Legfőbb politikai erejük a Pašić vezette Radikális Párt volt, mely 1921-ben alkotmánytervezetet terjesztett be, melyben olyan apró közigazgatási egységek szerepeltek, amelyek széttördelték a nemzetiségi területeket, így a központi hatalomnak könnyű dolguk lett volna velük szemben. A horvátok, élükön a Radić vezette Horvát Parasztpárttal, bojkottálták a parlamenti szavazást, mert az ő terveikben egy demokrati Radic kusan szerveződő konföderáció szerepelt, de a tervezetet távollétükben még könnyebben fogadták el. Az évtized ennek a két politikai pártnak a küzdelmével telt el. A rivalizálásuk tragikus befejezése volt, amikor a parlament-ben 1928-ban egy radikális szerb nacionalista lelőtte Radićot és két képviselőtársát. A merénylet felkorbácsolta az indulatokat országszerte. Szerb Horvát Szlovén Királyság — Szerb Horvath Szlovak Királyság Pennsylvania. Mindkét táborban a nacionalisták váltak a hangadókká, a horvátok már az önálló Horvátország létrehozását is követelték (A. Pavelić). A forrongó helyzetet Sándor király az alkotmány felfüggesztéséve és a királyi diktatúra bevezetésével akarta megoldani (1929).
Az emigrált horvátok és macedónok az új diktatórikus rendszer ellen kezdtek szervezkedni és lerakták a későbbi usztasa mozgalom alapjait. 1934-ig a király-diktatúra stabilizálódott, s a horvátokat kivonták a politikai életből. 1934 közepén azonban a király hajlott a horvátokkal való kiegyezésre és készült több bebörtönzött szabadon bocsátására is, de halála ebben a szándékában meggátolta. Október 9-én Marseilles-ben tett látogatásakor az usztasák által támogatott macedónok agyonlőtték a jugoszláv királyt. I. Sándor jugoszláv király (balra) és 1934-ben a halott I. Sándor Marseilles-ben (jobbra) Jugoszlávia következő királya I. Sándor fia, II. Péter lett, aki azonban 1934-ben még csak 11 éves volt, ezért Sándor unokatestvére Pál herceg régenskedett Péter nagykorúságáig. Szerb horvat szlovak királyság . Pál alatt sem rendeződött a szerb-horvát ellentét, az állam föderális keretekbe való szervezése sem lett volna zökkenőmentes, mivel a felek képtelenek voltak elhatárolni Szerbia és Horvátország határait. Mind a két népnek voltak követelései ugyanazokra a területekre, ez főleg Bosznia-Hercegovinára vonatkozott.
'15. 01. • Kodály Zoltán: Csellószonáta • Babits Mihály: Játszottam a kezével • A Mária Valéria-telep létrehozása • Romain Rolland Nobel-díjas • Bartók Béla: Román népi táncok • Labdarúgó-hadibajnokság