Volt szerencsém a múlt héten az oldal történetének eddigi legerősebb és egyben egyetlen 6 hengeres dízelét tesztelnem, ami nem volt más, mint a már tegnap említett Audi A6 3. 0 TDi Quattro. Két autó közül választhattam: Audi Q7 3. 0 TDi Quattro, vagy pedig a végül tesztelt A6-os. A választásom azért esett az A6-osra, mivel még az oldal indulásának környékén már olvashattak az oldal látogatói egy 4. 2-es benzines S-Line Q7-esről. Később kiderült, hogy a Q7-es nem három literes dízel lett volna, hanem az új 4. 2-es dízel. Sebaj. A teszt alanya egy sötétkék, könnyűfém felnis változat volt. Ebben a kategóriában az Audi társai az E-osztályos Mercedes, illetve a BMW 5-ös sorozata, így a kategóriában elvárható, majdnem 4916 mm hosszú kasztnival találjuk szembe magunkat. Az autó oldalról-elölről engem nagyon emlékeztet a VW Passatra, vagy inkább fordítva, mivel VW "lopás" az autó orrát meghatározó krómcsíkos hűtőmaszk. Hátulról nézvl megmaradt ugyanolyan gömbölyded, mint az előző szériás A6-os, aminek formáját már akkor is jól eltaláltnak gondoltam.
Aki abban a tudatban él, hogy az Audik tökéletesek és a hibridek takarékosak, megnyugodhat, megtaláltuk a szabályt erősítő kivételt. A legzöldebb A6-os ügyesen kíméli a környezetet, de nem elég takarékos (Még több fotó a galériában. Kattintson a képre! ) Mi ez és mi az új benne? Azon kívül, hogy egy Audi A6-os, nem más, mint egy beismerés, egy töredelmes vallomás. A németek mostanáig ellenezték a hibrideket. Ha spórolni akartak - és akartak, hiszen németek - a dízelekre szavaztak. Persze a háttérben foglalkoztak a kérdéssel, 1997-ben gyártottak is száz darabot az A4 Duóból, ami hiába volt az első európai, konnektoros dízel hibrid, ha az extra súly miatt több ment le a torkán, mint az 1. 9 TDI-nek, és olyan drága volt, hogy valójában a gyáriak sem gondolták komolyan, hogy piacképes lesz. Akkor csak egy kísérlet volt, nem több. Fel kellett matricázni a tesztautót, mert nem látszik rajta, hogy hibrid Lehet a válságra, az elfogyó olajra vagy a pingvinekre fogni, valójában a Lexus sikere lehetett a motiváció, hogy végül beadták a derekukat, és elkezdtek hibrideket gyártani.
2017. november 2. Audi A6 Quattro teszt – méltóságból jeles Tudom, tudom, tartozom még nektek egy A8 teszttel, annak a cikksorozatnak az előzményeit itt és itt olvashatjátok, ám most egy… Tovább »
A belső, akár a megjelenését, akár a felszereltségbeli funkcióit nézzük, túlzás nélkül hibátlannak mondható. A helykínálat elöl remek, hátul a tetővonal kialakítása miatt a fejtér kissé szűkösebb, de a 8 centi híján 5 méteres A6-ban egy percig sem kell kuporogva utazni, az 564 literes csomagtér pedig – egy nem túl tágas nyíláson ugyan, de – lényegében minden hétköznapi pakolásra bőven elegendő. A műszerfali köregységek között sokoldalú információs kijelző kapott helyet (ne feledjük, 2005-ben járunk), a középkonzolon pedig a Multi Media Interface (MMI) gomb/tekerentyűerdejével és képernyőjével találkozhatunk. Utóbbi meglehetősen jó betekintési szöggel rendelkezik, a rendszer pedig egészen gyorsan reagál, és egyáltalán nem nagy ördöngösség kitapasztalni a kezelését. A navigáció mai szemmel nézve is kellemes megjelenésű, részletgazdag, és pontos. Tesztalanyunkban 3. 2 literes, 255 lóerős, 330 Nm maximális nyomatékú V6-os dolgozik (a motorpalettán csak a 4. 2-es, 335 lóerős V8 van fölötte), méghozzá ellentmondást nem tűrően, hiszen az 1.