27 Júl 2020 Fontos hangsúlyozni, hogy az ÁFA, a társasági adó és a számviteli törvény eltérően definiálja a behajthatatlan követelést. Ebben az egypercesünkben az ÁFA tv. rendelkezéseit mutatjuk be, melynek a behajthatatlan követelések esetében utólagosan érvényesíthető ÁFA visszaigénylés ekor van jelentősége. Mikor lesz a követelés behajthatatlan az ÁFA törvény szabályozásai szerint?
Az adóalap utólagos csökkentése behajthatatlan követelés jogcímén önellenőrzéssel történhet. Az önellenőrzés bevallásával egyidejűleg nyilatkozatot kell benyújtani a NAV felé: • behajthatatlan követelés elszámolásának oka, érintett számla sorszáma, az adóalap-csökkentés összege • a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő neve, adószáma • áfatörvény 77. § (7) bekezdés i) pontban foglalt feltétel teljesülése (ellenérték más módon nem térült, térül meg). Ha az adóalap behajthatatlan követelés jogcímén történő csökkentését követően az ellenérték részben vagy egészben megtérül, → akkor önellenőrzés útján kell a korrekciót elvégezni! Vevő kötelezettsége – értesítés alapján a levont áfa korrekciója (áfatörvény 153/D. §, 153/C. § Módtv. 1. 29. §) Hatálybalépés: 2020. január 1. Átmeneti szabály van: 2020. előtti, de 2015. december 31. napját követően teljesített ügyletekre is alkalmazható A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
A mérlegben behajthatatlan követelést nem mutathatod ki, ezért, azokat amelyek részben vagy egészben behajthatatlanok legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig a rendelkezésre álló információk alapján az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írnod, s ezt az eredménykimutatásban egyéb ráfordításként kell kimutatnod ( Azért itt is van kivétel 🙂: a behajthatatlanként leírt vásárolt követelés értékét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatnod). Mit kell tenned, ha a behajthatatlan követelés mégis befolyik? Ha a behajthatatlanként leírt követelés utólag mégis befolyik, akkor azt egyéb bevételként kell elszámolnod. Hogyan néz ki a könyvelése? Katt ide, s ebben a cikkben megmutatom azt is. Jó tanulást kívánok! Ha hasznosnak találtad a bejegyzést, kérlek oszd meg ismerőseiddel is!
A felszámolás befejezésekor a követelés fejében kapott eszköz értéke és a követelés könyvekben szereplő magasabb összege, könyv szerinti értéke közötti különbözetet hitelezési veszteségként kell elszámolni (mert behajthatatlan). Behajthatatlan követelés az a követelés, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni. Egyik esete ennek az, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget). A követelés érvényesítéséhez kapcsolódó költségnek tekintendők az érvényesítés előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos költségek, mint például a végrehajtó díja, az ügyvédi díj, a bírósági illeték, fizetési meghagyásos eljárásnál a közjegyzői díj stb. Ha ezen kalkulált költségek megközelítik vagy meghaladják a követelés végrehajtásával elérhető becsült bevételt, akkor azt a követelést indokolt behajthatatlan követelésként leíhajthatatlan követelés az a követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel.
A jogosult által kapott behajthatatlansági igazolással csökkenthető a társasági adó alapja, de miután követelését a bejelentésre nyitva álló határidőn belül nem jelentette be a felszámolásba, az adóssal szembeni követelése megszűnt, vagyis azt már semmilyen formában nem tarthatja nyilván a könyveiben. Ezzel szemben a már nyilvántartásba vett hitelező választhat, hogy a nyilatkozat kiadása iránti kérelemmel együtt visszavonja-e hitelezői igényét vagy sem. Amennyiben a hitelező visszavonja hitelezői igényét, úgy kell tekinteni, mintha azt elő sem terjesztette volna, vagyis követelése az adóssal szemben megszűnik. Egy kúriai döntés arra az álláspontra helyezkedett, miszerint az a körülmény, hogy az igazoltan behajthatatlan követelést a számviteli törvény szerint hitelezési veszteségként le kell írni, csupán azt jelenti, hogy a hitelező vagyonaként azt nem lehet a mérlegben kimutatni, azonban – amennyiben a hitelező nem vonja vissza hitelezői igényét – nem jelenti azt, hogy a hitelező az adóssal szemben fennálló polgári jogi igényét elengedte volna, ezért az ilyen követelést a mérlegen kívüli tételek között kell kimutatni.
Abban az esetben is érdemes felvenni velünk a kapcsolatot, ha a faktoring szolgáltatás mellett, bizonyos ügyfelekre követelésbiztosítást is szeretne kötni. Így a követelés behajtás terhe lekerül az Ön válláról, hiszen ezt szükség esetén cégünk, illetve a hitelbiztosító végzi.
Példa erre az az eset, amikor a hitelező a jogszabály alapján rendelkezésre […]