az állítás. Aztán a kánválasztó nagygyűlés Ögödej fiát választotta, Batu pedig az általa meghódított térségeket elszakította a birodalomtól és Arany Horda néven önálló birodalmat szervezett, melynek teljhatalmú kánja lett 1248-tól haláláig! IV. Béla királynak és Mária királynénak 1242 januárjában kislány gyermekük született, Margit néven. A királyi pár pedig fogadalmat tett, hogy születendő gyermeküket Istennek szentelik, ha eltakarodnak az országból a tatárok. Ez a felajánlás nem kevés áldozatot jelentett akkor, hiszen a királylányok fontos diplomáciai alkuk eszközei voltak. A kis királylányt szülei hároméves korában a veszprémi Szent Katalin domonkos kolostorba adták, majd a Nyulak-szigeti domonkos kolostorban élt haláláig 1252-1270-ig. A róla elnevezett szigeten a Margit-szigeten, a kolostor romjai ma is láthatók.
2019. április 11. 16:09 MTI 778 éve, 1241. április 11-12-én szenvedett megsemmisítő vereséget Muhinál az országba betört mongol hadaktól IV. Béla király serege. A csatát egy évig tartó megszállás követte, a tatárjárás megtizedelte az ország lakosságát, területének nagy részét pedig pusztasággá változtatta. A 13. század elején meggyengült a királyi hatalom. Az 1205-től uralkodó II. András egész megyéket adományozott el, ami a királyi jövedelmek csökkenéséhez, a kedvezményezett nagybirtokosok hatalmának növekedéséhez vezetett. Intézkedései sokak érdekét sértették, a főuraktól a vagyonos közszabadokig és a várnépekig, az elégedetlenek élére a trónörökös IV. Béla állt. Béla 1235-ös trónra lépése után nem hagyott kétséget afelől, hogy szakítani akar apja politikájával: leszámolt annak bizalmasaival, tekintélyének megerősítése érdekében pedig elrendelte, hogy a királyi tanácsban rajta kívül mindenkinek állnia kell. A legnagyobb felháborodást azzal keltette, hogy visszavette az "indokolatlan" birtokadományokat, maga ellen fordítva a legbefolyásosabb hatalmasságokat.
A pusztítás így is felmérhetetlen volt, egy nyugati krónika szerint "Magyarországot, mely háromszázötven éven át fennállott, a tatárok hada elpusztította". A lakosság mintegy negyede esett a harcok, a járványok és az éhínség áldozatául, - ekkora pusztulást a magyarság csak a török korban élt át újra. Az ország IV. Béla irányításával épült újjá, így méltán nevezik őt második honalapítónak. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
Még a késői utódoknak is nehezen feldolgozható, hogy az akkor a térség legerősebb hatalmának számító Magyar Királyság hadereje kurta órák alatt megsemmisült a köztudatban "hordának" tartott mongol sereg csapásaitól. A totális vereség annak fényében még furcsább, hogy az Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.