Sági György Brezanóczy Pál életútját vizsgálja, különös tekintettel II. Vatikáni Zsinati részvételére. Tóth Krisztina Klempa Sándor Károly zsinati szakértőnek a zsinat harmadik ülésszakáról egyházmegyéje papjainak írt beszámolóját adja közre közvetlenül egy résztvevő szemszögéből láttatva azt. A kötet nemcsak a konkrét zsinati részvételre koncentrál, hanem a határozatok, elképzelések megvalósításának lehetőségeit is felvillantja azokon a kereteken belül, amelyet a kommunista berendezkedés lehetővé tett. Jávor Miklós a hivatalos egyházi hierarchia egy aspektusát, a katolikus és protestáns "békeszervezetek"-et és "béketevékenység"-et vizsgálja a Kádár-korszakban. Beke Péter az Állami Egyházügyi Hivatal Szolnok megyei tevékenységét részletezi az 1970-es években. A II. Vatikáni Zsinat tíz „újítása” | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Benyhe Bernát pedig a Bokor közösség szerepét mutatja be a kötet legterjedelmesebb tanulmányában, széleskörű forrásfeltárás alapján. Az inventárium rész Tóth Krisztina bevezetésével indul, aki a kutatástervezést, a kutatás módszertanát, eredményeit és kilátásait veszi sorra.
(Hozzáférés: 2016. január 22. ) Dogmatic Constitution "Dei Filius" (angol nyelven). Interdisciplinary Encyclopedia of Religion and Science. ) Vatikáni Zsinat I. 1869–70 (magyar nyelven). Magyar Katolikus Lexikon. ) m v sz Egyetemes zsinatok kelet és nyugat Nikaia I. (325) · Konstantinápoly I. (381) · Epheszosz (431) · Khalkédón (451) · Konstantinápoly II. (553) · Konstantinápoly III. (680–81) · Nikaia II. (787) csak kelet Trullo (692) · Konstantinápoly IV. (879–80) · Konstantinápoly V. (1341–51) · Jeruzsálem (1672) csak nyugat Konstantinápoly IV. (869–70) · Laterán I. (1123) · Laterán II. (1139) · Laterán III. Október 11-én kezdődött a II. vatikáni zsinat. (1179) · Laterán IV. (1215) · Lyon I. (1245) · Lyon II. (1274) · Vienne (1311–12) · Konstanz (1414–18) · Bázel–Ferrara–Firenze (1431–45) · Laterán V. (1512–14) csak római katolikus Trident (1545–63) · Vatikán I. (1869–70) · Vatikán II. (1962–65) csak protestáns Dordrecht (1618–19) · Westminster (1643–49) Az anglikán, a lutheránus, a kálvinista és más protestáns felekezetek csak az első négy egyetemes zsinatot ismerik el, bizonyos megszorításokkal az első hetet.
A zsinat azonban a kérdést nem a tanítás oldaláról, hanem a gyakorlat oldaláról közelítette meg: a 2. Vatikáni Zsinat deklaráltan pasztorális zsinat volt. Minthogy azonban a Katolikus Egyházban a pasztorális gyakorlat nem szakítható el a tanítástól (jóllehet erre éppen napjainkban történnek kísérletek), a zsinat foglalkozott az Egyházzal és a kinyilatkoztatással kapcsolatos tanbeli kérdésekkel is (Lumen Gentium és a Dei Verbum dogmatikus konstitúciók). A nem-katolikus keresztény felekezetek, a nem-keresztény vallások és az Egyház közti viszony is felvetett ilyen kérdéseket. Első vatikáni zsinat – Wikipédia. Kiemelt helyet foglal el ezen témák között a szabad vallásgyakorlatnak emberi méltóságon alapuló jogáról szóló deklaráció (Dignitatis Humanae deklaráció). A hitletétemény sértetlen megőrzése szükségessé teszi, hogy az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó zsinati szövegeket, amelyek sokszor a viták nyomán kialakult valamilyen szintű konszenzus eredményei, az Egyház kinyilatkoztatást megőrző egész tanításának fényében értelmezzük.