- Az értékes pénz vonzotta a kereskedőket, ezért harmincadvám helyeket állítottak föl. A főútvonalakon felállított harmincadhelyeken a behozott és kivitt áruk értékének 1%-át, majd 3, 33%-át fölözte le a kincstár. - A pápák Avignoni fogságát (1309-1377) is kihasználta: a pápai adó egyharmadát visszafogta. Ezekkel az intézkedésekkel szilárd pénzügyi helyzetet hozott létre, sőt még megfelelő katonai háttere is volt. Legnagyobb külpolitikai sikere a Visegrádi királytalálkozó (1335): III. Ilyenek voltak a nagy önállósággal rendelkező, fallal körülvett szabad királyi városok ás bányászvárosok. A városok zömét a földesúri joghatóság alatt álló mezővárosok alkották. Az ilyen városok legfőbb eleme a mezőgazdasági jelleg, korlátozott önállóság és az egy összegben történő adófizetés. Károly Róbert elrendelte még a harmincadvámot, amivel a külkereskedelmi forgalmat adóztatta meg, alapja a távolsági kereskedelem sikere volt. Fellendült a sótermelés is, erre vonatkozik a sóregálé. Károly Róbertet(1308-1342) fia Nagy Lajos(1342-1382) követi a trónon.
Károly Róbert gazdasági reformjai és a magyar városfejlődés A XIII-XIV. század fordulóján a tényleges hatalom egyes megerősödő nagyurak kezébe került. Magánhadseregükre és familiárisaik fegyveres erejére támaszkodva kiskirályként uralták tartományukat. Kedvezett a tartományúri hatalom megerősödésének, hogy az Árpádház kihalása után évekig nem sikerült a trónt betölteni A versengő királyjelöltek közül a pápa által támogatott Károly Róbert bizonyult a legsikeresebbnek. Károlyt 1301-ben alkalmi koronával az esztergomi érsek megkoronázta, azonban a kiskirályok nem ismerték el. 1307ben, Rákos mezőn a rákosi gyűlés (a főpapok és a nemesség) elfogadta magyar királynak, majd 1308-ban a pesti Domonkos kolostorban Csák Máté és Kőszegi Henrik támogatásával, aztán 1309-ben, a mai Mátyás-templomban ugyan megkoronázták, de egyszer sem a Szent Koronával. Tárgyalásokkal visszaszerezte a koronát Kán László erdélyi fejedelemtől és így 1310-ben az esztergomi érsek Székesfehérváron végre hivatalosan is megkoronázta és elismerték Magyarország királyának.
A váltópénz ezüst volt, 1 aranyforint= 16 ezüstgaras, 1 garas = 6 dénár. Kibővített az ország pénzügyi szervezetét, az állami jövedelmeket behajtó és kezelő kamarákat. Élükön kamaraispánok álltak. Fölöttük a tárnokmester állt ® Nekcsei Dömötör /nekcsei Biblia/. A XIV. században kibontakozó fejlődés hatására megélénkült a külkereskedelem. Probléma: Bécs árumegállító joga. 1335. visegrádi királytalálkozó: Károly Róbert, Luxemburgi János cseh és III. Kázmér lengyel király. ® Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal Export: nyersanyag, élelmiszer, bor, élőállat, só Import: ipari és luxuscikkek, keleti selyem, fűszer, flandriai és kölni posztó, fegyver A király a pápai jövedelmek egyharmadát lefoglalta. Külpolitikájában erősítette a dinasztikus kapcsolatokat a nápolyi és a lengyel uralkodóházzal ® fia, Lajos III. Kázmér halála után lengyel király is lesz Károly Róbert politikája kedvezett a fejlődésnek, az eddig ritkán lakott országrészek benépesültek ® átrendeződött a népességszerkezet. A földbirtokosok csökkentették a saját használatban levő földterületeiket.
Károly Róbertet a pápa, Nápoly hűbérura is támogatta ® végül ő lett a király (130bárándy gergely 8-1342). Az Anjou királyok társadalrdr2 mi és gazdasági reformjaz élőhalottak éjszakája ai · PDF dávid naptár 2020 letöltés fájl A középkor Európája (V-XV. ) Az Anjou királyok társadalmi és gazdasági reformjai Károly Róbert (13csepeli focipálya 08–1342) első koronázása még visszhangtalaborbély családi pincészet n, sú harry potter figura gyűjtő album Mellette ugyanakkor lassan felsorakoznak az anhortobágyi kilenclyukú híd archia megszüntetésében érdekelt erők: az egyház, a köbudapest kutya znemesség, a városok és a
Az Anjouk gazdasági és társadalmi reformjai.
Az új aranyforint miatt megszűnt a kamara haszna, tehát a bevételek kiesésének pótlására új adófajtára volt szükség. Az új adó a kapuadó lett. Minden olyan jobbágyház után kellett fizetni, amelyeknek a kapuján egy szénásszekér át tudott haladni. A nemesek adómentesek maradtak. Támogatta a szabad királyi városok fejlődését azzal, hogy ezek csak a királynak fizettek adót, önkormányzattal rendelkeztek, és fallal vették körül magukat. A király így a városokra támaszkodhatott a bárókkal szemben. Új külkereskedelmi vám a harmincadvám, a főutakon felállított harmincadhelyeken behozott és kivitt áruk1%-át fölözte le a kincstár. Bevételei jelentős részét megspórolta azzal, hogy zsoldosok helyett a főurak, főpapok saját pénzükön állítottak ki kisebb csapatokat, bandériumokat, amelyek a saját zászlójuk alatt vonultak csatába. A köznemeseknek földet osztott. Hunyadi Mátyás (1458-1490) Trónra lépése: 1443-ban született Kolozsvárott, apja Hunyadi János, Nándorfehérvár hős védője, az ország leggazdagabb főura, egykori kormányzó.