Legtöbbször gyermekkorunkban átesünk ezen a traumán, és egy életre megtanuljuk, hogy a forró dolgokkal vigyáznunk kell. A meleg azonban hozzátartozik életünkhöz, ezért a modern háztartásokban is számos olyan használati tárgy van, amely komoly égési sérüléseket okozhat. A közvetlen hőhatás okozta sérülések forrása legegyszerűbb esetben maga a tűz, vagyis a lángok lehetnek. Ezektől leggyakrabban lakástűzben, autóbalesetben szenvedhetünk égési sérüléseket, de természetesen a veszély mindenütt fennáll, ahol csak az ember tüzet gyújt. A tűz okozta sebek mellett komoly károkat okozhatnak forró folyadékok vagy a gőz (pl. teavíz, forró ételek), felfűtött tárgyak (pl. vasaló, fűtőtest), és ide tartoznak a napsugárzás okozta sérülések is. Súlyossági fok Az égési sérüléseket súlyosságuk szerint több fokozatú skála szerint osztályozzuk. Első fokú sérülés: a legenyhébb eset, ekkor csak a bőr legfelső rétege károsodik. Tünete a fájdalom és a bőrpír. A bőr feszül, érintésre érzékeny, azonban a fájdalmas rész heg nélkül, néhány nap alatt begyógyul.
A mentőszolgálat és az ÁNTSZ adatai azért különböznek egymástól, mert a sérültek egy részét nem a mentősök szállították be, továbbá a személyes adatok kezelése korlátozta a sérülés okainak összegyűjtését. Ambuláns ellátásban 104 civil személy részesült. Október 24-én 17 civil szenvedett könnyű sérülést, melyet kórházban láttak el, míg fekvő ellátásra 13 főt vettek fel a fővárosban. Gumilövedék által okozott sérülés miatt 16 súlyos sérültről kellett gondoskodni. Ezek között volt mellkasi, nyaki nyílt seb, a mellkasfalon és a combon okozott lőtt sérülés, szemsérülés, hónalj tájéki, hasfali lőtt seb, bal kéz első-második ujjának traumás amputációja, lapockatörés, szemgolyóba hatoló idegen test (lövedék), koponyaboltozati törés. A rendőrök közül az ORFK adatai szerint összesen 399 fő – ebből az MTV-székház ostromakor 216 fő – szenvedett sérülést. Közülük 352 fő könnyen, 47 pedig súlyosan sérült. 34 rendőr került kórházba. A súlyos sérülések körében koponyatörés, kéz- és lábtörések, lapockatörés, súlyos ízületi rándulás, halláskárosodás, égési sérülés szerepel, míg a könnyű sérülések között említendők a mellkas-, törzs- és végtagzúzódások, a könnygáz okozta ártalmak, agyrázkódás.
Felnőtteknél a kilences szabály a következő: Hogyan használják a kilences szabályt? Az egészségügyi szolgáltató többféleképpen is használhatja a kilences szabályból származó számításokat. Ez magában foglalja a folyadékpótlás mennyiségét és az ellátás mértékét, amire egy személynek szüksége van. Amikor egy személy másodfokú égési sérülést szenved, vagy ami még rosszabb, a bőr védőrétege megsemmisül. Ennek eredményeként jelentős mennyiségű testvizet veszítenek. Ez létfontosságúvá teszi a folyadékok biztosítását ahhoz, hogy segítsünk egy személynek megőrizni a teljes test víztartalmát. Az Országos Egészségügyi Intézet szerint a teljes testfelület 20-25 százalékát meghaladó égési sérülések jelentős intravénás (IV) folyadékot igényelnek. Az orvosok a becsült elégetett testfelületet is felhasználják annak meghatározásához, hogy mennyi folyadékot kell beadni. A kilences szabály azt is átadhatja a beteget fogadó orvosi csoportnak, hogy milyen súlyos a sérülés. A szolgáltatók azt is tudják, hogy a személy testének 30 százalékát meghaladó égési sérülések potenciálisan halálosak lehetnek az Országos Egészségügyi Intézet szerint.
Az Országos Egészségügyi Intézet szerint például a gyerekeknek arányosan 20 százalékkal nagyobb a fejük, mint a felnőtteké. A csecsemők lábai is 13 százalékkal kisebbek, mint a felnőtteké. Ezért van néhány módosítás a kilences szabályhoz gyermekeknél: Az elvihető Az égési sérülések súlyos, fájdalmas sérülések, amelyek azonnali kezelést és beavatkozást igényelnek. A kilences szabály gyors értékelési módszerként szolgál az egészségügyi szolgáltató számára, hogy megbecsülje egy személy sérülésének mértékét. Ha az égési sérüléseket szenvedő személy gyermek, akkor a kilences szabályt módosítani kell a gyermek arányának eltérései miatt.
Égési sérülés: Hűtsük le az égett felületet amilyen gyorsan csak lehet csapvízzel 15-20 percig, amíg a fájdalom enyhülése érezhető nem lesz vagy a mentőszolgálat meg nem érkezik. Habár nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy meddig kell hűteni az égési sérülést optimálisan, az EFR anyagok korábban minimum 10 percet írtak elő. Az útmutatás javasol egy használható módszert az égett terület megállapítására is. (ezt fontos tudni, amikor a mentőszolgálatot értesítjük) A páciens tenyérmérete az ujjakkal együtt jó közelítéssel 1%-a a teljes testfelületnek. Ezt a viszonyítást alkalmazva könnyen megállapíthatjuk a sérült felület arányát.
A Magyar Nemzeti Múzeum amúgy nem pártpolitikai célokkal magyarázta a kiállítás megrendezését, hanem azzal, hogy a "közelmúlt történelmi eseményeinek megismertetését" is feladatának tekinti. Beszántott panasztestület A 2006-os rendőri túlkapások következményeként, Kaltenbach Jenő korábbi kisebbségi ombudsman vezetésével jött létre a Független Rendészeti Panasztestület. Megalakításáról az Országgyűlés döntött, feladata a rendőrség feletti külső kontroll megteremtése, az intézkedések jogszerűségnek ellenőrzése volt. A panasztestület ma már nem létezik, a Fidesz-kormány tavaly év elején beolvasztotta az ombudsmani hivatalba: praktikusan tehát megszüntette. Közel 800 sérült, 10 milliárdos kár Az Országos Mentőszolgálat tájékoztatása szerint a demonstrációk során 326 civil sérültet láttak el: 2006. szeptember 19-én 117 főt, 20-án 50 főt, 21-én 18 főt, míg október 23–24-én 141 főt. Az Egészségügyi Minisztérium – az ÁNTSZ Fővárosi Intézetétől is beszerzett – adatai alapján október 23-án 195 sérült volt, közülük 40 embert a mentősök a helyszínen elláttak, 4-et a központi mentőállomás ambulanciájára, 84 embert pedig kórházba szállítottak – a többi között ezek az adatok szerepeltek a Gönczöl Katalin vezetésével létrehozott szakértői munkacsoport, az úgynevezett Gönczöl-bizottság jelentésében.