Kolozsvári sajtótájékoztatón beszéltek Székelyföld autonómiája melletti elkötelezettségükről szerdán a székely szabadság napja egészségügyi okokból lemondott marosvásárhelyi megmozdulásának tervezett szónokai. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke felidézte: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a bécsi udvar ördögi módon osztotta meg a történelmi Magyarország kisebbségeit és a magyarságot. Úgy vélte: erre ma is van próbálkozás, hiszen román nacionalista civil szervezetek a román hatóságok közvetlen vagy hallgatólagos támogatásával szerveznek magyarellenes tüntetéseket Bukarestben és Sepsiszentgyörgyön. "Ne hagyjuk napjainkban, hogy a románokat és a magyarokat egymás ellen fordítsák" – jelentette ki a politikus. Felidézte: 1849-ben már megkésettnek bizonyult Kossuth Lajos kormányzó és Nicolae Balcescu román forradalmár szegedi megegyezése. Az ott rögzített pontokat, amelyek a román nemzeti autonómia alapjait jelentették volna az akkori Magyarországon, a világosi fegyverletétel után már nem lehetett életbe léptetni.
Míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) arra biztatja szimpatizánsait, hogy vegyenek részt az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett március 10-ei marosvásárhelyi megemlékezésen és tiltakozáson, továbbra sem egyértelmű, hogy az RMDSZ miként viszonyul a székely szabadság napján tartandó rendezvényhez. A szövetség háromszéki szervezetének képviselői egy héttel korábban attól tették függővé részvételüket, hogy a helyhatósági választásokra készülve mit tart előnyösnek az alakulat marosvásárhelyi szervezete és Soós Zoltán polgármesterjelölt, egyértelmű választ azonban még mindig nem kaptak. Brassai Zsombor, a szövetség Maros megyei szervezetének elnöke csütörtökön a Krónikának azt mondta, a marosvásárhelyi rendezvény nem tekinthető politikai rendezvénynek, ezért nem egy politikai alakulat képviselőiként, hanem magánemberként vesznek részt a rendezvényen. "Én arra biztatok mindenkit, hogy saját belátása és lelkiismerete szerint döntsön a részvételről" – tette hozzá.
Hasonlóan reagált kérdésünkre Peti András, a városi szervezet elnöke is, aki leszögezte: nem RMDSZ-es tisztségviselőként vesz részt a székely vértanúk emlékművénél tartandó megemlékezésen. Ezzel szemben Soós Zoltán, a vásárhelyi magyarság polgármesterjelöltje az MTI megkeresésére azt mondta, az RMDSZ testületei és kampánystábja csütörtök este dönt az esetleges mozgósításról és arról, hogy – az SZNT felkérésének megfelelően – mondjon-e beszédet a székely szabadság napján. "Erőt kell felmutatni! " Csütörtök délelőtt egyébként az EMNP, az MPP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselő közös sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatójukon számoltak be arról, hogy segítenek a szervezőknek a mozgósításban. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke úgy vélte: a székely szabadság napjának a résztvevői nemcsak a Székelyföld autonómiája mellett állnak majd ki, hanem a merényletkísérlettel gyanúsított kézdivásárhelyi férfiak, és az ügyészség által meghurcolt székelyföldi polgármesterek ügyében is.
A vezér hiába várta, hogy a lány felkeljen. Nem volt ott semmi mozgás. A tagbaszakadt fickó csak állt, leeresztett husánggal, szemében rémület. Ő is a csizmát nézte. A közelben dulakodók érzékelték a beállt változást, mert egymás után váltak szét. Talán volt, aki a szeme sarkából látta, mi történt. A comandant a zsebébe nyúlt. Még mielőtt elindultak, megbeszélték, hogy egy hosszú sípszóval jelzi a visszavonulást. Megfújta, teli tüdőből. A banda nagy része nem értette, hogy mi van, hiszen nyerésre állnak, de amikor látták, hogy vezetőjük ész nélkül rohan az erdő felé, ők is megindultak. A rendőrség? A csendőrség? Esetleg a hadsereg? Ilyen gondolatok járhattak a fejekben. A parancsnok a domb gerincéről még visszanézett. Látta, hogy a testet már kihúzták a tűzből, és szörnyülködve kiáltoznak. Értette a szavakat, minden egyes szót. Átjárta a rettegés. Érezte, hogy ennek még súlyos következményei lesznek. Nem tévedett.