Szakképzett és elhivatott szakembereink segítenek megteremteni gyermekének az optimális fejlődéshez szükséges feltételeket, hogy a mindenki által várt pozitív változás minél látványosabb lehessen. Vizsgálatok Ha bizonytalan abban, hogy gyermeke elég jól fejlődik-e, készséggel elvégezzük a szükséges vizsgálatokat és tanácsot adunk a továbbiakra vonatkozóan. A vizsgálat előtt kitöltendő anamnézis lapok a következő oldalről tölthetők le: Anamnézis lapok gyermek fejlődési felméréshez
• Izeg-mozog, gyakran úgy viselkedik, mint, akit felhúztak. • Sokat beszél, túl hangos. Figyelemzavar • Nem figyel megfelelően a részletekre. • Figyelmét nehéz tartósan lekötnie. • Mintha nem figyelne, amikor beszélnek hozzá. • Nehézség számára a tevékenység megszervezése. • Gyakran elveszít tárgyakat. • Gyakran elvonják figyelmét a külső ingerek. • Gyakran feledékeny. • Képtelen hallgatni. • Feledékeny a napi dolgokban. Impulzivitás • Nehezére esik kivárni a sorát. • Kimondja a választ, mielőtt a kérdés elhangzott volna. • Gyakran félbeszakít másokat, megszakítja mások játékát. • Ráerőszakolja magát másokra. Magatartási zavar esetén az idegrendszer csökkent terhelhetőségű Jelei: • Érzékenység a meteorológiai változásokra. Részképesség zavarok az óvodában maradás. • Fáradékonyság. • Nehezen viseli el a várakozást. • Zajokra érzékeny. • Gyakrabban van szükség pihenésre, egyedüllétre. • Szükségük van érthető és állandó szabályokra. Viselkedészavarok, magatartászavarok Jellemző: • Az életkor szerint elvárható magatartás negatív irányú változása.
: Nem tud a jobb kezével a teste bal oldala előtt dolgozni vagy nehezen tudja egyik lábát keresztezni a másik fölött). Nehézkesen megy a karkulcsolás. Bizonytalan a szem-kéz (pl. : kockák egymásra helyezése, ollóhasználat) és a szem-láb koordinációt (pl. : labda rúgása célba) igénylő mozgások kivitelezése. A mozgás hirtelen megszakítása során nem tudja egyensúlyban tartani a testét. Nehezen alkalmazkodik a mozgás megváltozásához. Nem tudja megnevezni, hol értek hozzá. A téri tájékozódás kialakulásának feltételei és a zavaraira utaló jelek: Ahhoz, hogy térben megfelelően tudjunk tájékozódni, jó térészlelési képességre van szükség. A téri tájékozódás megfelelő kialakulásában fontos szerepet játszik a testséma. Testről való információkat (testséma) a gyermek már csecsemőkortól kezdődően fokozatosan sajátítja el. Gyermekút!. Amennyiben ez a folyamat zavart szenved, akkor problémák jelentkezhetnek a mozgáskoordinációban és a téri tájékozódásban. A jobb és bal irányok, valamint a fent és lent megkülönböztetésére a gyermek számára a saját teste és testrészei - mint viszonyítási pontok - adnak segítséget.
"Rossz" (? ) gyerekek az óvodában, iskolában Mindannyian hallottunk már óvodában, iskolában "rosszalkodó" gyermekekről. Szerencsésebb esetben "csak" másoktól, például a saját gyermekünktől, aki szerint "XY már megint nagyon rossz volt, ezért a tanító néni fekete pontot adott neki! " Ennél viszont sokkal súlyosabb és fájdalmasabb a helyzet, ha mi magunk vagyunk az érintett szülő, akit már tizenötödször rendeltek be fogadóóra, mert "A gyerekkel nem lehet bírni…, ha így megy tovább, javasolnunk kell, hogy válasszanak neki másik intézményt! ". Részképesség zavarok az óvodában maradási kérelem. Ezek a gyerekek sajnos nagyon könnyen és gyorsan megkapják a "bélyeget", amit később már szinte lehetetlen lesz ledobni magukról, és ez az életkor előre haladtával egyre súlyosabb hátrányok, viselkedési és életvezetési problémák kialakulásához is vezethet. A magatartási problémák hátterében az esetek nagyrészében több tényező áll, melyek biológiai, pszichológiai, szociális, okokra vezethetőek vissza. Lehet egy fel nem tárt, akár születés előtti vagy szülés körüli ok miatt kialakult idegrendszeri probléma, lehet szociokulturális hátrány (szegénység, alacsonyabb iskolázottság a családban, nem megfelelő szülői példa, hospitalizáció, elhanyagoló szülők), vagy kamaszkorban a kortárscsoportok negatív hatása, és sorolhatnánk még hosszan.
)biztosítása. Várható eredmények: hosszú távon fennmaradó probléma, azonban a rendszeres és komplex fejlesztés/terápia hatására az iskolai teljesítmény (az érintett tantárgyakban), illetve a tanulási motiváció lassan javul. A tanulás akadályoztatása, amelynek eredete nem az intelligenciahiányban vagy az elégtelen fejlődésben keresendő. A jelenségnek különböző okai lehetnek. Az akadályok egyik típusa testi szinten kimutathatatlan, enyhe agymúködési zavarból származik, és speciális gyakorlatokkal kiküszöbölhető. Sokkal gyakoribbak ennél a neurotikus tanulási zavarok, amelyek érzelmi eredetű gátlásokban és koncentrációs nehézségekben nyilvánulnak meg. Ezek hátterében valószínűleg saját teljesítményével szembeni túlzott elvárásai vagy a tudat alatti motivációhiány áll (például amikor egy vizsgára nem saját maga, hanem szülei akarata miatt készül; ebben az esetben a tanulási zavar összekapcsolja a szülők iránti bosszút a nem tudatos ellenségeskedés miatti bűntudattal). Részképesség zavarok az óvodában szakdolgozat. Manapság különböző tanulási zavarokkal (például olvasás-gyengeség) keresik fel leggyakrabban a nevelési tanácsadókat.
In FAZEKAS K., KÖLLŐ J., VARGA J. (szerk) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. 139-166. Miniszterelnöki Hivatal, Budapest GEREBENNÉ VÁRBÍRÓ K. (1995) A tanulási zavar jelenségkörének gyógypedagógiai pszichológiai értelmezése. In ZÁSZKALICZKY P. (szerk) "Önmagában véve senki sem…" Tanulmányok a gyógypedagógiai pszichológia és határtudományainak köréből. 216-242. BGGYTF, Budapest GEREBENNÉ VÁRBÍRÓ K. (2004) A Frostig-terápia hatása a pszichikus képességek fejlődésére tanulási zavar tüneteit mutató gyermekeknél. Magyar Pszichológiai Szemle, 59, 1, 97-124 HOLT, J., (1991) Iskolai kudarcok. Gondolat, Budapest F. FÖLDI R. (2004a) Hiperaktivitás és tanulási zavarok. COMENIUS Bt., Pécs GAÁL É. (2000) A tanulásban akadályozott gyermekek az óvodában és az iskolában. (szerk) Gyógypedagógiai Alapismeretek. 429-461. ELTE BGGYFK, Budapest GYARMATHY É. (2007) Diszlexia. Specifikus tanítási zavar. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest LOHMANN, B. (1998) Diszlexiások az iskolában. Tanulási részképesség zavaros | Pécsi Tudományegyetem. Akkord Kiadó, Budapest MÁRKUS A.
A kiadvány összeállításánál éppen azért arra törekedtem, hogy- lehessen különböző programokba beilleszteni, és többféle formában felhasználni- az instrukció rövid, érthető, de változatos legyen (Nevezd meg..!, Mondj..!, Húzd át..!, Vezesd..!, Színezd..!, Díszítsd..!, Utánozd..! stb. )- a felépítés során a fokozatosság elve érvényesüljön, ugyanakkor a sorrend ne legyen kötött (pl. ha valamely esetben az érzelmi probléma hangsúlyos, akkor lehet kezdeni a gyűjtemény utolsó harmadával stb. )- alkalmas legyen a komplex, sokoldalú fejlesztésre, minél több részterületet mozgasson meg- további új gondolatokat, ötleteket ébresszen. A teljesség igénye nélkül az alábbi kiemelt részterületek fejlesztésére nyílik lehetőség a program során:- nagymozgás: a két testfél összehangolt működése, szem-láb és szem-kéz koordináció, egyensúlyérzék- finommozgás, grafomotoros készség, testkép, testséma, énkép- téri orientáció, lateralitás- vizuális diszkrimináció, alakállandóság, rész-egész viszony, vizuális ritmus, szerialitás figyelem, megfigyelőképesség- fogalmi gondolkodás, időfogalom- gondolkodási műveletek: analitikus-szintetikus, kauzális, absztrahálás stb.