Az Európai Unió Tanácsa által kinevezett tagok: Ulrich Fuchs (német/francia), a "Linz, Európa Kulturális Fővárosa 2009" és "Marseille-Provence, Európa Kulturális Fővárosa 2013" programok korábbi művészeti és programigazgatója, Aiva Rozenberga (lett), a Lett Intézet igazgatója és a "Riga, Európa Kulturális Fővárosa 2014" korábbi programigazgatója, valamint Pauli Sivonen (finn), a Serlachius Múzeum igazgatója. Az Európai Parlament által kinevezett tagok: Sylvia Amann (osztrák), városi, regionális és vidékfejlesztési, kulturális és kreatív gazdaságra specializálódott szakértő; Cristina Farinha (portugál), a kreatív iparágak és a nemzeti kulturális stratégiák fejlesztésének szakértője, valamint Agnieszka Wlazeł (lengyel), közönségépítési szakértő, művészeti fesztiválok korábbi vezérigazgatója és művészeti vezetője. A Régiók Bizottsága által kinevezett tag: Alain Hutchinson (belga), a brüsszeli kormány európai és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokért felelős biztosa, Saint Gilles oktatásért felelős polgármester-helyettese.
Európa Kulturális Fővárosa 2018 január 04. csütörtök, 22:05 Január elejétől egy éven keresztül a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet – közölte az Európai Bizottság. Mint Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa elmondta, az európai kulturális fővárosok a kultúrán keresztül segítik egybekovácsolni a közösségeket az adott városoknak, állampolgáraiknak és gazdaságaiknak járó hosszú távú előnyök érdekében. Kiemelte, az idei különleges év lesz, hiszen 2018 a kulturális örökség európai éve is egyben, ami azt jelenti, hogy a fővárosok a kulturális örökséget előmozdító kezdeményezéseket is szem előtt tartanak programjaik során. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy kiemeljék a kultúra szerepét az európai identitás megteremtésében – tette hozzá az uniós biztos. A kulturális örökség európai évével szeretnék felhívni a figyelmet az európai kultúra sokféleségére és gazdagságára, előmozdítani a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi integrációt, illetve hangsúlyozni a kulturális örökségnek a közös történelmi tudat és identitás kialakításában betöltött szerepét.
Tallinn, Szent Katalin passzázs Európa városai lenyűgözőek, mely elsősorban a gazdag történelmi múltnak köszönhető. Természetesen az "öreg kontinens" megállás nélkül fejlődik, változik, formálódik, így mindig találhatunk valami különlegeset, ha nyitott szemmel járunk. Korábbi bejegyzésekben már sok Európai nagyvárost ajánlottunk úticélul, de szerencsére még bőven van felfedezni való hely, melyek felkeresése után garantáltan élményekkel telve fogunk hazatérni. Könnyed nápolyi életérzés: irány Olaszország! Dél-Olaszország legnagyobb városa mediterrán éghajlattal rendelkezik, melynek köszönhetően borítékolható a könnyed életérzés. Nápoly történelme egészen Kr. e. 5-4. századig nyúlik vissza, mikor még - a Római Birodalom előtt - a görög kultúra volt a domináns. Piazza del Plebiscito, Nápoly Azóta sok idő telt el, de a város még mindig áll és napjainkban is rendkívül jelentős szerepet tölt be. Gazdaságának alapja a turizmus, ezen kívül a kereskedelme, ipara és a mezőgazdasága is nagy hangsúlyt kap.
Közép-Kelet Európa, így Magyarország városaira mindez fokozottan igaz. A vidéket szervező nagyvárosaink akkor képesek megtartani a tehetséges embereket, ha egyszerre nyújtanak izgalmas környezetet és európai léptékkel vonzó egzisztenciális lehetőségeket. Valaminek a központjává kell válni, hogy ez megvalósulhasson. Meg kell találni, melyek azok a városi értékei, amik képesek megmozgatni az embereket a saját nyelvi, kulturális közegükön kívül és belül egyaránt. A győri Dunakapu-tér. Fotó: Az EKF pályázók olyat tettek, ami sok másik településnek és térségnek is jót tenne, jót tehet: arra dolgoztak ki koncepciót, hogyan tudja a lakosság, a gazdaság és a kultúra kölcsönösen erősíteni egymást. A három továbbjutó, Debrecen, Győr és Veszprém közül valamelyik város öt év múlva egy évre Európa egyik központjává válik. Addig is érdemes figyelnünk és tanulnunk mind a pályázatokból, mind abból, hogy miként alakítja át egy város a gondolkodását. A feladat az, hogy nagyobb léptékben fogalmazzák meg, hol a helyük a világban.
Kulturális fővárosként számos olyan kezdeményezést indítanának, melyek nemzetközi tapasztalatcserére és kulturális partnerkapcsolatokra nyitnának lehetőséget, többek között cserekapcsolatokat és tehetségkutatókat szerveznének hazai és külföldi művészek számára. Debrecen jelképei. Fotó: Lehet bármennyire jól kitalált egy koncepció, ha az EKF év úgy múlik el egy város felett, hogy a lakók néhány jó koncertet leszámítva észre sem veszik, hogy mi történt, vagy idegennek érzik a programok mögötti gondolatokat, semmit sem ér az egész. Győr EKF koncepciójának alapgondolata az áramlás. Csíkszentmihályi Mihály flow-elmélete alapján céljuk, hogy közös áramlás-élményt teremtsenek, ahol a helyi lakosok megérezheti a közösség erejét. Arra törekednek, hogy a közönség elsősorban ne pusztán passzív befogadója, hanem tevékeny résztvevője legyen az EKF programoknak. A kultúra mint stratégiai ágazat Az EKF program nemcsak arról szól, hogy egy város figyelmet és fejlesztési forráshoz jut, hanem a város továbblépésének új modellje születhet.