Gyakran merül fel a kérdés, hogy adott tevékenységet végzőket lehet-e megbízási szerződéssel foglalkoztatni, vagy muszáj-e munkaviszonyt létesíteni. Az eltérő jogviszony ugyanis eltérő adózást is jelent – az szja-törvény szerint ugyanis a megbízási jogviszony önálló tevékenységnek minősül, így lehetőséget adhat a megbízottnál a költségek elszámolására is (átalányban vagy tételesen). Hogy pontosan milyen adózási szabályok vonatkoznak a megbízási jogviszonyra, arról itt olvashat. Az Adózóna egy olvasói levél alapján most azt vizsgálta meg, hogy fogorvosok és asszisztenseik esetében helyénvaló-e a megbízási szerződés. Munkajogász szakértőjük sorra vette a megbízási, illetve a munkaviszonyos szerződés alkalmazásának fontos ismérveit, amelyekről itt olvashat. A konklúzió a konkrét esetben: a szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozó e tevékenységét az egészségügyi hatóság egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélye és – amennyiben az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató nem követeli meg – a tevékenységével esetlegesen okozott károk megtérítését biztosító kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötése nélkül végezheti.
chevron_right Munkaviszony és megbízási szerződés egy helyen? Így lehetséges hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2015. 01. 18., 17:45 Frissítve: 2015. 18., 19:03 Lehet-e egyidejűleg ugyanazzal a munkavállalóval munkaviszonyra irányuló, illetve megbízási szerződést is kötni ugyanazon intézményben, kétféle feladat ellátására? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt. "Belső egyházi jogi személyként igen kis létszámú intézmény vagyunk, ennek megfelelően a házipénztár-forgalmunk is elenyésző, ezért a pénztárosi feladatok ellátására nem szeretnénk teljes munkaidős személyt foglalkoztatni. Felmerült a gondolat, hogy a tevékenységet egyik kolléganőnk végezhetné megbízási szerződéssel, aki jelenleg pedagógiai ügyintézőként dolgozik nálunk. Úgy tudom azonban, hogy saját dolgozóval nem köthető ilyen típusú szerződés, illetve csak abban az esetben, ha a tevékenysége teljesen más jellegű ugyanannál a cégnél (például a könyvelő takarítást vállal).
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Egy-egy új jogviszony létrehozásánál felmerülhet a kérdés, hogyan minősítsük azt, milyen típusú jogviszonyt hozzunk létre. Vannak feladatok, amelyek esetében mind a munkaviszony, mind a polgári jogi jogviszony létesítése helyes megoldás lehet, így kizárólag az egyedi körülmények vizsgálata segíthet a döntésben. Azt már az elején fontos tisztázni, hogy a jogviszonyt létrehozó szerződést nem elnevezése, hanem tartalma alapján kell megítélni. Hiába nevezik tehát a felek szerződésüket megbízási szerződésnek, ha a ténylegesen megvalósuló munkavégzés a munkaviszony fennállását támasztja alá, a felek között nem megbízási jogviszony, hanem munkaviszony áll fenn. A szerződés és a jogviszony helyes minősítése azért is kiemelten fontos, mert azt a munkaügyi hatóság és az adóhatóság is jogosult átminősíteni. Ennek következtében például a munkaviszonnyá minősítés esetén a munkáltató (a szerződés szerinti megbízó vagy megrendelő) már felelősségre vonható a munkajogi szabályok meg nem tartásáért.
Mindez a polgári jog körébe tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyok vonatkozásában nem tekinthető meghatározó kötelezettségnek, nem önmagában a jelenlét, a munkavégzésre történő készen állás, hanem szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, munkával elérhető eredmény a fő és meghatározó kötelem. Munkaviszony esetén a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztást – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – a munka törvénykönyve (Mt. ) által szabályozott korlátok között a munkáltató határozza meg. Polgári jogi jogviszony esetében a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét, vagy teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megrendelő. A munkaidő nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a vállalkozó saját maga szervezi, maga határozza meg a feladat által megkívánt módon. Mindezt nem érinti az a körülmény, ha például a megbízási szerződés alapján ellátandó feladatot egy, a megrendelő által meghatározott időpontban kell teljesíteni (például konferencia időpontja).
További figyelembe vehető szempont lehet a minősítésnél a munkahely meghatározása és a munkaidő beosztás joga. Munkaviszony esetén a munkahely a munkaszerződésben kerül kikötésre, a munkaidő-beosztás joga a munkáltatóé. A távmunka és a kötetlen munkarend elterjedésével azonban ezek a körülmények már nem minden esetben adnak eligazítást. A munka díjazásának vizsgálata sem segít minden esetben: folyamatos megbízásnál gyakori a felek között havonta történő elszámolás. Az egyszeri, vagy néhány részletben történő díjfizetés azonban már a polgári jogi jogviszonyokra jellemző. Munkaviszony esetén a munkavállaló a munkáltató eszközeit használja a munkavégzéshez, míg polgári jogviszony esetén azokkal általában a megbízott illetve a vállalkozó rendelkezik. A minősítés során egy-egy szempont megvalósulása még nem eredményezi egyik vagy másik jogviszony fennállását. Az összes minősítésre alkalmas körülményt figyelembe kell venni, akár az adott helyzettől függően eltérő súllyal, így derülhet ki, melyik jogviszony választása a helyes.
Bizonyos szakmák esetében egyértelmű, hogy azt milyen jogviszonyban lehet ellátni, ilyenkor más típus nem választható. Egy betanított munkást tehát nem lehet polgári jogi jogviszony keretében foglalkoztatni. Vannak azonban olyan munkalehetőségek is, ahol a felek által meghatározott egyedi feltételek figyelembe vételével dönthető csak el, milyen jogviszony kerüljön létesítésre. Mind polgári jogi jogviszonyban, mind munkaviszonyban ellátható lehet például az újságírói vagy a jogászi tevékenység. Az már a körülmények vizsgálata előtt leszögezhető, hogy ugyanaz a feladat egyszerre, ugyanannál a munkáltatónál nem látható el részben munkaviszonyban, részben polgári jogi jogviszonyban. Az egyik legfontosabb szempont, amit a minősítés esetén vizsgálni kell, hogy mi az a tevékenység, amelyet a foglalkoztatott ellát. Vállalkozás esetén a vállalkozó mindig valamilyen eredmény létrehozására köteles. Így például a bútorasztalos elkészít egy bútort a megrendelőnek, annak átadásával-átvételével és a vállalkozói díj megfizetésével a jogviszony meg is szűnik.