Magyarország Alföld és Észak Dél-Alföld Csongrád megye Makói járás Kiszombor Kiszombor_Petőfi Sán… Kiszombor, Falu napo… Kiszombor, az egykor… Rónay kúria Old granary (Kiszomb… Vendéglő The new kids in town… Kiszombori helytörté… Kiszombor Klasszicis… Kiszombor, egy másik… Kiszombor_Kossuth és… "Gólya fészek" Vendé… József Attila utca Óbébai utca Mező utca Szőlő utca Szegedi utca Dédényszegi utca Zöldfa utca Impressum
Csempevágó ár praktiker D vitamin izületi gyulladás Az ember tragédiája nemzeti színház
Kiszombor mezőgazdasági jellegű község a Maros bal partján, a Szegedről Nagylakra vezető 43-as főút mellett, Makótól öt kilométerre helyezkedik el. A határközeli település mellett vezet az út a romániai Nagyszentmiklós felé, a 2000. évben megnyílt személyforgalmi határátkelőhelyhez. Zombor első ismert írásos említését egy 1247-ben kelt oklevélből ismerjük. A középkorban a Csanád nemzetség birtoka volt, az 1528-ban kiadott első magyar térképen Csenadiú mellett Zombar is felfedezhető. A kastélyt Rónay Móric (1813-1890), Torontál vármegye al-, majd főjegyzője, 1848-49-ben és 1861-1867 között első alispánja, majd 1871 és 1873 között a vármegye főispánja építtette. Mivel hivatása a megyeszékhelyhez kötötte, 1849 előtt családjával Nagybecskereken élt. Onnan a szabadságharc bukása után tért vissza Zomborra, és a mai kastély mellett álló földszintes épületbe költözött, melyből a kastély megépítését követően konyhát, cselédházat és istállót alakítottak ki. Rónay-kúria Étterem, Kiszombor. Mivel az ötvenes években 3 kúria is épült a családban Az építkezést valószínűleg 1858-ban kezdték el, és 1859 őszére lett annyira készen, hogy 1859. dec. 7-én, Rónay Móric születésnapján beköltözhettek feleségével, Fedrigoni Alojziával (1824-1889) és ebben az évben született egyetlen gyermekükkel, Emillel (1859-1899).