Ma a Mérlegképes Tanoncok Turbósító Csütörtök sorozatának keretében átnézzük a behajthatatlan követelések könyvelését! Először tisztázzuk a behajthatatlan követelés fogalmát! Azután egy feladatban megnézzük, hogy adott helyzetben értékvesztést vagy hitelezési veszteséget kell-e elszámolnod. Mikor behajthatatlan egy követelés?
törvény 7. § (1) bekezdés n) pontja alapján csökkenti a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés. A Tao. törvény alkalmazásában behajthatatlan követelésnek minősül az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény ( Szt. ) szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült, vagy bíróság előtt nem érvényesíthető. Behajthatatlan követelések könyvelése 2022. A fentiek szerint az elszámolt értékvesztés összegével meg kell növelni az adóalapot, majd a Tao. törvény szerinti behajthatatlan rész összegéig (365 napon túli követelés esetén 20 százalék), de maximum az elszámolt értékvesztés összegéig csökkenteni is lehet az adó alapját. Az értékvesztés elszámolásakor figyelemmel kell lenni a Szt. 55. § (1) bekezdésére, mely szerint a vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
Az értékvesztést tehát olyan összegben kell elszámolni, amely az eredeti könyv szerinti és a várhatóan megtérülő összeg között mutatkozik. Amennyibe várhatóan nem lesz megtérülő összeg, úgy a teljes követelés összegére értékvesztést kell elszámolni. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény ( áfatörvény) 196/B § (2) a) pontja értelmében a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után az általa fizetendő adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg. Az áfatörvény 196/B. § (3) b) pontja szerinti rendelkezés alapján az ellenérték jóváírásának, kézhezvételének, megfizetésének kell tekinteni azt is (és így áfafizetést keletkeztet), ha az abból származó követelése vagy kötelezettsége engedményezés, elengedés, tartozásátvállalás miatt vagy más módon szűnik meg. Behajthatatlan követelések könyvelése 2020. Nem egységes a szakmai álláspont arra vonatkozóan, hogy a behajthatatlan követelés ténye és annak időpontja megalapozza-e a fizetendő áfát a pénzforgalmi adózást választó adóalanynál.
A behajthatatlan követelés fogalmáról a társasági adótörvény és a számviteli törvény rendelkezik. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. törvény (Tao-tv. ) 4/a. Behajthatatlan követelések könyvelése kontírozása. pontja az alábbiak szerint rendelkezik a behajthatatlan követelésről: Behajthatatlan követelés az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető. Vevőkövetelések értékvesztése Kontírozás: Az értékvesztés elszámolása: T 8662. Követelések elszámolt értékvesztése K 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása Gyakran előforduló hibák: A számviteli politikában az értékvesztéssel kapcsolatban nem került meghatározásra a Számviteli törvény által megfogalmazott jelentős összeg értékhatára. A beszámoló részét képező kiegészítő mellékletben nem találhatók meg a követelésekkel kapcsolatos információk.
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. Ezután nézzük a könyvelését! A behajthatatlan követelésként leírt követelést hitelezési veszteségként, egyéb ráfordításként kell a könyvekből kivezetned. T: 869 Egyéb ráfordítások K: 3 Követelés Most pedig nézzünk meg egy feladatot a behajthatatlan követelésre! ÉRTÉKELEK Kft. december 5-én ÁTVÁGLAK Bt-nek 500. 000 Ft+ 27% áfa értékben árut értékesített. ÁTVÁGLAK Bt. január 15-én tartozásából 225. 000 Ft-ot kiegyenlített. ellen február elején csődeljárás indult. A csődeljárás során történt tárgyalások jegyzőkönyvei alapján a hitelezők elveszítik követeléseik 85%-t, a maradék követelések várhatóan 95%-ban lesznek kielégíthetőek. Feladat: Értékeld év végén a követelést, állapítsd meg annak mérlegértékét, s könyveld el a könyvelendő tételeket! Behajthatatlan követelés, értékvesztés elszámolása - Adózóna.hu. Lássuk a követelés értékelését! A követelés mérlegértékét az alábbiak alapján vezesd le: Mivel a csődeljárási jegyzőkönyvek alapján követeléseik 85%-t elvesztik, ezért az behajthatatlan követelés, amire hitelezési veszteséget kell elszámolnod.