Ezt a két ellentétes erőt képviselik a hősök is, akik közül a magyar részről Zrínyi, Deli Vid, Farkasics, Juranics és Radivoj, a török részről Delimán, Demirhám és Hammimám a legvitézebbek. Az eposz cselekményét a két sereg egymás elleni harca alkotja. A maroknyi magyar védősereg a hazafiság és a katonai erények megtestesítője. A legodaadóbb szeretet jellemzi őket. Tudják, hogy Szigetvár védelmében az egész magyarságért harcolnak. Ebben a harcban nem ismernek megalkuvást, és az utolsó szálig kitartanak. Nagyszerű egység, öntudatos fegyelem fogja őket össze. Zrínyi miklós szigeti veszedelem elemzés. Olyan példamutató közösség ez, amely valóban meg tudja törni a török sereg erejét. A törökök között is vannak kiváló vitézek. A török sereg is hatalmas szervezett erő, és maga a világhódító szultán a vezére. A költő nem kicsinyli le a török erejét: a várvédő hősöknek méltó ellenfelet kellett felmorzsolniuk. A török sereget a hódításvágy viszi harcba, majd előbukkannak gyengeségeik is: az egyénileg kitűnő vezérek egymás ellen fordulnak, seregüket széthúzás és önmarcangoló szenvedélyek bomlasztják.
Bécs kedve szerint használta fel katonai tudását, de igyekezett a hatalomtól távol tartani. Zrínyi fő célja a török kiűzése volt. Rá kellett jönnie: a király szándékai nem esnek egybe az övével. 1664-es halála körül legenda kering: a végzetes sebet ejtő vadkan két lábon járt. Önmagát elsősorban hadvezérnek tartotta a horvát bán. Erre utalnak katonai kézikönyvei és hadászati írásai: a Tábori kis tracta vagy a Vitéz hadnagy. Szépirodalmi alkotása, a Szigeti veszedelem is a fő célt szolgálta: figyelmeztetni a török veszélyre és példát állítani a kor emberének. Az 1645 és 1648 között született alkotás az Adriai tenger szirénája című kötetben jelent meg. Zrínyi Miklós - Szigeti veszedelem -. Zrínyi ezzel meghonosította az eposz műfaját a magyar irodalomban. Zrínyinek számos mintaadója volt a Szigeti veszedelem megírásakor: Homérosz antik eposzai, Ovidius költészete, humanista történetírók, horvát és olasz krónikák, valamint Tasso és Marino, az olasz eposzköltők. A magyar költők közül a vitézi énekmondó, Balassi Bálint hatott rá.
csatakiáltásukkal törtek az ostromlók kapu előtt tolongó áradatára. A krónikás írja, hogy a lövedékek, a nyilak, golyók és dárdák szinte "jégeső módjára" zúdultak rájuk. Zrínyit a küzdelemben több lövés érte, mellén is, fején is, ekkor elesett, a körülötte küzdő vitézeket mind levágták. Végül a halott Zrínyinek fejét vették és a török táborban kopjára szúrva, közszemlére tették. Zrínyi szigeti veszedelem elemzés. A hősies kirohanással a védők élükön a vitéz horvát bánnal valóban megkoronázták addigi harcukat. Minden egyes korabeli forrás a török történetírók éppen úgy mint számos nyugati jelentés említésre méltónak, dicsőséges tettként tolmácsolják ezt a küzdelmet. Ilyen értelemben írt jelentést egy francia jezsuita szerzetes, avagy ilyen beszámolók készültek az időközben ülésező német birodalmi gyűlésnek Augsburgba. "Úgy harcolt, mint egy óriás. Az ellenség közül senki sem férkőzhetett a közelébe. (…) A drága grófot a mellének baloldalán lőtték át, egy másik golyó elől a homlokán érte. Rögtön összerogyott, holtan terült el.