A hepatológia kifejezés nem mindenki számára ismert, éppen ezért érdemes tudni arról, mivel is foglalkozik egy hepatológus, és milyen panaszokkal ajánlott hozzá fordulni. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ gasztroenterológusa, hepatológus elmondta, nem csak a máj, de az epehólyag, az epeutak és a hasnyálmirigy betegségei is ehhez a szakterülethez tartoznak. Mivel foglalkozik a hepatológia? A hepatológiai az orvostudomány azon ága, amely a máj, és a vele szorosan kapcsolatban lévő szervek, vagyis a hasnyálmirigy és az epe betegségeivel foglalkozik. Hasnyálmirigy betegség tünetei. Az orvoslás ezt a szakterületet csak néhány évtizede kezeli önálló szakágként, előtte a gasztroenterológiához tartozott ez a részterület is. A fentiekből következik, hogy a hepatológusok foglalkoznak többek közt a májat érintő fertőzésekkel, az alkoholos és nem-alkoholos zsírmáj kezelésével, a májmegnagyobbodással, májzsugorral és a májat érintő ritkább betegségekkel, mint például az autoimmun májbetegségek vagy a Wilson-kór. Ehhez kapcsolódóan a hepatológus számos vizsgálatot is elvégezhet, illetve elrendelhet – a laborvizsgálatoktól a hasi ultrahangig, a máj szerkezeti vizsgálattól a biopsziáig.
Az ILD-be tartozó betegségek a kiváltó ok, a betegség jellege és súlyossága alapján igen különbözőek lehetnek, és – figyelembe véve a betegek egyéni adottságait is – különböző terápiákat igényelnek. Ehhez viszont pontos diagnózis szükséges, amely az ILD kapcsán lényegesen összetettebb folyamat eredménye, mint a "hétköznapibb" betegségek esetében. A leggyakoribb tünet, amely egy ILD-betegnél jelentkezik, és amelynek hatására orvoshoz fordul, a terhelésre jelentkező nehézlégzés. Azonban ez nem ILD-specifikus, vagyis ez a tünet más, az ILD-nél jóval gyakoribb betegségekre is jellemző lehet. Ha a kardiológus nem találja a nehézlégzés okát, és a tüdőgyógyász sem talál olyan gyakori tüdőbetegséget, amely igazolná a tünetet, akkor a tüdőgyógyász egy úgynevezett ILD-teamhez utalhatja a beteget. A pontos diagnózis alapvető fontosságú a megfelelő terápia felállítása és ezzel a beteg életkilátásai szempontjából is. Sok esetben sajnos olyan betegségről van szó, amelyet visszafordítani nem lehet, de a rosszabbodás mértékét lehet csökkenteni, akárcsak a hirtelen állapotromlás esélyét.
Az alkoholos eredetű idült hasnyálmirigy gyulladással szemben az autoimmun pancreatitis esetében nincs meszesedés és nincsenek cysták, pseudocysták a hasnyálmirigy állományában, illetve környékén. Az autoimmun pancreatitis kezelése Szteroid kezelésre látványos javulás következik be. Javulnak a szövettani eltérések, a laboratóriumi leletek, mérséklődik a hasnyálmirigy vezeték és az epeút szűkülete, javul a hasnyálmirigy működése. Autoimmun pancreatitishez társuló betegségek: Sjögren szindróma, gyulladásos bélbetegségek (IBD, Crohn-betegség, colitis ulcerosa), idiopátiás retroperitoneális fibrózis. Hasnyálmirigy daganat
A betegek kórelőzményéből többnyire hiányzik az alkoholfogyasztás és a heveny hasnyálmirigy gyulladás. A képalkotó vizsgálatok, mint ultrahang, CT vagy MR, a hasnyálmirigy állományának diffúz megnagyobbodását mutatják, de előfordulhat daganatra utaló körülírt duzzanat is. A hasnyálmirigy vezeték diffúzan vagy szakaszosan beszűkült. A laboratóriumi vizsgálatok epepangásra utalnak, az amiláz és lipáz szintek normálisak vagy kissé emelkedettek. Autoimmun pancreatitisre jellemző az emelkedett IgG4 szint. A hasnyálmirigyből vett minta szövettani vizsgálata kifejezett fibrózist, elsősorban a pancreas vezetékek mentén limfoplazmasejtes infiltrációt, a vénák elzáródással járó gyulladását és az acinus sejtek atrófiáját mutatja. Az autoimmun pancreatitis elkülönítése más betegségektől Sok esetben hasnyálmirigy daganat gyanúja miatt végzett műtét során derül ki az eltávolított hasnyálmirigyrész szövettani vizsgálata során, hogy nem hasnyálmirigyrákról, hanem autoimmun pancreatitisről van szó. Ezért fontos a hasnyálmirigy daganatoktól való elkülönítése, ami szövettani vizsgálattal, az IgG4 vizsgálatával és a szteroid kezelésre adott válasz alapján lehetséges.
A hasnyálmirigy (pancreas) betegségét elsősorban laborvizsgálatok jelzik, a pontos diagnózis felállításához azonban nagy segítséget jelent a manapság egyre több szerv vizsgálatánál alkalmazott 3D ultrahang vizsgálat. A hasnyálmirigy gyulladás A hasnyálmirigynek elsősorban kétféle betegsége ismert: a gyulladás, ami lehet akut vagy krónikus és a daganat. Az akut gyulladás, melynek kiváltó oka az esetek 80 százalékában epekő vagy alkohol, rendkívül komoly, veszélyes, a legtöbb esetben kórházi kezelést igénylő betegség. A gyulladás mértékétől függően alakul ki elhalás vagy bevérzés a szervben, illetve gyakran álciszta keletkezik azon a helyen, ahol elpusztult a szövet. Ez krónikus gyulladást tarthat fenn. A visszatérő gyulladás hátterében általában anyagcserezavar, a hasnyálmirigy-vezeték fejlődési rendellenességei, vagy gyulladás miatt kialakult szűkületek állnak. Daganatok A hasnyálmirigynek két funkciója van, - enzim-és hormontermelés - ezért a daganatok is kétfélék lehetnek. Az elválasztásért felelős sejtekből kiinduló daganat általában agresszíven növekszik, de csak későn okoz tünetet.
Ezek a vizsgálatok szükségesek lehetnek a pontos diagnózis felállításához. Milyen tünetekkel kell hepatológushoz fordulni? Érdemes felkeresni a hepatológiát, ha az alábbi tüneteket tapasztalja valaki: állandó alhasi fájdalom, puffadás, krónikus fáradtság, étvágytalanság, nem szándékos fogyás, tartós hasmenés, hányinger, hányás, véres, túl világos vagy túl sötét széklet, gyors pulzus, ödéma a lábon, a bokán, sárgaság (a bőrön és a szemfehérjén). - Természetesen ezen tünetek nagy része nagyon sokszor valamiféle általános betegség, esetleg enyhe fertőzés tünetei lehetnek, és néhány nap alatt maguktól rendeződnek. A tartós panaszokra, az erősebb tünetekre, illetve az olyan speciális tünetekre, mint a sárgaság, azonban mindenképpen fel kell figyelni – hangsúlyozza dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ gasztroenterológusa, hepatológus. - Bizonytalanság esetén a háziorvosi kivizsgálást érdemes elsőként beiktatni, ahol esetleg további hepatológiai vizsgálatot javasolhatnak. Ugyanakkor, ha a családban már előfordult máj, hasnyálmirigybetegség, epebetegség, illetve valaki személyesen már érintett ilyen betegségben, érdemes akár tünet nélkül is részt venni egy-egy kivizsgáláson.
A légszomj, köhögés és nehézlégzés a legfontosabb tünetei. Az ILD, komoly kihívást jelent a helyes diagnózis felállítása. Pedig a betegséggel élők számára kulcsfontosságú, hogy minél korábban felismerjék a szakemberek, és gyorsan megkezdődhessen a terápia. Az ILD (intersticiális tüdőbetegség) a tüdő finomszöveti struktúráját érinti – ide tartoznak az oxigén felvételét és a széndioxid leadását végző kis hörgők és léghólyagocskák is. Az ILD egy betegségcsoport, amelybe több mint 200 ritka betegség tartozik. Az ILD betegségek egy része tüdőfibrózissal jár. A tüdő kötőszövetében kialakuló hegesedés, azaz a tüdő fibrózisa következtében a rugalmas kötőszövet merevebbé válik, és ezzel a tüdő kapacitása csökken. A tüdőfibrózist kiváltó okok egy része ismert, például gyógyszerek, vírusok, autoimmun betegségek, túlérzékenységi reakciók. Az IPF, azaz idiopátiás tüdőfibrózis okát azonban nem ismerjük, erre utal az idiopátiás (ismeretlen eredetű) kifejezés. Az IPF egy krónikus tüdőbetegség, a tüdő visszafordíthatatlan hegesedésével jár, aminek következtében légszomj, köhögés és nehézlégzés alakul ki a betegeknél.