). Alvás közben a központi idegrendszer akaratlagos kontrollja kikapcsol, a garat izmai elernyednek. Ezt a folyamatot rontja jelentős mértékben az alkoholfogyasztás, szedatívumok (nyugtatók) rendszeres használata, mely tovább fokozza a lágyszájpad tónustalanságát. A dohányzó emberek között háromszor gyakrabban jelentkezik obstruktív alvási apnoé szindróma, azokhoz képest, akik sosem dohányoztak. A dohányzás fokozza a gyulladás kockázatát és a váladékpangást okoz a felső légutakban. Bizonyos betegségekben is gyakoribb a betegség előfordulása: kórelőzményben szereplő szívinfaktus, magasvérnyomás-betegség, 2-es típusú cukorbetegség, Parkinzon-kór, depresszió, policisztás ovárium szindróma, egyes hormonális megbetegedések, stroke, idült tüdőbetegségek, mint például az asztma különös odafigyelést igényel. Gyanakodjunk, ha mindig fáradtak vagyunk Leggyakoribb tünete a napközben jelentkező fáradékonyság, nem pihentető alvás, melyet a nők rendszerint jobban megélnek. A leginkább objektív tünet a nagyon hangos, hálótársat jelentősen zavaró horkolás, mely hosszútávon akár párkapcsolati problémákhoz is vezethet.
A kialvatlanság számos forrásból eredhet. Nem kell ehhez hosszantartó buli, éjszakába nyúló munka, elég, ha alvás közben többször felriad az illető, sosem lesz kipihent igazán. Aki pedig alvási apnoéval küzd, annak ez a helyzet ugyancsak ismerős lehet. Miért fontos az alvási apnoe felismerése? Erről olvashatsz a cikkben Alvási apnoe esetén, kötelező lehet a szűrővizsgálat Magyarországon évről évre többszáz olyan közlekedési baleset történik, amelyet a volánnál elalvó sofőrök okoznak. Az Európai Unióban ez a szám még magasabb, s miután számos, a közelmúltban végzett kutatás szerint az esetek legnagyobb részében a sokszor tragikus balesetek hátterében kezeletlen obstruktív alvási apnoé szindróma (OSAS) áll, az EU közlekedésbiztonsági programjának keretében a tagállamokra is kötelező módon úgy módosította a vezetői engedélyek kiadását vagy meghosszabbítását, hogy akinél felmerül ez a gyanú, alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni és csak akkor kaphat újra jogosítványt, ha szakorvosi véleménnyel tudja igazolni az állapotjavulást.
Horkolásból alvási légzéskimaradás? A horkolást tulajdonképpen a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre. Alvás közben a garatfeszítő izmok ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A National Sleep Foundation szerint a horkolás olyan gyakori jelenség, hogy Amerikában 90 millió embert érint. Az obstruktív alvási apnoé vagy légzéskimaradás azt jelenti, hogy a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos "felhorkantás" kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ez sem ritka alvási probléma, legalább 18 millióra teszik az amerikai érintettek számát. A két jelenség nem csak a rossz minőségű alvás, és a hálótárs zavarása miatt veszélyes, de azért is, mert erősen rontják a szív-érrendszeri funkciókat. Arról még folyik a szakmai vita, hogy az alvási apnoé közvetlenül vezet-e szívbetegséghez, de egyre több kutató vallja, hogy az éjszakai légzéskimaradás a magas vérnyomás közvetlen rizikófaktora.
2022. 04. 25. 10:08 Az obstruktív alvási apnoe (OSAS) lényege, hogy kizárólag alvás alatt a fiziológiásnál hosszabb és gyakoribb légzésmegállások lépnek fel (alvásóránként több, mint 5), amelyek a fiziológiás alvás és anyagcsereritmusok széttöredezéséhez, tartós zavarához, emellett a szervezet - különösen az agy, illetve a szívizomzat - átmeneti, majd tartós oxigénhiányához vezetnek. Az OSAS kulcsepizódja a garat felső-középső részének (oropharynx) alvás alatti elzáródása. Az ellazult, s ezen a szakaszon kevésbé rögzített garatfalat a nagy sebességgel beáramló levegő összeszívja, azok összefekszenek, és elzárják a levegő útját. Az obstruktív alvási apnoe tehát olyan specifikusan alvásfüggő funkciózavar, ami éber állapotban nem létezik, ezen az alapon élesen elkülöníthető és elkülönítendő azon pulmonalis, kardiológiai, vázizomzati betegségektől, amelyeknél a kardiorespiratórikus szabályozás alvás alatt másodlagosan kerül kritikus helyzetbe. Kérdés Mi az alvási apnoe és miért veszélyes?
A diagnózis felállítását egy alapos orvosi vizsgálat előzi meg, melyben az alvásproblémákkal foglalkozó szakorvos (szomnológus) kérdései során kitér a családi előzményekre, társult betegségekre, rizikófaktorokra és természetesen a beteg szubjektív panaszaira. A vizsgálat részét képezi testsúly és testmagasság mérés, mely alapján a beteg BMI-je (body mass index/testtömeg index) kikalkulálható, ami az elhízás objektív mérőszáma. Az alvási apnoe gold standradnak számító műszeres vizsgálata az úgynevezett poliszomnográfiás vizsgálat (PSG). A vizsgálat során a betegnek egy éjszakát kell az alváscentrumban töltenie ahol kényelmes, nyugodt körülmények között, különböző eszközök segítségével alvás alatt monitorozzák a beteg véroxigén szintjét, szemmozgását, agyi elektromos aktivitását, szívritmusát, izomtónusát, mellkasi és hasi mozgását, alvás közbeni testhelyzetét, szájon és orron keresztüli légáramlását. A kapott eredmények alapján az alvási apnoe diagnózisa, annak súlyossági foka egyértelműen felállítható, kezelése mielőbb megkezdhető.