Arany János családja körében, 1863 körül Fotó: Wikipédia Mindkét kategória első helyezettjei 300-300 ezer, a második díjjal kitüntetettek 200-200 ezer, míg a harmadik helyezettek 100-100 ezer forint pénzjutalomban részesültek. A pályázatra 12 novella és 20 vers érkezett, az alkotásokat Rózsássy Barbara József Attila-díjas költő, Erős Kinga kritikus, szerkesztő és Szentmártoni János, a szervezet elnöke bírálta el. A 45. életévüket még be nem töltött alkotók részére kiírt pályázat célja a magyar irodalom egyik legnagyobb alkotója, Arany János megidézése volt hommage, pastiche vagy egyéb lírai műfajban, illetve fordulatos novellákban. A pályázatra a Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága, a Fiatal Írók Szövetsége, a József Attila Kör, az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság tagjai küldhettek be munkákat, tematikai megkötés nélkül. Gálakoncertet tartottak a Pesti Vigadóban Gálakoncertet is rendeztek március 2-án este az Arany-emlékév keretében a Pesti Vigadóban.
"Arany társadalmi felemelkedése a korszakban páratlan", ami elsősorban rendkívüli tehetségének volt köszönhető – mondta el az irodalomtörténész, hozzátéve: a költő a legmagasabb pozíciókba jutott el, melyek értelmiségiként elérhetők voltak: a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és a Kisfaludy Társaság igazgatója lett. Ellentmondás a karrierútban, hogy Arany folyamatosan panaszkodott helyzetére, adminisztratív teendői miatt, és költészetével is sokszor elégedetlen volt. Arany János egy traumatizált gyerekkort tudott maga mögött, tíz testvéréből csak ketten élték meg a felnőttkort, és a család igen szegény körülmények között élt. A felmenők révén "az Arany-családnak volt egy nemesi öntudata", azonban ezt a 17. századi örökséget nem sikerült érvényesíteni, ami jelentős frusztrációkat okozott – emelte ki Vaderna. Arany csodagyerek volt, négy éves korában már tudott írni-olvasni, hat évesen a szalontai közösség már olvasta a verseit, majd tizenévesen a debreceni kollégiumba került. Bár lelkésznek szánták, ő nem ezt az utat választotta; már felnőttként visszatérve Szalontára – nem túl változatos – elsősorban adminisztratív jegyzői feladatokat látott el.
Az 1817. március 2-án született Arany János tiszteletére az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia Arany-emlékévet hirdetett, melynek programjai a 2018-as esztendőben is folytatódnak. A négymilliárd forintos keretből megvalósuló programsorozat koordinálására Arany János Emlékbizottság alakult, melynek elnöki tisztét Áder János látta el. Fotó: MTI/Lakatos Péter Valóságos társadalmi mozgalom alakult ki az Arany János Emlékévben: fiatalok, idősek, iskolák, színházak, múzeumok mind-mind remek ötletekkel álltak elő, hogyan lehetne Arany Jánosról megemlékezni? tekintett vissza a centenáriumi rendezvényekre az M1 aktuális csatorna március 2-ai adásában Áder János köztársasági elnök. Múzeum is megújult az emlékév keretében Az emlékév gazdag programjából az államfő három fontos elemet? a nagyszalontai Csonkatorony rekonstrukcióját, a költőnek tíz évig otthont adó nagykőrösi múzeum felújítását, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum által szervezett eseménysorozatot? emelte ki. Nagyszalontán, a költő szülővárosában egy évvel ezelőtt még igen rossz állapotban állt a Csonkatorony: az épületben nem volt fűtés, sem korszerű kiállítótér, de felújításra szorult a bútoroktól a kéziratokig az ott bemutatott Arany-relikviák jelentős része is?
A bejárat fölött Bocskai címert tartó oroszlánjait figyelhetik meg. E két címer évtizedeken át elrejtve várta a szabadulást, most ismét az Arany család illetve Szalonta város régi címere látható. "Visszaszállt" a turulmadár is az épület tetejére, korábban jelképes mondandója miatt száműzték a homlokzatról. Az épületben a Polgármesteri Hivatal működik, valamint itt kapott helyet a Kereskedelmi bank helyi kirendeltsége is. Hébé szökőkút és szobor Az Antoine Durenne által készített Hébé szobor és szökőkút Nagyszalonta legrégebbi szobra, melyet a helyiek Vasmariskának hívnak. A szökőkutat a város első artézi kútjára emelték. Hébé: az ifjúság istennője a görög mitológiában. Zeusz és Héra leánya, Héraklész felesége. Az Olümposzon Ganümédésszel együtt az istenek pohárnoka. Arany János Emlékmúzeum A Csonkatoronyban látogatható múzeum, melyet az önkormányzat tart fenn, 2017-ben, a költőóriás születésének bicentenáriumán, az Arany-év keretében újult meg teljes egészében. Románia legrégibb magyar irodalmi múzeuma a költőre vonatkozó emlékek legjelentősebb gyűjtő- és megőrző helye.
idézte fel Áder János. Kiemelte, hogy ezt a munkát az elmúlt egy év alatt szinte teljes egészében sikerült elvégezni, a felújítás befejeződött és egy új, sokkal izgalmasabb kiállítótér jött létre; restaurálás céljából pedig? a román hatóságok engedélyével? Magyarországra szállították az Arany-relikviák jelentős részét. Nem kevés munkát adott az emlékbizottságnak, hogy rengeteg javaslat, ötlet, kérés érkezett az ország különböző pontjairól azzal kapcsolatban, hogy meg szeretnének emlékezni Arany Jánosról. A pályázati szempont itt egyedül a minőség volt, hogy Arany Jánoshoz méltó kiállítások, színpadi produkciók, egyéb programok valósuljanak meg? hangsúlyozta az államfő. Áder János és felesége, Herczegh Anita, Vashegyi György, valamint Radványi Barna és Huzella Péter, a Kaláka együttes tagjai beszélgetnek az Arany 201 gálaesten. Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt Lemez és animációs film is megidézi Arany művészetét A köztársasági elnök értékelése szerint a programkínálat rendkívül sokszínű volt: az Örkény Színház, a Pesti Magyar Színház, a Nemzeti Színház és még számos intézmény, együttes emlékezett meg verses estekkel Arany Jánosról.
Titkárként közreműködött abban, hogy visszaszerezzék a Bolyai-hagyatékot a marosvásárhelyi Református Kollégiumból. Tudománytörténeti szempontból legérdekesebb az a levél, amelyben Arany mint főtitkár értesítette Charles Darwint, hogy az MTA külső tagjává választották. A költő főtitkársága alatt fogadta tagjai közé az akadémia többek között Jedlik Ányost és Eötvös Lorándot és számos külföldi természettudóst is. Korsós Zoltán, a múzeum főigazgatója különleges kezdeményezésnek nevezte a most nyíló tárlatot, amely összeköti az Arany János költészetében megjelenő élővilág képeit a természettudományos ismeretekkel. Az interaktív kiállításon egy applikáció letöltése után virtuálisan megjelenik Arany János alakja is. A látogatók tabletek segítségével egy képzeletbeli, animált Arany-világba érkeznek, amelyet a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem (MOME) munkatársai hoztak létre. A fotón egy látogató próbálja az Arany János költészetében megjelenő élővilágról szóló interaktív kiállítás kiterjesztett valósággal (AR-augmented reality) működő kiállítási tárgyait a kihelyezett tablet segítségével.
ARANY-EMLÉKÉV A kétszáz éve született Arany János költészetében megjelenő állat- és növényvilággal ismerkedhetnek meg az érdeklődők a a Magyar Természettudományi Múzeum interaktív kiállításán. A múzeum Aranyba foglalva című új időszaki kiállítása a Toldi, a Télben és A tölgyek alatt című Arany-versek néhány részlete kapcsán mutatja be a különféle állatokat, növényeket és természeti jelenségeket. Arany János környezet- és tájleírásaiból érzékletes képet kapunk a 19. századi Magyarország természeti viszonyairól - hangsúlyozta Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, az Arany Emlékbizottság titkára a kiállítás hétfői megnyitóján. Az a fajta interdiszciplinaritás - amely a kiállításon tetten érhető - számos gondolati kirándulásra csábít. Az Arany Emlékbizottság egyik legfontosabb törekvése, bemutatni Arany János szerepét a magyar irodalomban, láttatni amit Arany János mint kultúr- és szellemtörténeti, irodalomtörténeti jelenség jelent. Arany János a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkárként hivatalból nemcsak a humán tudományokkal, hanem természettudománnyal is foglalkozott.