Általános tájékoztató az építőipari kivitelező vállalkozások kamarai regisztrációjáról Minden vállalkozó kivitelezői tevékenységet folytatni kívánó vállalkozás és egyéni vállalkozó köteles az erre irányuló szándékát a vállalkozó kivitelezői névjegyzéket vezető Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához bejelenteni. Köteles továbbá az EGT tagállamokból, a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező valamennyi szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő vállalkozó kivitelezői tevékenységét az MKIK -hoz bejelenteni. ADATLAPOK, FORMANYOMTATVÁNYOK - CSMKIK. A kivitelezői tevékenységüket megkezdő vállalkozások a kivitelezői tevékenység megkezdését követő, l egkésőbb 5 munkanapon belül kötelesek a névjegyzékbe történő felvételüket az MKIK-nál kezdeményezni. A szövegre kattintva további részletes információkat talál. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál vezetett vállalkozó kivitelezői névjegyzékről Építőipari Kivitelezők Regisztrációja Az ügyfélszolgálat elérhetőségei Építőipari Kivitelező vállalkozások lekérdezhető nyilvántartása Gyakran feltett kérdések A vállalkozás adatainak módosítása Építőipari vállalkozók külföldi munkavállalása A kötelező kivitelezői felelősségbiztosításról Törvényi Háttér
A bejelentő által közölt, a nyilvántartásban szereplő adatok valódiságát mind az építésfelügyeleti hatóság, mind az MKIK, valamint a területi kereskedelmi és iparkamarák ellenőrizhetik. A benyújtott kérelmek, csak az igazgatási szolgáltatási díj – az MKIK elkülönített számláján történő – jóváírását követően bírálhatók el. Az 5. 000, - Ft-os igazgatási szolgáltatási díjat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) MKB Bank Zrt-nél vezetett 10300002-20373432-71933285 számú számlájára, igazgatási szolgáltatási díj megjelöléssel és a befizető adószámának feltüntetésével kérjük átutalni, vagy a kamaránál készpénzben befizetni. A kérelem befogadásáról, illetve a nyilvántartásba vételről a nyilvántartási szám közlésével az MKIK Építésügyi Regisztrációs Irodája (1055 Budapest, Kossuth L. Építőipari Vállalkozások kivitelezői nyilvántartásba vétele | Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. ) írásbeli értesítést küld. A vállalkozó kivitelezők nyilvántartása nyilvános, azaz Interneten az MKIK weblapjáról szabadon elérhető.
Kiskunlacháza ma ismert az itt rendezett motocross versenyekről, a hagyományos Peregi Búcsúról és a szeptemberben rendezett Kiskun Kulturális Napok, a júniusi László napi vigasságok rendezvény-sorozatáról is. A helységben művelődési központ és mozi, modern sportcsarnok, hangulatos pihenőház, tájház, helytörténeti gyűjtemény, lakodalmas ház stb. kínálata várja a látogatókat. Kitűnő szobrászok alkotásait, a hagyományos és modern falukép fényképeznivaló témáit találhatja itt a szemlélődő sétáló. A mai Kiskunlacháza természeti-turisztikai értékeiről is ismert. A Duna-ág mellett nagy kiterjedésű, kulturált üdülőterület alakult ki. Az Angyali-szigettel szemben épült parti sétányról vagy evezős túra során jól megfigyelhető a romantikus vízi világ. A Ráckevei/Soroksári Duna-ágon kívül több horgász- és vízisportokra kialakított tó is felüdülést kínál, a Bugyi felé vezető út mellett és attól északra. Építőipari kivitelezők regisztrációja - Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A külterületi településrész, Bankháza mellett kezdődik a Kiskunsági Nemzeti Park (Apaj-puszta). Kiskunlacháza a kiskunsági autós és kerékpáros túrák kiindulópontja, sokoldalú kulturális és vízisport-, wellnessprogramok bázishelye lehet.
Kiskunlacháza város Pest megyében, a Ráckevei kistérségben fekszik. A valamikori két önálló falu, Kiskunlacháza (Lacháza) és Pereg összeépüléséből, majd hivatalos egyesítéséből (1950) alakult ki, és ma már a környék legnagyobb településének számít. A kiskun lakosairól és a középkori birtokos Lack családról elnevezett falu első ismert neve Szántó, amelyet 1285-ben említ először oklevél. Pereg szintén létezett már a középkorban, az 1300-as évek elejétől több helyen találhatunk rá utalást. A 150 éves török uralom alatt Lacháza többször menekülni kényszerült, Pereg pusztává vált. Lacháza a 18. században a kiváltságos Kiskun Kerülethez, az ún. Felső-Kiskunsághoz tartozik, és mint ilyen, közös fejlődési irányt mutat a Jászkunsággal. Református magyar lakói I. Lipót uralkodása alatt a Német Lovagrend fennhatósága alá kerültek, majd ősi jogaik visszaváltása (redemptio) után szabadabb, feudális kötöttségektől mentesebb sorsot alakíthattak ki maguknak. A mezővárosi rangot 1839-ben érdemelték ki.
A fenti jogszabályi rendelkezés kétséget kizáróan hatósági jogkört ad az MKIK -nak azzal, hogy e jogkörében – a KET rendelkezéseit betartva – hivatalból kell eljárnia, ha saját eljárásában észleli a jogsértést, vagy panasz/bejelentés alapján szerez tudomást a jogsértésről. A jogszabályi rendelkezések lefordítása/értelmezése azt jelenti, hogy nem kell feltétlenül megvárni míg egy vállalkozás felszámolás alá kerül, és magával ránt vétlen vállalkozásokat is. Amennyiben a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a vállalkozás, úgy a rendelet 38. §. -a alapján e gyéni vállalkozó 30. 000. -Ft -os, míg a gazdasági társaság esetében 200. -Ft -os bírság megfizetésére kötelezheti. Amennyiben továbbra sem tesz eleget teljes körűen a bejelentési kötelezettségnek, illetve a kivitelező tevékenységre vonatkozóan egyéb feltételeknek nem felel meg, úgy az MKIK hatósági jogkörben eljárva (37. ) további bírságot szabhat ki, illetve megtilthatja az építőipari kivitelező tevékenység folytatását, és ezzel egyidejűleg törli a nyilvántartásból a kivitelezőt, tehát az eltiltott kivitelező jogszerűen nem végezhet a továbbiakban építőipari kivitelező tevékenységet.