Szegény Gélyi János lovai Mikszáth Kálmán - A jó palócok Előbb a Bokros aranyszőrű nyakát csinosítja ki bent az istállóban a gazda tengeri-haraszt pántlikával, majd a Tündér éjfekete sörényét fonja be, azután sorba a többiét. Megérti a négy okos állat a parádét... a csörgőket is a kantárhoz kapcsolják... Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai - Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai rövid tartalom kéne sürgősen!!!. éppen mint tavaly ilyenkor, mikor a szép özvegy molnárnét, Vér Klárát hozták a házhoz, s olyan kevélyen hányják-vetik a nyakukat, mintha a vicispán hátaslova volna valamennyi... De ha volnának bár magáé a nádorispányé, hogy aranyrácsból etetnék rózsa levelével, ezüstvályúból itatnák a gózoni szent kút vizével, mégsem lehetne olyan jó dolguk, mint a Gélyi János keze alatt. Maga nevelése mind a négy, a szemei előtt nőttek fel ilyen gyönyörűségnek, ő gondozta, fésülte őket éber szeretettel, megmosta a zabot, de meg is rostálta, mielőtt od'adta volna, kiszedte a szénából, sarjúból, ami nem jó ízű, takargatta őket télen meleg pokróccal, nyáron megúsztatta, kiscsikó-korukban meg is csókolgatta.
Aztán egy cserepes, nyöszörgő, köhécseléstől kísért hang felelt, ki tudja, mit, nem lehetett megérteni. Világos, hogy az idézőjelek közti rész Klári megszólalása, illetve az, amit abból János hall. A "Vajon kivel beszélget? " kérdés azonban nincsen semmilyen módon (egyenes vagy függő-) idézetként megjelölve, vagyis az elbeszélő szólamához tartozik. Logikailag azonban Gélyi gondolatmenetéhez kapcsolódik, annak kivetülése. Az elbeszélő tehát e kérdés erejéig azonosul szereplőjével, és gondolatát visszhangozván még feszültebbé teszi azt a helyzetet, amelyben Gélyi János kihallgatja feleségét. Ráadásul mélyen bevonja a fikcióba magát az olvasót is, akiben szintén felmerülhet ez a kérdés. A szabad függő beszéd tehát az anekdotikus elbeszélésmód egyik legjellegzetesebb eszköze. A tétel összegző leírása A mikszáthi elbeszélésmód tehát az anekdotára épül, ami műveiben fő prózaszervező erővé válik. Szegény gélyi jános lovai cselekménye. Az narrátor jellegzetes, egyszerre külső és belső elbeszélő, aki nem mindentudó, de sokat sejtető.
Ennek eredményeképpen Balogh László és munkatársai 2011 -ben, a debreceni villamosközlekedés megindulásának 100. évfordulója alkalmából Debreceni villamoskalauz címmel könyv jelentettek meg, korabeli fotókkal illusztrálva, fontos jármű történeti adatbázissal kiegészítve. 2015-től a DMJV Polgármesteri Hivatal Mikrofilmtárában dolgozik. Tart előadást Kölcsey Ferenc debreceni tartózkodásáról, Szabó Magda debreceni kapcsolatáról, családjáról, ahol érdekes családtörténeti kutatásait mutatja be. 2017 óta szerkesztője a Cívisporta tudományos internetes újságnak. [2] Fia, Balogh Tamás Zoltán "buszPANORÁMA", "TROLImázs" és "Úttörővasutak zsebkönyve" című könyveinek szerkesztő-lektora volt. "Debrecen város online utcakatasztere" c. munkája 2020-ban a Debreceni Értéktár része lett. Munkásság, publikáció [ szerkesztés] Debrecen város utcanévkatasztere (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Debrecen, 2007, ISBN 9789637238352) [3] Változó utcák a maradandóság városában (Antal István (szerk. ), Uropath, Debrecen, 2009, ISBN 9789638738141) Debreceni Villamoskalauz (Gara Kálmán, Végh Dezső (társszerzők), Uropath, Debrecen, 2011, ISBN 9789638738172 A debreceni kötöttpályás közlekedés 120 éve (fotóanyag), Debrecen, 2004, ISBN 9632170849) Akikről a kövek beszélnek (szerk.
Miskolcon és Szegeden egyaránt 38 százalékkal 407 ezer és 626 ezer forintra nőttek az árak. Ez 2020-hoz képest 56 és 58 százalékos többletnek felel meg. A Pécsre jellemző mostani 558 ezer forintos négyzetméterár 49 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Míg a két évvel ezelőttit 70 százalékkal múlja felül. Balogh László a piaci folyamatokat értékelve közölte azt is, hogy az utóbbi 12 hónapban történt árrobbanás kifogta a szelet azoknak a vitorlájából, akik a gazdasági bizonytalanság miatt kivártak. Ha lesz is egy néhány százalékos árkorrekció, még így is drágábbak lesznek a használt lakóingatlanok, mint fél évvel ezelőtt. Ráadásul az infláció miatti kamatemelések eredményeként a lakáshitelek is drágábbak lesznek. Az szakembere ezért azt tanácsolja a költözést tervezőknek, hogyha az anyagi fedezetük is megvan az adásvételre, akkor nem érdemes a kivárásra játszani.
Balogh László Közreműködik: Barcza Horváth József - nagybőgő Soso Lakatos Sándor - szaxofon Balogh Tamás - zongora, billentyűs hangszerek Balogh László - dob Az Opus Jazz Club látogatói számára aligha lehet kérdéses, hogy Barcza Horváth József hazánk egyik legkeresettebb bőgős-basszusgitárosa. Számos neves zenekar állandó tagja (Szőke Nikoletta Quartet, Snétberger Ferenc trio, Palya Bea), zenei projektek közreműködője, igen keresett session zenész. Ezúttal legújabb saját formációjával mutatkozik be a klubban, mely Barcza korábbi kortárs akusztikus jazz együtteséhez, a Barcza Congressióhoz képest egészen más hagzást képvisel azzal, hogy urban, neo soul, R'n'B, ill. electronica hangzásra és groove-okra épít, és szólisztikus adottságait is jobban kiemeli mint máshol. A zenék nagy részét Barcza Horváth József és a figyelemreméltó fiatal billentyűs, zongorista Balogh Tamás közösen komponálták. Tamás fiatal kora dacára már számos sikert ért el saját formációjával és zeneszerzőként is. A zenekarban Balogh Laci dobol, aki a magyar pop- és rockzenei élet egyik legkeresettebb dobosa (Takács Nikolas, Radics Gigi, Király Viktor), de sokszor hallhattuk őt jazz-fusion formációkban is, így például Babos Gyula zenekarában.