Itt hozták létre az Őrségi Népi Műemlékegyüttest, mely a koronavírus-járvány jelentős mérséklődés után az országban az elsők között nyílt meg újra, 2020. május első hetében. A másfél méteres távolság könnyen betartható, és egyáltalán nem zavarja a látogatót abban, hogy megismerhesse az itteni települések történetét, lakóinak múltját. Felújított szép porta a szalafői skanzenben Az itt élők egykoron a nyugati gyepűrendszert védelmezték. Az évszázadok során sajátos szeres – önálló házcsoportos – településszerkezetet alakítottak ki, s különleges tájharmóniát, mezőgazdasági kultúrát teremtettek a dombhátakon. E szalafői skanzenben három felújított porta mutatja be az egykoron itt, és a környéken élők életmódját, építészeti és kulturális örökségét. Az egyik házban még az Őrség hagyományos növény- és gyümölcstermesztéséről szóló természettudományi kiállítás is megtekinthető. Az ipar messze elkerülte e vidéket Ez Magyarország egyetlen tájegysége, melynek elnevezését nem földrajzi fogalom, hanem saját történelme adja – büszkélkednek a helyiek.
A díjat Szó Gellért salgótarjáni cukrász alkotása, az Őrség Zöld Aranya fantázianevű torta nyerte el. A cukrász megvédte címét, mivel a tavalyi győztes tortát is ő készítette. A torta ismertetőjében az áll: az őrség aranyának nevezett tökmagolajjal és mandulaliszttel készült tészta csodálatos ízkombinációt alkot a málnazselével, a fehércsokoládés ganache-sal, valamint a hántolt ostya és tökmag praliné felhasználásával kialakított ropogós réteggel. A különböző textúrák a tökmagolajos tükörzselével fedve izgalmas gasztronómiai élményben részesítik a torta kóstolóját. A tortát augusztus 20-tól lehet megkóstolni a Budapesten a Magyar Ízek Utcájában és országszerte több száz cukrászdában, amelyek címe megtalálható a oldalon, ahol a győztes alkotás receptje is nyilvános lesz. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete 2012 óta hirdeti meg a Magyarország cukormentes tortája pályázatot. A verseny célja nem csak a cukormentes receptek és technológiák bevezetése a magyar cukrászatokba, hanem az egészséges életmódra fontosságára történő figyelemfelhívás.
Az Őrség Zöld Aranya lett Magyarország tortája, Magyarország cukormentes tortája pedig az Áfonya hercegnő tortája - ezt csütörtökön hirdették ki a verseny szervezői a Parlamentben. Pataki Ádám, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének elnökségi tagja elmondta: rekordszámú pályamű érkezett a Magyarország tortája felhívásra, a győztes torta pedig nem csak színeiben szimbolizálja Magyarországot, de összetételében is innovatív, ugyanis a tökmag háromszor is megjelenik benne. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete 2007 óta évente meghirdeti a Magyarország tortája elnevezésű pályázatot, amelyre innovatív, kreatív ötleteket, főleg természetes alapanyagokat tartalmazó, magyaros ízvilágot tükröző recepteket és tortákat várnak. Idén 43 torta közül választotta ki a szakmai zsűri azt a süteményt, amely méltónak bizonyult a Magyarország tortája címre. A díjat Szó Gellért salgótarjáni cukrász alkotása, az Őrség Zöld Aranya fantázianevű torta nyerte el.
Nevét onnan eredeztetik, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek e térségbe, hogy védelmezzék az ország nyugati kapuját. Így tehát nevében, történelmében egyben önazonossága is rejlik. De az Őrség egyúttal néprajzi fogalom is: egységgé tömöríti az itt élő embereket a tájhoz tartozás tudata, a hasonló vallás, életvitel, szokásrendszer, építkezési mód. Érdekesség, hogy a helybéliek utólag ma már áldásnak tekintik, hogy az Őrség a rendszerváltozás előtt az osztrák határ közelsége miatt szinte elzárt terület volt, nem alakult ki ipar e vidéken. Amikor pedig már megélénkülhetett a turizmus, szinte érintetlen, szépséges természeti környezet fogadhatta itt a kíváncsiakat. A lankás tájakon nem nehéz teljesíteni a kerékpártúrákat Az Őrségben kalandozhatunk autóval is, de olykor érdemesebb leparkolnunk. Számtalan gyalog- és kerékpártúrát kínál a lankás vidék. A nem túl nagy emelkedők miatt néhány óra alatt teljesíthetők bringával a huszonöt–ötven kilométeres távok. A javasolt Erdei kiskör Őriszentpéter–Bajánsenye–Kercaszomor–Kerkáskápolna–Őriszentpéter útvonalat foglalja magában, a 26 kilométer három óra alatt bejárható.