2020. február 7. Premiertől premierig kiállítás-sorozatunk újabb állomásához érkezett, ezúttal Tóth József festőművész alkotásait csodálhatjuk meg a Veszprémi Petőfi Színház előcsarnokában. A pénteki megnyitó alkalmával Oberfrank Pál színházigazgató arról beszélt, hogy különösen izgalmas számára a Pillnagó című szerelmi idill, hiszen Börcsök Enikő élete első nagyszínpadi rendezésének bemutatója előtt állunk, akinek párja, Tóth József festőművész képei pedig az előcsarnokot díszítik. Kellerné Egresi Zsuzsanna igazgatóhelyettes a kiállítás megnyitója alkalmából úgy fogalmazott, "mint egy pillangó, úgy repült be színházunk életébe Börcsök Enikő. V. Tóth Gábor festőművész | Aranyhíd Galéria. " Hozzátette, Tóth József kicsit rejtélyes, kicsit megfejthetetlen művész, de aki elidőz a képei előtt sokmindent megfejthet belőle. A megnyitón közreműködött a Pillangó című előadás alkotógárdájának egy része, akik népdallal lepték meg a közönséget.
– A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik. Irodalom SZIJ Béla: Tóth Sándor kiállítása Pápán. = Művészet, 1962. 3. sz. SALAMON Nándor: Avantgarde festő a kisvárosban... = Új Forrás, 1980. 2. sz. HEITLER László: Tóth Sándorról. = Művészet, 1982. 4. sz., Életünk, 1989. sz. SZÍJ Béla: Sanyi bá. Tanáraim emlékének, akik 1934 és 1942 között Pápán a kollégiumban tanítottak. = Új Horizont, 1990. 6. sz. CSOÓRI Sándor: Nappali hold. Budapest, 1991. Tóth Kristóf - Koller Galéria. BAKÓ Zsuzsanna: Tóth Sándor állandó kiállítása Pápa, Esterházy-kastély. = Megyei Pedagógiai Híradó, 1995. 1. sz. G. JÁGER Teréz: A lélek melódiái (életmű kötet). Pápa, 2007.
Szerző: Géger Melinda 1988-92: a Rippl-Rónai Stúdió tagja. Kaposváron él. A 90-es évek során bontakozott ki sajátos humorú, lírai képvilága. Sötét háttérre karcolt grafikai elemekből és érzékeny festői színeffektusokból rajzolódnak ki játékosan groteszk motívumai töredéklétet élő, apró kis figurák és a tárgyi világra utaló környezet szürreális áttűnéseiben. Zalaegerszeg Turizmusa - » Tóth József festőművész kiállítása a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumban. Kondor Béla hatása oly módon érvényesül nála, hogy a drámaiságot és szakrális tartalmakat a szertelenség, ill. hétköznapian profán dimenziójával cseréli fel. Irodalom SINKÓ I. : Profán bábok és ikonok, Magyar Napló, 1992. október 16. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1992 • Somogy megyei Művelődési Központ, Kaposvár 1995 • Szín-Folt Galéria, Kaposvár 1998 • Vaszary Képtár, Kaposvár. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1988-tól • a Rippl-Rónai Stúdió kiállításai 1992-től a Kapos-Art Képző- és Iparművészeti Egyesület kiállításai 1994-től Somogyi képzőművészek kiállításai 1997 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest • Improvizáció, Városi Művelődési Központ, Szeged.
A több mint 500 éves festményről eddig úgy vélték, Leonardo műhelyében született, de senki nem gondolt rá, hogy valódi Leonardo lenne. A szenzációs felfedezés a közeljövőben több helyen is nyilvánosságra kerül és minden bizonnyal felkelti majd a kutatók érdeklődését. A Szülőföld kiadó 2021-ben Marosfalvi Antal és Vörös Ferenc művészeti albumának megjelentetését tervezi.
A könyv maga is egy nyílt hitvallás, csodálatos, hogy ezt így sikerült létrehozni. "Az Isten itt állt a hátam mögött, s én megkerültem érte a világot" – idézi József Attilát a festőművész, kibontva, hogy a saját istenhite, amiben él, ami körülveszi, a falusi világból, földközeli, misztikus talajból táplálkozik, a nagyszülein, szülein keresztül jött, és a művészetében tört felszínre. Olyan korban élünk, amikor meg kell élnünk a kereszténység passióját, a kereszténységet a 21. században sokat támadják, ezért látható a kötet borítóján Krisztus szeggel átütött keze. A hátsó borító pedig azt súgja, van egy másik világ, a kereszténységnek van egy olyan dimenziója, ami a földi életünk utáni életről szól; ez vigasztalás az emberek számára. Tóth Csaba könyvében, saját írásainak sorában van egy egészen különleges párhuzam, amely a művészet születésének misztériumát a kétezer éves imádságban, a Miatyánkban ragadja meg. Soronként társítja hozzá az alkotás lényegéről szavakba önthető gondolatokat: az égiekkel való kapcsolatfelvétel lehetőségétől a megrendítő emberfeletti valósággal való találkozáson, az ősi mintakövetésen át a rítusok, szertartások szellemi hátteréig, ahol a láttatás eszközei mindig is műalkotások voltak.
Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!