2011. január 1. és 2012. január 3. közötti időszakban az ország különböző területeiről összesen öt kutya és két róka tetemet küldtek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára Aujeszky-vizsgálat céljából. A laboratóriumi vizsgálatok négy kutyából és egy rókából származó minta esetében igazolták az Aujeszky-betegséget. A négy Aujeszky-pozitív kutya közül kettő Komárom-Esztergom megyéből, egy Győr-Moson-Sopron megyéből és egy Vas megyéből származott. A két Komárom-Esztergom megyei és a Győr-Moson-Sopron megyei kutya ugyanazon a – Komárom-Esztergom megyében rendezett – vaddisznóhajtáson vett részt. Aujeszky Betegség Gyakorisága — Ppt - A Legfontosabb Neurogenetikai Betegségek Előfordulási Gyakorisága Powerpoint Presentation - Id:4696546. A Vas megyei kutya elhullása előtt néhány nappal a Sárvártól nem messze lévő vadászterületen rendezett vaddisznóhajtásban dolgozott. Az Aujeszky-pozitív róka Pest megyéből származott. Összefoglalva tehát hivatalosan az jelenthető ki, hogy a laboratórium az intézetbe küldött idegrendszeri tüneteket mutató húsevők közül négy eb és egy róka esetében állapított meg Aujeszky-betegséget.
Tünetei [ szerkesztés] Sertéseknél láz, levertség, mozgáskoordinációs zavarok, elfekvés, evezésszerű mozdulatok, hátsó lábakon ülés jellemző. A fertőződött fiatal malacok közel száz százaléka elpusztul, ez az idős sertéseknél 1-2 százalék. Kutyáknál és macskáknál a lappangási idő 3-6 nap. Főbb tünetei megegyeznek a veszettséggel, az agresszív fázist leszámítva. A betegség a központi idegrendszert támadja meg. Bágyadtság, láz a kezdő tünet, amit nyugtalanság, izgatottság, igen erős vakaródzás követnek. A vakaródzás a nyílt húsig folytatódhat. Ezt követi a veszettséghez hasonlóan a nyálzás, kóborlás, görcsök, majd 1-2 nap alatt az állat elpusztulása agy- és gerincvelőgyulladás következtében. Megelőzése, gyógyítása [ szerkesztés] Amennyiben a betegség gyanúja lép fel, azonnal állatorvoshoz kell fordulni, mivel a betegség tünetei jórészt megegyeznek a valódi veszettséggel. A betegség megelőzését elsősorban a sertésállomány a vírustól való mentesítése, más haszonállatok a sertésektők való külön tartása, a higiéniai szabályok betartása jelenti.
A mérgezés mértéke persze egyedenként eltérhet. Van kutya, aki a csokinkat ellopva és azt elmajszolva semmilyen reakciót nem mutat, míg másik társa ugyanakkora mennyiséggel súlyos mérgezési tünetekkel kerül orvoshoz, esetenként már túl későn. Tudván, hogy eléggé falánk kis állatok, jobb a bajt megelőzni és ezeket számára hozzáférhetetlen helyen tárolni. Igaz ez a saját célra használt gyógyszerekre, mint az aszpirin vagy paracetamol tartalmú fájdalomcsillapítók például. Ami nekünk jó, nekik nem feltétlen! A mérgezéses tünetek elég széles spektrumot ölelnek fel, de a korábban felsorolt jelek bármelyikével forduljunk állatorvoshoz!