A teljesítményelvű társadalom a kívülről érkező elvárásokat belső kényszerré változtatta 05. 56 - Általános korszellemről van szó, vagy a kiégés társadalma csak a nyugati, fejlett országok sajátja? 07. 06 - A kudarcosok közé tartozol, ha nem hirdeted magadról, hogy napi 12 órát dolgozol, és ezt imádod is 09. 02 - Érzelmeink és kognitív képességeink váltak munkaeszközzé, ez nehezíti a munka leválasztását az életünk egyéb aspektusaitól 10. 50 - Hogy éri el a rendszer, hogy soha ne elégedjünk meg, és folyamatosan teperjünk? 13. 21 - A keretek hiánya és a "minden lehetséges" érzése vezet oda, hogy a 21. A kiégés társadalma pdf. század vezető betegségei a depresszió, a burnout és a személyiségzavarok lettek 16. 17 - Az aktív létet és a folyamatos pörgést már nem kizárólag a munkában várjuk el magunktól, hanem mindenben, és persze ezt folyamatosan kommunikáljuk kifelé is 19. 13 - Elveszítjük a szemlélődés képességet, nem tudunk megpihenni és unatkozni, pedig ezek a "teremtő ihlet" fontos forrásai 24. 44 - Létrejött a hiperfigyelem, ahol közben digitális verseny zajlik minden egyes mobilon töltött percünkért 27.
Az adatkapitalizmus hirtelen jött uralmának új rendje sok milliárd ember számára vált több szempontból ridegebb világgá. Az elmúlt három évtizedben jóval nagyobb lett a nyomás az egyéneken, ami szorosan kapcsolódik a technológiai világ kibontakozásának és az élet egyre szélesebb területeit leuraló diszrupciónak az egyik jelentékeny mellékhatásához: a társadalmi különbségek szakadéknyi mértékű kinyílásához. Emiatt világunk fejlettebb és kevésbé fejlettebb részén is egyfajta világméretű társadalmi "polgárháború" zajlik milliárdnyi ember között a középosztályban maradásért. 2021. 10. 28 | Szerző: Jónap Richárd, portfóliómenedzser, Accorde Alapkezelő Zrt. Érdekes módon idei első számú film- és könyvélményem is a kiégés témájához kapcsolódik. Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?- HR Portál. Byung-Chul Han A kiégés társadalma című könyve és a Mardy Fish teniszező karrierjét bemutató dokumentumfilm is szívfacsaró korrajz. Egyéni és társadalmi szinten is foglalkoznunk kell ezzel a problémával. A gyerek a jövő emberanyaga. A jövő a léglökéses gépek és az elektronikus agyak kora lesz.
Korábbi materiális kapitalizmusunk egyre inkább immateriális kapitalizmussá alakul át. Ennek az állításnak a bizonyságáért nem kell nagyon messzire mennünk, elég ránéznünk a világ legértékesebb vállalatainak a listájára vagy a kriptodevizák szárnyalására. Az egész digitális kort az élet mérhetőségének és számszerűsíthetőségének a hite uralja. A »számszerűsített én« is ennek a hitnek hódol. Az idézet korunk népszerű német-koreai filozófusának, Byung-Chul Hannak a Pszichopolitika című művéből származik. Ebben az esszésorozatában Han azt a megállapítást teszi, hogy jelenünk immateriális kapitalizmusa már az emberi pszichét zsákmányolja ki, szemben a letűnő kor materiális kapitalizmusával, amely még az emberi testtel tette ugyanezt. Nem tudok vitatkozni ezzel az állítással. Fotó: Charly Triballeau / AFP Az adatkapitalizmus hirtelen jött uralmának új rendje pedig emberek milliárdjai számára vált egy sok szempontból ridegebb világgá. A hiperhatékony multinacionális vállalatok által uralt világgazdaságban azonban sokak számára sajnos reménytelen ez a küzdelem.