volt. A gyár végül is bírósági végzéssel került Kálmán János vállalkozó érdekeltségébe. Mészhidrát-gyártó üzemet adtak át Miskolcon Átadták az évek óta nem termelő hejőcsabai cementgyár, mostani nevén HCM 1890 Kft. évi 40 ezer tonna kapacitású mészhidrát üzemét pénteken, a beruházás magántőkéből valósult meg, ennek értékről nem adott tájékoztatást Kálmán János cégtulajdonos Hejőcsaba ennek az importnak a kiváltására készül, illetve a monopolárakat letörve, 39 százalékos piaci részesedést akar elérni. Jelenleg is zajlik a hatósági engedélyeztetés folyamata, a szükséges papírokat várhatóan két-három hónap múlva kaphatjuk meg - mondta a Magyar Nemzetnek Kálmán János, a HCM 1890 Kft. Közéleti Gazdasági Krónika Videómagazin – Dr. Kálmán János. ügyvezetője. Mivel a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították, az engedélyek már első fokon végrehajthatók. A felújításra további három-négy hónap kell, így ha egy gyártósorral indul újra a termelés, az leghamarabb novemberben- decemberben történhet meg. Ezt követően ha döntés születik a második gyártósor üzembe helyezéséről, arra akár már márciusban sor kerülhet - írta a Magyar Nemzet.
Miután a svájci holding meg akarta szerezni a teljes tulajdont, a magyar cég viszont nem akarta eladni, perek sokasága kezdődött. Magyarországon több mint 70, továbbá ennél kevesebb eljárás indult Svájcban és Ausztriában. A hatósági ügyintézés szempontjából kiemelt státusz előnye az, hogy a kormány által kijelölt hatóságok gyorsan döntenek, és az elsőfokú határozatok végrehajthatók. Így a HCM 1890 Kft. -vel perben álló Osteuropaische Zementbeteilgungs AG (OZAG - a Holcim jogutódja) nem tudja a bíróságon megakadályozni az újraindítást. Az MC ajánlatát fogadták el az eszközök 100 százalékára kiírt eljárásban is, szintén 1994-ben. 2014. április 15. Magyar Cement - Kálmán János - A nemzeti vagyont megőriztük, a cementgyárat újra indítjuk ... 1. - YouTube. : Kálmán János, a HCM Kft. ügyvezetője és Kriza Ákos polgármester bejelenti, hogy 6-9 hónapon belül újra termelhet az üzem Forrás: MTI/Vajda János A történet itt gellert kapott, az MC ugyanis 1, 5 milliárd forint hitelt vett fel a tranzakcióhoz, a Holcim viszont a banktól megvette ezt a követelést 1, 8 milliárdért, majd felmondta a hitelt, és ezzel a húzással megszerezte a bankban letétbe helyezett részvényeket.
Bár az üzem első fokon megkapta az egységes környezethasználati engedélyt, a Zöld Kapcsolat egyesület ez ellen fellebbezést nyújtott be arra hivatkozva, hogy az üzem túl nagy környezeti terhelést jelentene a városra nézve, és 2014-ben már az EU is kifejezetten kiemelt több térséget – köztük Miskolcot – ahol a légszennyezettség adatai jóval az átlagérték fölött vannak. Jogszabály is tiltja ilyen esetben a légszennyezettség további növelését (306/2010. korm. rendelet). Kálmán jános magyar cement siding. Az, hogy a gyár a környezethasználati engedélyt mégis megkaphatta, azért lehetséges, mert a jogszabály új üzemek létesítésére vonatkozik, a cementgyár pedig technikailag nem minősül újnak. A szállópor esetében évente 35 naptári napnál nem lehet több a 24 órás határérték túllépés, Miskolcon azonban már most is ennek két-háromszorosa az éves átlag. 2015-ben már nyáron és ősszel is el kellett rendelni a füst-ködriadó (szmogriadó) tájékoztatási fokozatát, pedig korábban ez csak a téli hónapokban volt jellemző. Ennek egészségügyi hatásait talán nem kell túlzottan részletezni, a légzőszervi megbetegedések és a tüdőrák kialakulásának kockázatát jelentősen növeli.
Sok sikerrel persze nem jártak, a cement itt már nem késztermék, hanem a málladozó betonépületek törmeléke. A vasszerkezetek elrozsdásodtak, az ablakok jórészt kitörtek, a vasbetonszerkezetek porlanak, a jókora területen méteres gaz vette át a hatalmat az épületek között. "Állítólag az egyik silóban bennhagyták a cementet, odakötött, ki sem lehet robbantani onnan" – mondja a Hejőcsabai Cement és Mészmű (HCM) 1890 Kft. egyik dolgozója. Visszafoglalt gyár A HCM 1890 Kft. az a cég (neve az első gyárépület 19. Kálmán jános magyar clément méric. századi alapítására utal), amely a napokban, a Holcim levonulása után több mint három évvel, nem kis vihart kavarva birtokba vette a gyárat. Biztonsági őrei elküldték a Holcim még ott lézengő embereit, szakértői pedig bevonultak a területre, és megkezdték az állapotfelmérést. A cementgyártást ugyanis mihamarabb újra akarják indítani, és most, hogy a HCM 20 év után fizikai értelemben is bekerült a gyárba, már el is kezdte visszahívni a régi szakembereket és munkásokat. Elég rossz állapotban van a gyártelep Forrás: MTI/Vajda János A szocialista nagyvállalat idejében még 1100 fő dolgozott a gyárban, a Holcim korszakára – a 2011-es leállásig – nagyjából százan maradtak, a HCM pedig most úgy képzeli, hogy legalább 250–300 dolgozóra lesz szüksége a termelés megkezdéséhez.
Ahogy arról beszámoltunk, a két cég évek óta tartó pereskedésére múlt pénteken úgy akart pontot tenni a Magyar Cement Kft. igazgatója, hogy biztonsági őröket bérelt fel, akik elfoglalták a gyár területét. Bár eleinte úgy lehetett tudni, hogy Miskolc jegyzője törvényesnek nyilvánította a gyárfoglalást és elutasította a Holcim birtokvédelmi kérelmét, hétfőn már azt állították, hogy a Magyar Cement Kft hivatkozásával ellentétben sem 2013 novemberében, sem máskor nem született olyan bírósági határozat, amely feljogosítaná a Magyar Cement Kft-t a gyárfoglalásra. Az erre irányuló kérelmeket a bíróság minden esetben visszautasította, a Magyar Cement birtokbaadásra vonatkozó kérelmét a bíróság jogerősen felfüggesztette mindaddig, amíg a tulajdonjogi vitában nem születik jogerős döntés. Kálmán jános magyar cement ltd. A Holcim nem akar háborút A svájci cég a gyárfoglalásra reagálva azt állította, hogy a Magyar Cement Kft. hivatkozásával ellentétben sem a Holcim, sem az általa megbízott biztonsági szolgálat nem ismerte el a gyárfoglalás jogszerűségét, írta akkor a svájci cég.