2017. február 23. 11:30 MTI Száznyolcvankilenc éve, 1828. február 23-án halt meg Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi (mai helyesírással: Ludas Matyi) és az első magyar növényhatározó szerzője. Összegyűjtött költeményei először 1836-ban jelentek meg. Ludas matyi szerzője teljes. Emlékműve 1977-től áll a debreceni Nagyerdő egyik sétányán, szülővárosában és Budapesten is patinás iskola viseli nevét. 1766. január 6-án keresztelték meg Debrecenben. Életének ez az első ismert dátuma: pontos születési idejét nem tudjuk, de a korabeli szokások ismeretében valószínű, hogy 1765 utolsó napjaiban született. Ősei között vagyontalan katonanemesek találhatók, de közvetlen elődei már debreceni iparos cívisek voltak, apja gyógykovácsként dolgozott. Felcseperedvén a debreceni református kollégium diákja, majd 1781-től a teológiai akadémia hallgatója lett. Itt ismerkedett meg a felvilágosult eszmékkel, és már ekkor felébredt az érdeklődése a természettudományok és a növénytan iránt. 1782-ben, tizenhat évesen katonának állt, közlegényként kezdte, és hét év után már hadnagy volt, majd főhadnaggyá léptették elő.
A több mint négyhónapos forgatás jelentős része műtermen kívül zajlott, és ennek mutatkozik is az eredménye: a nagytotálokba foglalt tiszántúli táj a film egyik főszereplőjévé nő, a szép számú külső felvétel élettel tölti fel a képeket, a koalíciós korszak paraszti életformát bemutató filmjeinek szellemiségét és nem utolsósorban Fazekas Mihály művének világát idézve. A Döbrögbeli vásár előkészületeit tárgyaló jelenet vagy a Matyi édesanyja házának elárverezéséről tudósító – a Talpalatnyi föld hasonló szcénáját megidéző – epizód bármely film ékévé válna. A Ludas Matyi ban a régi és az új, a realizmus és a sematizmus harca még nem dőlt el, a film – írja Varga Balázs – "a negyvenes évek igényességét és stílusát képviseli az ötvenes évek modorában és ideológiájával". Ludas matyi szerzője teljes film. A harmadik botozást követő záró nagyjelenet azonban már kétségkívül az új korszak kezdetét jelzi. A szekvenciában Matyi, az urak felett a nép egyszerű gyermekeként győzelmet arató ifjú nótázva menetel az időközben nagy létszámúvá dagadt szövetségesével a boldogabb(nak látszó) jövő felé.
Szombat reggel meghalt 81 éves korában Dallos Jenő karikaturista – közölte felesége szombaton. Dallos Jenő 1940. április 13-án született a ma Pécshez tartozó Vasason. Az Újságíró Akadémia tördelő, kép- és művészeti szerkesztő tagozatán végzett 1972-ben. 1964 és 1967 között Pécsett geodéta, 1968 és 1970 között a Budapesti Orvostudományi Filmintézet grafikusa volt. 1983-ban a Magyar Képzőművész Szövetség karikatúra szakosztályának vezetőségi tagja volt. 1970 és 1990 között a Ludas Matyi, 1990 és 1993 között az Új Ludas karikaturistája, majd a Kakas és az Úritök munkatársa. Lúdas Matyi képében állt bosszút a földesurakon a parasztság sérelmeiért Fazekas Mihály » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. De publikált többek között a Magyar Ifjúságban, az Élet és Irodalomban, a Fülesben, a Szabad Földben és a Hahotában is. Dallos Jenő 13 önálló könyv szerzője, gazdag életművét több lexikon és kiadvány is összefoglalta. Munkásságát a nemzetközi karikatúrakiállításon számos díjjal elismerték, 1999-ben Az év karikaturistája volt. Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? A szerkesztőségünkkel szeretne közölni valamit?
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
Lírai munkái ugyancsak kimagaslóak, 1823 júniusában írta leghíresebb versét, a Nyári esti dalt. Élete végén a sztoikus filozófia követőjévé vált, verset már alig-alig írt, vitairatokkal szólt bele az irodalom ügyeibe, Debrecen védelme című cikke kapcsán Kazinczyval is vitába keveredett. 1819-től szerkesztette, jórészt maga írta a Debreceni Magyar Kalendáriumot, amely szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmányokat közölt, a tudomány és a felvilágosodás eszméinek terjesztése érdekében. Különös gonddal művelte földjét, néhány holdnyi birtokát élete végére mintegy nyolcvan holdnyira gyarapította. Sógorával, Diószegi Sámuellel, a hajdúböszörményi botanizáló prédikátorral 1807-ben adták ki Debrecenben az első magyar növényhatározót, a Linné rendszere alapján készült Magyar Füvészkönyvet. Meghalt a Ludas Matyi legendás karikaturistája, Dallos Jenő. A műben a svéd botanikus osztályozási rendszere ugyan formális, érdeme mégis óriási, mert megteremtette a magyar növénytan nyelvét. A füvészkönyvből csak kevés fogyott, a maradi gazdák idegenkedtek attól, hogy "könyvből vessenek-arassanak".
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2016. január 4. hétfő 13:36 Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi és az első magyar növényhatározó szerzőjét kétszázötven éve, 1766. január 6-án keresztelték meg Debrecenben. Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét? - Fidelio.hu. Életének ez az első ismert dátuma: pontos születési idejét nem tudjuk, de a korabeli szokások ismeretében valószínű, hogy 1765 utolsó napjaiban láthatta meg a napvilágot. Ősei között vagyontalan katona-nemesek találhatók, de közvetlen elődei már debreceni iparos cívisek voltak, apja gyógykovácsként dolgozott. Felcseperedvén a debreceni református kollégium diákja, majd 1781-től a teológiai akadémia hallgatója lett. Itt ismerkedett meg a felvilágosult eszmékkel, és már ekkor felébredt az érdeklődése a természettudományok és a növénytan iránt. 1782-ben, tizenhat évesen katonának állt, közlegényként kezdte, és hét év után már hadnagy volt, majd főhadnaggyá léptették elő. Végigjárta a korabeli Habsburg-háborúk csatatereit, az egyik ujját el is vesztette Moldvában a törökök ellen vívott ütközetben.
1804-ben aztán megházasodott, de hamarosan özvegyen maradt, visszavonultságát baráti köre - Csokonai Vitéz Mihály, Földi János orvos, nyelvtudós - enyhítette. Legtöbb verse a hazaköltözés és Csokonai 1805-ben bekövetkezett halála közti időszakban született. Ezekben az években írta meg első fogalmazásban népmesei ihletésű művét, a nemesi pöffeszkedést kifigurázó Lúdas Matyi t. A kézirat gyorsan terjedt, és szerzőjének tudta nélkül, névtelenül 1815-ben ki is adták Bécsben, ami felháborította. Némi átdolgozás után, 1817-ben saját neve alatt jelentette meg a végső változatot Bécsben, a könyvet Magyarországon 1831-ben adták ki először. A tömör, időmértékes verselésű elbeszélő költemény (kiseposz) társadalomkritikája alighanem a legmerészebb a korban: Lúdas Matyi az első paraszt, aki fölényben van a nemesúrral, Döbrögivel szemben. Nem is maradt visszhang nélkül, a nemesség nagy része "merényletet" látott benne. Műve - jóllehet vándormotívumot dolgozott fel - rendkívül népszerű lett, a "Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza" szállóigévé vált, és számos feldolgozása született: az 1950-ben bemutatott Lúdas Matyi volt az első színes magyar játékfilm, 1977-ben Dargay Attila rendezett a műből egész estés rajzfilmet.