1616-ban Európának címzett szöveggyűjteményt is kiad hazai és külföldi szerzők törökellenes latin műveiből. (A Szenci Molnárt ábrázoló metszet 1624-ben kiadott Kálvin-fordításának címlapjáról való. A kép fölött a szerző disztichonja. A háttérben életénk két évvel korábbi megrázó eseményét ábrázoltatta a szerző. Heidelberg 1622-es feldúlásakor Tilly zsoldosai csigára vonták és gyertyával perzselték a testét. ) Tudósi főműve a még életében több kiadást megért kettős szótár (1604, 1611, 1923) és a latinul írt magyar nyelvtan (1610). A szótár díszpéldányát 1604-ben maga vitte Prágába az ajánlásban dicsőített II. Rudolfnak, s ott heteken át az udvari csillagász, Kepler baráti házának vendége volt. A műtárgyakat gyűjtő, művészeket foglalkoztató császárhoz intézett dedikáció nemcsak az óraművességet magasztalja, de manierisztikus bizarrsággal is szolgál (lásd a menses véréből "született" vad Mars és a bölcs Minerva párhuzamát). Hasonlóképpen megékesül a józan Molnár-próza, amikor a Károlyi-Biblia új kiadását neki ajánlva Hesseni Móricot ünnepli.
Szenci Molnár Albert (1574–1634) A protestáns humanizmus és egyben a magyar reformáció irodalma betetőzőjének Szenci Molnár Albertet tartja az irodalomtörténet-írás. A pozsony környéki kis mezővárosban, Szencen született tehetséges fiatalember kezdetben a szokásos pályán indult el: először a hazai iskolák (köztük Gönc, ahol levélhordó fiúként maga is segített Károlyi Gáspár vizsolyi Bibliájának kinyomtatásában), majd a külföldi egyetemek. Ekkor azonban valami egészen szokatlan dolgot csinált: szabályosan beiratkozott Európa legjobb protestáns humanista gimnáziumába, a strassburgiba, majd ugyanott a főiskolai tagozat előadásait hallgatta. Ez három esztendeig tartott, ami elütött a magyar diákok többségének kényszerből (pénzhiányból) kialakult szokásaitól, azok ugyanis többnyire csak egy-két évig tanultak külföldön. Ezzel sem elégedett meg, egy rövid utazáson bejárta Itáliát, s így megismerte Európa katolikus felét is, majd sorra látogatta Németország protestáns (főként református) egyetemeit, főiskoláit, kulturális központjait.
Szenci Molnár Albert címszavai a szótárból 1604 Altorfium (=Altdorf)... Városka az noribergai (=nürnbergi) urak tartományában, melyben ez noribergai tiszteletes tanács gazdag akadémiát fondált 1573. esztendőben, holott ez Dictionariumot (szótárat) írta Albertus Molnár 1603. esztendőben. Argentina et Argentoratum (= Strassburg, Strasbourg)... Németországnak az Rhenus vize mellett Alsatia tartományban való szép és erős városa. Itt oly magas tornyó ékes templom vagyon, kinek Európában nincsen mása. Vagyon ismét itten egy híres akadémia, kiben eleiről fogva sok bölcs emberek tanítottak, holott én is, ki ezt magyaról írom, negyedfél esztendeig laktam ifjabb koromban. Herborna... Németországnak Nassovia tartományában való város, kiben jeles és híres skóla vagyon, az ki az akadémiákkal vetekedik némelyeket meg is halad. Szenci Molnár Albert időmértékes versfordításai Thúri Farkas Pál latin epigrammáiból Számkivetésben járt ez földön Krisztus urunk is, Járjuk el ez járást hát mi is ő tagai. Az szent könyvek után, kiket az nagy apastalak írtak, Ennél jób könyvet még soha senki nem írt.
Fontos, hogy minél szélesebb körben megismertessük Szenczi Molnár Albert munkásságát, ezért is nagy öröm számomra, hogy az alapiskolások és a középiskolások is bekapcsolódnak. Ha hatással lesz rájuk és merítenek belőle, példát mutathat nekik szorgalomból, magyarságtudatból, nemzetszeretetből. Utat mutat, hogy ha nehézségekbe is ütközünk, nem szabad feladni. Ezért is fontos, hogy mindenki megismerje az életútját" – értékelte a rendezvénysorozatot Fekete Márta.
Amikor a Discursus de summo bono (1630) fordításán dolgozik, a Pantheon és a Szent Péter kupoláját rajzolgatja egy másik könyv margójára. Harmincöt évvel azelőtti emlékek jutnak eszébe: 1596-ban Strassburgból Itáliába vitte a kíváncsiság, egy hétig járta Rómát és ereklyékkel teli főtemplomait, s szemébe nézett VIII. Kelemen pápának is egy montecavallói lakomán. Ritka protestáns mentalitás. A szótár (persze a források nyomán) visszaálmodja az egészet: a "játszásnéző" Colosseum "kerekes nagy épületé"-t, a Vaticanust, "kin az Szent Péter temploma vagyon", az obeliszkeket, a sok "négyszegű, hegyes nyársformára felemelt kőoszlop"-ot... Molnár Albert megismerésvágya szinte fausti. (Támadt is ördöggel szerződő híre halála után. Egy erdélyi lejegyzésű XVIII. századi versben olvassuk: "Végtére annyira jutván, / Ördögtül is megcsalatván, / Vérrel tött kézírást pénzért". ) Protestáns meggyőződését hittel védi és propagálja, de az "egymásra írás", a csigázó hitviták helyett az "idea Christianorum"-felfogás híve.