Fotó: Facebook / Potápi Árpád János Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Veszprém megyei Kemeneshőgyészen A kormány közjogi egységbe forrasztotta a nemzetet az állampolgárság visszaszerzésének, illetve megszerzésének egyszerűsített lehetőségével, ezáltal több mint 1, 1 millió külhoni magyar vált jogilag is a magyar nemzet részévé - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton. Potápi Árpád János úgy fogalmazott: nemzetünk sorsa nem egy országcsonkító szerződéshez kötődik, hanem a magyarság tettrekészségéhez és a Gondviselés irgalmához. Hozzátette, élni és dolgozni kell azért, hogy Magyarország is éljen. Ezért nevezte a kormány az idei évet a cselekvő nemzet évének, és a minden magyar felelős minden magyarért elv alapján támogatásait, programjait minden magyarlakta településre vagy magyar közösségbe eljuttatta a Kárpát-medencében. Ismertette: a kormány világszerte 300 ezer magyar gyermeknek tette lehetővé a minőségi anyanyelvi oktatást.
A kitelepítettekre és Apponyi Albertre emlékezett Potápi Árpád János július 23-án Félben és Éberhardon a nemzeti összetartozás éve alkalmából. A Felvidék több településéről telepítettek ki magyarokat Bonyhádra és környékére. Ennek emlékére két évvel ezelőtt Fél község polgármestere, Pomichal István Potápi Árpád Jánost felkérte egy beszéd megtartására, ám akkor a találkozó nem valósult meg, most azonban a nemzetpolitikai államtitkár tiszteletét tette Félben és Éberhardon is. Félben a kitelepítettekre emlékezett Potápi Árpád János. A Pozsony megyéhez tartozó felső-csallóközi településről több tucat családot telepítettek ki a második világháború után. Éberhard magyarsága ugyanerre a sorsra jutott. A régióba a főváros közelsége miatt az egész ország területéről érkeznek a jobb megélhetés reményében, ami a magyarság arányának drasztikus visszaesését eredményezi. Ugyan ez a legfejlettebb gazdasággal rendelkező régió, de a magyarság szempontjából az intézményi rendszerünk ellehetetlenül, megszűnnek a magyar oktatási intézmények, s ezekre a problémákra kell megoldást találni.
Maradék falu a szerémségi szórványmagyarság bástyája – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a vajdasági Maradékon a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében elkészült Bárka Óvoda ünnepélyes átadásán. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, hogy a külhoni magyar óvodák sarokkövei az erős intézményrendszernek, amelyben a bölcsődétől az egyetemig közös erőfeszítéssel biztosítják, hogy a magyar gyermekek és diákok szülőföldjükön magyarul tanulhassanak. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Forrás: MTI/Balogh Zoltán Aki a szülőföldjén tanul, az ott könnyebben talál boldogulásra, és meg is marad szűkebb hazájában, így gazdagítva a helyi közösséget – emelte ki az államtitkár, aki beszédében emlékeztetett arra, hogy a magyarságuk megőrzése miatt lettek reformátusokká az ottani közösség tagjai több mint száz éve. "A most átadásra kerülő Bárka Református Óvoda is a hit és a nemzet megmaradásának a biztosítéka a jövő nemzedékek számára" – fűzte hozzá Potápi Árpád János.
A beszédeket követően a szónokok Kovács Zoltánnal, a térség fideszes országgyűlési képviselőjével közösen koszorúkat helyeztek el a kemeneshőgyészi Trianon-emlékműnél.
A véradás kifejezi "az összetartozásunkat, egymásra utaltságunkat, de kifejezi az egymás iránti felelősségvállalásunkat" is – fűzte hozzá. Mint mondta, ő maga is vallja Kiplingnek A dzsungel könyvében szereplő mondatát, hogy "egy vérből valók vagyunk", ezért ad rendszeresen vért. Arról is beszélt, a magyarok az elmúlt százegy évben megszenvedték azt, hogy "határok választanak el minket egymástól", ezért vált fontossá, hogy "megerősítsük a közösségeink közti kapcsolatokat és kifejezzük összetartozásunkat". Ennek egy eleme a hagyományos önkéntes véradással egybekötött jótékonysági futás – tette hozzá. Katasztrófák, válsághelyzetek idején – mint amit a járvány is magával hozott – megszaporodnak a rossz hírek – mondta Herczegh Anita, majd úgy folytatta: a veszélyhelyzettel kapcsolatos hírekre ösztönösen jobban odafigyelnek az emberek, mert az óvatosság, elővigyázatosság életmentő lehet. Úgy vélte: a vírushelyzet azt is megmutatta, mennyi jószándékú, önzetlen ember él közöttünk. Tudományos kutatások igazolják, hogy katasztrófák után csökken a bűncselekmények száma, az altruizmus viszont nő, ami azt jelenti, hogy a katasztrófák túlélői készebbek az összefogásra, az önzetlen segítségnyújtásra – hangoztatta.
MTI/Balogh Zoltán Arról is beszélt, a magyarok az elmúlt százegy évben megszenvedték azt, hogy "határok választanak el minket egymástól", ezért vált fontossá, hogy "megerősítsük a közösségeink közti kapcsolatokat, és kifejezzük összetartozásunkat". Ennek egy eleme a hagyományos önkéntes véradással egybekötött jótékonysági futás – tette hozzá. Katasztrófák, válsághelyzetek idején – mint amit a járvány is magával hozott – megszaporodnak a rossz hírek – mondta Herczegh Anita, majd úgy folytatta: a veszélyhelyzettel kapcsolatos hírekre ösztönösen jobban odafigyelnek az emberek, mert az óvatosság, elővigyázatosság életmentő lehet. Úgy vélte: a vírushelyzet azt is megmutatta, mennyi jószándékú, önzetlen ember él közöttünk. Tudományos kutatások igazolják, hogy katasztrófák után csökken a bűncselekmények száma, az altruizmus viszont nő, ami azt jelenti, hogy a katasztrófák túlélői készebbek az összefogásra, az önzetlen segítségnyújtásra – hangoztatta. Gui Angéla, az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány alapítója elmondta: az eseményük mottója, hogy "állandó siránkozás helyett segítsünk másokon".
Az elmúlt 12 évben mindent megtettünk azért, hogy hazánk fejlődjön, megtartsa függetlenségét és egyesítse a magyarságot, bárhol is éljenek tagjai a Kárpát-medencében vagy a nagyvilágban – közölte. Azt mondta, lehetőséget teremtettek minden magyar embernek arra, hogy megkapja vagy visszakapja a magyar állampolgárságot. 2010 óta csaknem egymillió-kettőszázezren tettek állampolgársági esküt, közülük 456 ezren regisztráltak az április 3-i országgyűlési választásra – ismertette. Arról is beszélt: nem lehet megfeledkezni arról, hogy a szomszédságunkban háború folyik. Elítélünk minden agressziót, és úgy valljuk, hogy a háborús helyzetek megoldása csak a béketárgyalás lehet – mondta. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar emberek biztonsága a legfontosabb, és megadunk minden tőlünk telhetőt a menekülteknek. Arra kérte a jelenlévőket, hogy adományokkal támogassák a Híd Kárpátaljáért segélyprogramot. A Vörösmarty Mihály Művelődési Központban rendezett ünnepségen Filóné Ferencz Ibolya (Fidesz–KDNP), Bonyhád polgármestere munkássága elismeréséül Perczel-díjat adott át Németh Lídia volt Tolna megyei tisztifőorvosnak.