A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Mátrai képek Kodály Zoltán 1931-ben írt vegyeskari műve, melyben a Mátra környékén gyűjtött népdalokat dolgoz fel. Első rész: A Vidrócki híres nyája Már Vidrócki emelgeti a bankót Második rész: Elmegyek, elmegyek, el is van vágyásom Madárka, madárka Sej, a tari réten Harmadik rész: Két tyúkom tavalyi (háromszor visszatérő rondó formában) Hallod-e, te szolgáló Ki van borér? De soká jár! Források [ szerkesztés] Kodály Zoltán: Vegyeskarok: Mátrai képek. Budapest: Editio Musica. 1972. 198–223. o. Bácsi Zoltán László: Kodály Zoltán "Mátrai képek" című kórusművének elemzése tanári és tanulói szemmel. (Hozzáférés: 2016. ápr. 1. ) Ének-Zene 6. Mozaik Education (Hozzáférés: 2016. ) További információk [ szerkesztés] Kodály Zoltán: Mátrai Képek. KODÁLY ZOLTÁN A MÁTRÁBAN Hegyi éjszakák; Mátrai képek; Missa Brevis - PDF Free Download. YouTube (2014. 14. ) (Hozzáférés: 2016. 2. ) (videó) Kodály Zoltán: Mátrai Képek. Debreceni Kodály Kórus Erdei Péter vezényletével YouTube (2005) (Hozzáférés: 2016. A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola egykori és jelenlegi tanulói Somos Csaba vezényletével YouTube (2013. márc.
Archív 2022. 01. 26. 17:00 - 18:30 Zsolnay Negyed | Herkules Műhely Hallgassuk együtt – Kodály Zoltán: Mátrai képek
Majd egy utolsó, az ötödik mű 1962-ben készült el. Kodály "hegyek utáni vágya" később sem múlt el, ifjú korára így emlékszik vissza 1966-ban írt visszaemlékezésében: "Rövid szobi életem tett hegyi emberré, bár ott jutottam először hegyre, de nem a magam lábán, háton vittek fel a hegytetőre. A hegyek iránti vágy mindig élt bennem, de csak sokára elégíthettem ki. A KisKárpátok láncát Galántáról messze kékellőnek, Nagyszombatból közelebbinek láttam, de csak évek A "hegyi éjszakák" után 1931-ben virrad fel a nap: Kodály 'Mátrai képek' címmel ír kórustablót, melyet 1931. március 17-én, első felesége születésnapján, a Székesfővárosi Énekkar előadásában, Karvaly Viktor vezényletével mutatnak be Budapesten. A 'Mátrai képek' című kórusmű idézi Kodály fiatalkori a Mátra vidékén tett látogatásait. Kodály Zoltán Mátrai Képek. A mester nemcsak a természet szépségeit kedvelte, hanem tájegységben fellelhető gazdag népzenei hagyományok is vonzották. A fiatalkori népdalgyűjtő barangolásai múlva tiporhattam. " 2 3 során járt először a hegyen, majd utána tartózkodik, s ismerkedik a "tari réten" többször is visszalátogatott.
Az itt töltött idő alatt Mátraverebélyen – párbajra hívta. A párbaj nagy havazásokkor a miséken helyettesítette közben Vidróczky életét vesztette. Jeltelen a kántort is, magát "galyai segédkántor"-nak sírban nyugszik az egri Rókus temetőben. A nevezte. Két üvegablak is a Kodály házaspár második elvágyódó, nagylelkűségét idézi: az egyik Emma asszony elbujdosó férfiak alakja bontakozik ki, tiszteletére, aki nagy adományozója volt a honvágyukról hoz hírt a madárka. A templomnak, míg a másik a Csendes mise harmadik képben a legény már otthon születését ábrázolja. Kodály a templom képben faluból 1942-ben, majd zenekari bejáratánál állva vele lévő barátainak ezeket Második feleségét (Péczely Sarolta) is minden mondta: "Figyeljetek! Imádkoznak a hegyek. Kodály zoltán mátrai képek. " alkalommal elhozta Galyatetőre. Kodály gyakori vendége volt Galyatetőn Palló Imre operaénekes és családja. Kodályt meghitt barátság fűzte Palló Imréhez, a mester többször kijelentette, hogy Palló Imre tudta leghívebben megszólaltatni énekes műveit.