DOI: Kulcsszavak: autonómia, jogalkotás, önálló szabályozó szerv, sarkalatos törvény, szabályozó hatóság Absztrakt Az önálló szabályozó szerv, mint közigazgatási szervtípus Magyarország Alaptörvényének hatálybalépésével került a központi államigazgatási szervek, jelesül az autonómiával rendelkező központi államigazgatási szervek közé. Az önálló szabályozó szervek sajátossága, hogy a szabályozó hatósági tevékenység keretében jogszabály-alkotási felhatalmazással is rendelkeznek, vagyis az igazgatott ágazat viszonyaiba általánosan kötelező magatartási szabályok megalkotásán keresztül is beavatkozhatnak, amelyek érvényesítése a feladat- és hatáskörükbe tartozó hatósági tevékenységeken keresztül történik. Az önálló szabályozó szervek jogállásának jellemzői, az autonómiájuk összetevői tehát különös jelentőséggel bírnak a közigazgatási szervrendszerben, azzal, hogy az önálló szabályozó szervek autonómiája, függetlenségük tartalma és erőssége nem azonos – ellentétben az autonóm államigazgatási szervekkel –, azon szakigazgatási terület szakmai tartalmához, uniós és alkotmányos követelményeihez igazodik, amelynek ellátására az Alaptörvény e szervek létrehozatalára felhatalmazást biztosít az Országgyűlésnek.
Fazekas M. (2017). Közigazgatási jog. Általános rész I. ELTE Eötvös Kiadó. Ferenczi E. (2000). Az önálló szabályozó szerv tevékenysége mint parakodifikációs jelenség. Állam- és Jogtudomány, 41(3-4), 311-326 Jakab A. Magántervezet, szakmai álláspont kialakítása céljából Jakab A. Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei. HVG–ORAC. Kovács A. Gy. (2009). Mitől szabályozó egy hatóság? In Valentiny P., Kiss F. Önálló szabályozó serv.com. L. ), Verseny és szabályozás 2008. MTA Közgazdaságtudományi Intézet. Lapsánszky A., Patyi A., Takács A. A közigazgatás szervezete és szervezeti joga. Dialóg Campus Kiadó. Lapsánszky A. (2014). A szabályozó hatóságok jogállásának, szervezetének és "szabályozó" feladatainak elméleti alapjai sajátosságai. Új Magyar Közigazgatás, 7(3), 3, 9-10 Lapsánszky A. A szabályozó hatóságok jogállásának, működésének elméleti alapjai, kérdései. In Fazekas M. ), Gazdaság és közigazgatás: Tanulmányok Ficzere Lajos tiszteletére. ELTE Eötvös Kiadó. Temesi I. (2013). In Patyi A., Téglási A.
Hivatkozások Balogh J. (2012). Az önálló szabályozó szervek. In Trócsányi L., Schanda B. (Szerk. ), Bevezetés az alkotmányjogba. HVG–ORAC. Chronowski N., Drinóczi T., Kocsis M. (2011). Mozaikok, azaz milyen értelmezési kérdéseket vet fel az Alaptörvény? In Drinóczi T. ), Magyarország új alkotmányossága. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Csink L., Mayer A. Variációk a szabályozásra. Médiatudományi Intézet. Fazekas J. (2015). Az önálló szabályozó szervek rendeletalkotási tevékenysége Magyarországon, Új Magyar Közigazgatás, 8(2), 15-21. Fazekas J. (2018). Önálló szabályozó szerv. In Jakab A., Fekete B. ), Internetes Jogtudományi Enciklopédia. Fazekas J. (2020). Az önálló szabályozó szervek jogállása, helyük az államigazgatás szervrendszerében | KözigazgatásTudomány. Autonóm államigazgatási szervek. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A., Sulyok G., (Szerk. ). Internetes Jogtudományi Enciklopédia Fazekas J. (2010). A 2006. évi közigazgatási szervezeti törvény négy éve a Kormány szervezetalakítási szabadságának szemszögéből. In Nagy M. ), Jogi tanulmányok II. kötet. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar.
A hatály tekintetében négy aspektust: a) tárgyi, b) területi, c) személyi és d) időbeli hatályt szokás megkülönböztetni. ad a) Tegyük fel, hogy valamely jogszabály szerint adót kell fizetni a személygépkocsik forgalomba helyezése után, de ez a jogszabály nem beszél a motorkerékpárokról. Az önálló szabályozó szervek jogállása, helyük az államigazgatás szervrendszerében megtekintése. Ez a jogszabály tehát a személygépkocsik forgalomba helyezésére vonatkozik, és nem vonatkozik a motorkerékpárok forgalomba helyezésére. Ebben az esetben azt mondjuk, hogy a jogszabály tárgyi hatálya a személygépkocsikra, illetve azok forgalomba helyezésére kiterjed, míg a motorkerékpárokra, illetve azok forgalomba helyezésére nem. Másképpen: a személygépkocsik a jogszabály tárgyi hatálya alá tartoznak, míg a motorkerékpárok nem. ad b) A közúti közlekedés szabályait megállapító magyar jogszabály a Magyar Köztársaság területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza, így tehát például a franciaországi közutakon nem kell alkalmazni. Ezt úgy szokás mondani, hogy a magyar jogszabály területi hatálya Magyarországra terjed ki, míg Franciaországra nem.
A törvény, utal rá az indokolás, tiszteletben tartja a különleges jogállású szerveknek a Kormány irányítási és szabályozási jogkörétől való függetlenségét. Figyelemmel arra, hogy a különleges jogállású szervek működését külön törvények szabályozzák, a törvény csak a legfontosabb keretszabályokat állapítja meg. A különleges jogállású szervek a szervezeti struktúrájukat továbbra is maguk határozzák meg a saját törvényük adta kereteken belül, továbbá… Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
kifejezések az érvényesség fogalmára tekintettel szintén nem léteznek a jogi terminológiában. Ezeknek legfeljebb annyiban van értelmük, hogy a "hatályba lép", illetve "hatályát veszti" stb. kifejezések helyett szokták őket hibásan alkalmazni. Egy jogszabály érvényessége független a(z időbeli) hatályosságától. A jogszabályok hierarchiája [ szerkesztés] Jogszabályi hierarchia a jogszabályok között fennálló alá-fölé rendeltségi kapcsolat. A jogszabályok a modern jogrendszerekben hierarchikus rendbe tagozódnak. Alsóbb szintű jogszabály nem lehet ellentétes felsőbb szintű jogszabállyal. A magyar jogrendszerben a hierarchia a jogalkotásról szóló törvény által megállapított fenti sorrendet követi azzal a jelentős eltéréssel, hogy a törvények közül az egyik, az alkotmány (ma az Alaptörvény) az összes többi törvény és ezáltal az összes többi jogszabály fölött áll. A hierarchia története Magyarországon [ szerkesztés] A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat. ) felsorolta a jogalkotó szerveket és az általuk kibocsátható jogforrásokat.
Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Mindenkinek vannak jogai! Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából. Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek. Nálunk nincsenek soha véget nem érő körmondatok, latin kifejezések érthetetlen szakszavak. Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá! Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket! ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán. Page load link