További képek Forrás: Böbe baba, Mazsola, Frakk, Vízipók, Kukori és Kotkoda — csak néhány azok közül a halhatatlan mesehősök közül, amelyeket Bálint Ágnes alkotott meg és készített belőle televíziós sorozatot vagy mesekönyvet. Az írónő hajdani vecsési otthona - ahol 61 évet élt családjával - 2010 óta megújulva, emlékházként várja a mesék szerelmeseit, legyenek azok mai gyerekek vagy éppen a fenti meséken felnőtt szüleik, nagyszüleik. A mesebeli hangulatú régi házban a földszinti szobák az írónő életét mutatják be eredeti bútoraival, képeivel, használati tárgyaival, írógépével, írásaival, bábjaival, rajzaival, a nevezetes könyvekkel, stb. A konyhában a sok régi bútor és használati tárgy között a gyerekek azt tapasztalhatják meg, hogy milyen arany életük van a régi korok emberéhez képest: itt Bálint Ágnes élete mellett egy picit a kultúrtörténetbe is bepillanthatnak. Bár a fényképezés a szobákban tilos, mégis ajánlatos fényképezőgépet hozni: felnőttek és gyerekek egyaránt lefényképeztethetik magukat Irma néni és Károly bácsi ruhájában, amihez a hitelesség céljából még egy plüss Frakk is kerül.
A meseklasszikus története tulajdonképpen az Orvosi Egyetemen kezdődött. Bálint Ágnes veje, dr. Sárváry András (aki egyébként egy ideig vezette is a Bálint Ágnes által szerkesztett Kuckó című műsort Kisbán Andreával együtt – mindketten orvostanhallgatók voltak), egyszer megpillantott egy gyönyörű magyar vizslát azok között a kutyák közt, amelyeket a sintér hozott be az egyetemre kísérleti állatnak. Sárvári Andrásnak annyira megtetszett az állat, hogy megvette 200 forintért. Miután a vő Bálint Ágnesékhez költözött, hozta magával a kutyát is, amit az írónő rendkívül megszeretett. Persze a vizsla a család macskáit ki nem állhatta, jó párszor fölüldözte őket a padlásra, egy hétig le se mertek jönni - akárcsak a rajzfilmben Lukrécia és Szerénke. A 2010. őszén megnyitott családi emlékház-múzeum földszinti három szobájában a bútorai, képei, használati tárgyai között kicsit elképzelhetjük, milyen is volt Bálint Ágnes, az írónő élete. Hiszen ott van a dívány, amelyen aludt. Meg a régi írógép, amelyen a meséit írta, és amelybe most is be van fűzve egy oldal a Mazsolából – mintha éppen dolgozna, csak kiszaladt volna egy percre megetetni a kutyákat.
Rendkívüli nagyságát költő-tanítványa, Rimay János így jellemezte: "mint az sas az több apró madarak előtt". Bejelentkezés Fórum Habilitációs előadások Személyi adatlap Nyomtatási kép Az adatok hitelességéről nyilatkozott: 2019. XI. 12. Lévai Sándor ( Balassagyarmat, 1930. augusztus 3. – Budapest, 1997. január 4. ) magyar bábművész, báb- és díszlettervező; legismertebb munkája a Süsü, a sárkány című bábfilmsorozat címszereplőjének, Süsünek a figurája. ABOUT THE TV SERIES: A Futrinka utca színes, magyar televíziós bábfilmsorozat, amely a Mi újság a Futrinka utcában? című sorozat folytatása, és Magyar Televízióban készült 1979-ben. Szereplő Bábszínész Magyar hang Buksi? Havas Gertrúd Cicamica? Szöllősy Irén Morzsa? Simándi József Sompolyogi? Bölöni Kiss István Rókica? Meixler Ildikó August papagáj? Csákányi László Augusta papagáj? Tábori Nóra Nyúlkalapos? Horváth Gyula Egerentyűné? Balogh Klári Egerentyű Edina? Pogány Judit Egerentyű Edgár? Paudits Béla Napos idő hölgy? Báró Anna Esős idő férfi?