Az ilyen kritikus csökkenéseket a könyvvizsgálónak is különös tekintettel kell vizsgálnia, mivel ezek a vállalkozás működését veszélyeztetik. Mindez a tulajdonosok és a Társaság további érintettjei, így a munkavállalók, vevők, beszállítók és a hitelezők számára is hátrányos lehet. Ha a gazdasági társaság veszteséges működésének következtében saját tőkéjének jelentős csökkenését könyveli el, ez nemcsak a társaság vagyoni helyzetének megnehezüléséhez vezethet. Ha a saját tőke csökkenése következtében a jogszabályi előírás szerinti tőkeszint sem teljesül, és a cég a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, ez akár a cég megszüntetéséhez is vezethet. Mi a teendő a gazdasági társaság tőkevesztése esetén? Jegyzett tőke A gazdasági társaság jegyzett tőkéje az a tőkeösszeg, amelyet a tagok a társaság létesítésekor vagy jegyzett tőke emeléskor bocsátanak a társaság rendelkezésére. Ez a tagok pénzbeli vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásaiból áll. A társaság létrehozásakor előírt jegyzett tőkét a tagok, részvényesek a létesítő okiratban előírt módon és ütemezésben kötelesek rendelkezésre bocsátani.
A fentiekből következően a saját tőke mértéke lehet magasabb vagy alacsonyabb a jegyzett tőkénél, vagy azonos azzal. A gazdasági társaság tőkevesztése Ha a társaság saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökken, az nem csak a cég saját tekintetében jelent problémát. Önadózó újság havi lapszámai (az előfizetés kezdő hónapjától decemberig, print és elektronikus formátumban) + Online csomag: Számviteli szabályzatok 2021, GDPR Segédlet, Pénzmosás elleni szabályzat 2021, Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon, Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek. Előfizetni itt lehet: Vissza az előző oldalra 2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.
Saját tőke /Jegyzett tőke A 2009. évi beszámoló elfogadásához kapcsolódóan vizsgálni szükséges, hogy a saját tőke/jegyzett tőke aránya megfelel-e a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt. ) követelményeinek, a tulajdonosnak kell-e ebben a tekintetben intézkedéseket hoznia. A Gt.
Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi. Az új Ptk. hatályba lépésével megváltozott a kötelezőn előírt legkisebb jegyzett tőke összege, emiatt a saját tőke / jegyzett tőke arány vizsgálata is összetettebb lesz az eddigiekhez képest. Mint a korábbi hírlevelünkben is olvashatták, a kötelezően előírt jegyzett tőke minimuma az egyes vállalkozási formákban a következő: korlátolt felelősségű társaság - KFT esetén: 3 millió forint zártkörűen működő részvénytársaság - ZRT esetén: 5 millió forint nyilvánosan működő részvénytársaság- NYRT esetén: 20 millió forint Betéti és közkereseti társaságokra (Bt. és Kkt. ) továbbra sincs kötelezően előírt minimum. A saját tőke / jegyzett tőke arány vizsgálatához a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV.
Fontos a figyelmet felhívni arra, hogy azon vállalkozások, akik társasági adóról szóló törvény szerint fejlesztési tartalékot kívánnak képezni, e törvény előírása szerint fejlesztési tartalékként az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeget lehet figyelembe venni. A törvény hivatkozott előírásából adódóan a vállalkozás a 2009. évben a fejlesztési tartalék összegével csak akkor csökkentheti a társasági adóalapot, ha annak összegét a 2009. év mérlegfordulónapján lekötött tartalékként mutatja ki. Ha a fejlesztési tartalék összegét 2009-es üzleti év zárása keretében nem vezetik át (nem könyvelik át) eredménytartalékból lekötött tartalékba, akkor 2009. évben a társasági adóalap csökkentési lehetőséggel a vállalkozás nem élhet. A lekötés akkor is teljesíthető, ha ez által a pozitív eredménytartalék negatívvá válik, illetve ha az eredménytartalék negatív. Amennyiben a vállalkozás megelőző években képzett fejlesztési tartalékot és ennek terhére 2009. évben beruházásokat valósított meg, akkor a fejlesztési tartalékból elköltött összeget legkésőbb a 2009. mérlegfordulónapján a lekötött tartalékból az eredménytartalékba vissza kell vezetni.