A számarányt tekintve viszont az uniós metódusban is növekedés volt tapasztalható: az idei első három hónapban 27, 6 százalékot tettek az egyszereplős eljárások, 2020 első negyedévében 26, 8, a tavalyi azonos időszakban pedig 23, 1 százalék volt az érték. Fotó: Klaus Vedfelt / Getty Images Látható tehát, hogy akár a nemzeti, akár az EU-s eljárásrendet vizsgáljuk, lesz dolga a kormánynak e területen. Az egyelőre nem világos, hogy milyen határidőt vállal a csökkentésre a kabinet, az azonban közismert, hogy a célkitűzés nem új. 13 Okom Volt Szereplők. Lapunk is beszámolt március elején arról a kormányzati intézkedéscsomagról, amely az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentése érdekében született, és az uniós tárgyalásokhoz is alapul szolgálhat. Ennek lényege az volt, hogy elsősorban a kötelező előzetes piaci konzultáció szélesebb körű alkalmazásával kellene mérsékelni azoknak az uniós összeghatárt elérő, becsült értékű közbeszerzési eljárásoknak a számát, amelyekre csak egy pályázó jelentkezik. Az akkori rendelet azt is előírta, hogy ha egy ajánlatkérőnél az egyszereplős – az uniós értékhatárt túllépő – közbeszerzések aránya a megelőző naptári évben meghaladta a 20 százalékot, akkor köteles intézkedési tervet készíteni arról, miként kívánja biztosítani a lehető legnagyobb versenyt, és minél inkább lecsökkenteni az ilyen pályázatok számát.
Ben Lawson -ban Rick-et, a Liberty High szeretett baseball-edzőjét köszönthetjük majd. Ti is várjátok már az új részeket? Forrás: i-D
A vasúttársaság úgy igyekszik orvosolni ezt a helyzetet, hogy előzetes piaci megbeszéléseket folytat, és a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektet – már az eljárások előkészítése során – a műszaki leírások egyenértékűségének előírására, a választandó technikai megoldás alternatíváinak elfogadhatóságára. Az is szóba jöhet, hogy a nagy volumenű, hosszú távú keretszerződések helyett keretmegállapodásos eljárási fajtákat alkalmazzanak, illetve részesítsenek előnyben. Semmelweis Egyetem Az ország legnagyobb orvosképző intézményében, a Semmelweis Egyetemen ugyancsak a speciális eszközök, így az orvosi, laboratóriumi és precíziós felszerelések, valamint az ipari gázok beszerzésénél volt magas – 50 százalék vagy nagyobb – az előző évben az egyajánlatos eljárások aránya. 13 okom volt szereplők tv. Az egyetem ennek mérséklésére a korábbinál szélesebb körű piackutatást végez majd, hogy részletesebben megismerje a gazdasági szereplők és az általuk forgalmazott termékek paramétereit. Emellett a NAV és a MÁV-Start gyakorlatát követve olyan kezdeti tárgyalásokat folytatna, amelyek során a piaci szereplők észrevételeket tehetnének a műszaki leírás és a szerződéstervezet kapcsán.
A Budapest és Brüsszel között a helyreállítási alapról zajló tárgyalások egyik sarkalatos pontja a közbeszerzések kérdése, azon belül is az egyajánlatos eljárások arányának a mérséklése. Az állami cégek és intézmények az elmúlt hónapokban sorra tették közzé, hogy milyen lépésekre készülnek ennek érdekében, az is látszik azonban, hogy legtöbbször a különféle speciális eszközök beszerzésére jelentkezik mindössze egy ajánlattevő. 1 órája | Szerző: Helmeczi Zoltán Magyarország akár európai uniós, akár nemzeti forrásból ír ki pályázatot, egyaránt 15 százalék alá viszi az egyszereplős közbeszerzések arányát – jelentette be a július 7-i kormányinfón a kabinet Brüsszelnek tett vállalását a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely. 13 okom volt (sorozat, 2017) | Kritikák, videók, szereplők | MAFAB.hu. Az Európai Bizottság részéről – a helyreállítási alap folyósításánál – ez az egyik leggyakoribb kifogás, azaz hogy az egyszereplős közbeszerzési eljárások aránya Magyarországon magasabb az európai uniós átlagnál. Az EU-s források ügyében tárgyaló Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azonban néhány napja az ATV-ben arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az EU-ban ez 15 százalék, addig Magyarországon 16, a nemzeti forrásoknál pedig 36 százalék.
Egyúttal a miniszterelnök kifejezte azon óhaját, hogy a közösségi és a keresztényi szellemiségre, valamint szolidaritásra épülõ társadalom épüljön, amelyet õ illiberálisnak nevezett. Az általa elõmozdított illiberális váltás és amit ez elõre jelzett, a populizmus térnyerése annak a következménye volt, hogy egyensúlytalanság alakult ki a liberális renden belül, mert az az eliteket részesítette elõnyben az átlagpolgárokkal szemben – magyarázza Schmidt. Ahogy veszít erejébõl a liberalizmus, úgy tér vissza Magyarországra a valódi többségi demokrácia és népképviselet – véli. Szerinte ugyanez történik szerte Európában. Az európai parlamenti választásokon jelentõsen megerõsödtek a populisták – ahogy Schmidt értelmezi a kifejezést: a demokraták. A szavazók üzenete világos volt: nagyobb rugalmasságot akarnak a politikában, kevesebb ideológiai dogmatizmust és több kompromisszumkészséget. Lehet, hogy egyesek még nem tudják elfogadni, de a régi világ letûnõben van. Menthetetlen. Amit meg lehet és meg kell menteni, az a nyugati (keresztény) civilizáció – írja a történész, aki szerint a magyarok nagyon jól tudják, hogy senki nem képviseli úgy az érdekeiket, mint õk maguk.
Borító: Fűzött ISBN: 9789636932404 Nyelv: magyar Méret: 18 Oldalszám: 88 Megjelenés éve: 2010 -10% 1 500 Ft 1 350 Ft Elfogyott A kedvezményes árak kizárólag a webshopunkon keresztül leadott megrendelésekre érvényesek! 2009-ben David van Reybrouck belgiumi flamand író A populizmus védelmében című esszéje rendkívüli feltűnést keltett Belgiumban és Hollandiában.. Mindkét országban több mint egy évtizede érzékelhető a populistának mondott, főként szélsőjobboldali pártok és irányzatok markáns előretörése, amelyek leegyszerűsített, különösen a bevándorlók ellen irányuló üzeneteikkel sok hívet szereznek a helyzetüket a globalizáció és "tudástársadalom" korában hátrányosnak érző, kevésbé iskolázott rétegek körében. De mi is a populizmus valójában? Puszta retorikai forma, amellyel a médiatársadalom korában minden politikai irányzat él valamennyire, vagy pedig maga a tartalom? És kik az első számú célpontjai? Van Reybrouck lebilincselő esszéje rámutat, hogy a modern nyugati társadalmakban új, elsősorban kulturális jellegű törésvonal van kialakulóban, amely egész életstílusok és világképek között húzódik.
nemzeti tőkésosztályt) alakít ki, hogy a globális versenytől megvédje a kiválasztott társadalmi csoportokat. Ebben a helyzetben az a furcsa helyzet alakul ki, hogy a nacionalista-populista jobboldal kiszorítja a liberális demokráciát és maga akar a neoliberális kapitalizmus hegemón rendszerévé válni. Sok ponton kritizáltam a liberális demokráciát, de az kétségtelen tény, hogy az alkotmányos demokrácia alapjogvédelmi intézményeinek kiépítésével kíséreltet tett a neoliberalizmus nemzetállamok feletti és alatti pusztításának a mérséklésére. Én úgy vélem, hogy a baloldali populizmus hivatott újra hangszerelni a 21. század alkotmányos demokráciáját, amelyben egyensúlyba kell hozni a demokrácia intézményes struktúráit és a populizmus által kifejezett közösségi szempontokat. Meg kell találni az intézmények és személyek uralmának új, egészséges elegyét, hiszen a liberális demokrácia az intézmények, a nacionalista-populista jobboldal pedig a politikai vezér fetisizálásán alapul. Ehhez arra van szükség, hogy a baloldali populista mozgalmak intézményesedjenek, a nacionalizmus helyett a patriotizmuson alapuló alternatívákat mutassanak fel, és legfőképpen populista keretben értelmezzék újra az alkotmányos demokrácia intézményeit (mindez egyfajta republikánus populizmust vetít előre)...
Könyvtári szolgáltatások SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta Repozitóriumok Katalógus