A további fejezetek már a nagy hazai magyar közösségről, a politikai tervekkel, elhatározásokkal teli harcait vívó csatákról szólnak. Én az egyszerű sorkatonaként abban az időben kulturális berkekben nyüzsgő, s az egyik mozgalom hithű és elkötelezett szürke eminense, akit nem a politikai ambíciók hajtottak hol az utcára (mert voltunk pár megmozduláson, s falumban is), hol állandó, életre szóló cselekvésre, bennem is felidéződtek történések az Érsekújvári járásban. Harag és büszkeség idézet. S ezért is kellett, hogy elolvassam Csáky könyvét. Nem tisztem a könyv elemzése, értékelése. De a mindennapi ember, a jelen és jövő nemzedék számára is talán hasznos lenne olvasása, hogy a sok-sok szidalmazás, jogos kritika segítene megérteni a politikai helyzetek miértjét, egykori vezetőink jó és téves lépéseit. Persze ez akkor lenne egyensúlyban, – mint erre utal Csáky is – ha más, a folyamatban közvetlenül érintett politikus is kifejtené gondolatait. Ezt tartja Csáky Pál is, aki könyvének fülszövegéből idézve akár krédójaként is felfogható e "vallomás" ízű nyilatkozatgyűjtemény: Volt egy álmom 89-ben: rendszert váltani, megmutatni, hogy lehet emberibb társadalmat működtetni, és felemelni a felvidéki magyarságot is.
Visszavonulása után több könyvnek és cikknek a szerzője volt, amelyek vitát gerjesztettek elsősorban iszlám és arab körökben. Számos irodalmi díjjal tüntették ki, megkapta a St. Vincent-díjat, a Banaccarella-díjat Nothing és So be It című műveiért (1971-ben), Viareggio-díjat (1979-ben), Antibes-díjat pedig a sokat támadott Insallah című művéért (1993-ban). A Columbia Egyetemen díszdoktorrá avatták. Harag és büszkeség és balítélet. Tanított újságírást itt, továbbá a Yale és a Harvard egyetemeken. Műveit 21 nyelvre fordították le, köztük angol, spanyol, francia, német, svéd, görög, lengyel, horvát, szlovén, magyar nyelvre is. Élete végéig erős dohányos volt. 77 évesen mellrákban hunyt el egy firenzei magánklinikán.
De inkább az utóbbi.
A politikai színtérre, (vagy jutott eszembe arénába) fiatalon bekerült szerző, beszélgetés formájában átfogó képet ad az olvasónak az 1989 – 2020 közötti időszakról. A könyv megjelenésének célja, Csáky szavaival:… mindez az én értékelésem a korról, amely itt-ott szubjektív is lehet. Oriana Fallaci: A harag és a büszkeség | könyv | bookline. Nem azért beszélek annyit a saját szerepemről a folyamatokban, mert én úgy akartam, hanem azért, mert erről kérdeztek. Ezzel együtt fontosnak tartom, hogy az utókor számára rögzítsük a történéseket, mint ahogy azt is üdvözölném, ha mások részéről, is megjelennének hasonló leírások, hiszen kötelességünk feldolgozni a kort, amelyben éltünk és dolgoztunk, s kötelességünk elszámolni tetteinkkel és esetleges mulasztásainkkal is. Ily módon különböző emberek véleményei különböző szempontok alapján alkothatnának egy teljesebb képet az 1989-2020 közötti időszakról. A három politikai időszakba – Álmok- remények 1956-1992 Az első vonalban 1992 -2010 Volt egy álom 2007- 2020 – besorolt beszélgetések felszínre hozzák az életrajzi bevezetéstől és történésektől kezdve a politikai színtérre lépő ifjú, szülőföldjének azon fontos helyeit, személyeit ahol, és akikkel elindultak az akkor még nagyrészt a nagy remények útján egy magyar közösséggel Léván, s a régióban.
Kettős évfordulója van az aradi Szabadság-szobornak idén: október elsején lesz húsz éve, hogy közel hetvenöt éves bezártság után kiszabadult az aradi vár falai közül, illetve április 25-én, csütörtökön tizenöt éve annak, hogy ismét köztéren állították fel Zala György monumentális szoborcsoportját, az 1848–1849es magyar forradalom és szabadságharc 13 mártírtisztjének az emlékművét. Bemutatták a Szabadság-szobor Egyesület harmadik Arad-kötetét [AUDIO] | Aradi Hírek. A Szabadság-szobor mára a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezési vágyának szimbólumává vált. Az újraállítás tizenötödik évfordulójára emlékeztek szerdán Aradon a Szabadság-szobor Egyesület és a megyei RMDSZ szervezésében. Délután a Jelen Házban tartottak lakossági fórumot, amelyen bemutatták a jelenlévőknek a május 26-i európai parlamenti választásra készített RMDSZ-programot. Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja a választáson való részvétel fontosságát és a magyar érdekképviseletre való voksolás fontosságát hangsúlyozta, mert "ha ott vagyunk, ha nem, a minket érintő döntéseket is fognak hozni, tehát jobb, ha beleszólhatunk".
↑ Térfigyelő kamerák a Megbékélés parkban –, 2011. július 9. ↑ Meggyalázták az aradi Szabadság-szobrot. Index, 2015. február 14. (Hozzáférés: 2015. február 16. ) ↑ Meggyalázták az aradi Szabadság-szobrot. Magyar Nemzet Online, 2015. ) ↑ Meggyalázták Aradon a Szabadság-szobrot – VIDEÓ. erdé, 2015. [2015. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ Nappal rongálták meg az aradi vértanúk emlékművét. ) Források [ szerkesztés] Murádin Jenő: Az aradi Szabadság-szobor (Gloria Kiadó, Kolozsvár, 2003) Dr. Halmágyi Pál: Aradi hírek. In: Makói História, 2005/4. szám. Arad szabadság szobor a z. Mózer István: Az aradi Szabadság-szobor kálváriája. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Az aradi szabadság-szobor Történet és képek PDF – Vasárnapi Ujság, 1889. október 6. m v sz A tizenhárom aradi vértanú Aulich Lajos • Damjanich János • Dessewffy Arisztid • Kiss Ernő • Knezić Károly • Láhner György • Lázár Vilmos • Leiningen-Westerburg Károly • Nagysándor József • Poeltenberg Ernő • Schweidel József • Török Ignác • Vécsey Károly
Király András, az aradi Szabadság-szobor Egyesület elnökével visszatekintettünk az eltelt háromnegyed évszázadra, aminek a rendszerváltásig terjedő időszakát már ismertettük. Ezúttal a Szabadság-szobor újraállításának a történetét járjuk körbe. – Az első részt azzal zártuk, hogy amikor látta, hogy a magyarság körében is elkezdődtek bizonyos tolakodások, akkor hátralépett. Utána mi következett az életében? – Valóban hátraléptem, mert látni akartam, hogyan alakulnak a dolgok, de 1991 végétől, 1992 elejétől komolyan bekapcsolódtam az RMDSZ munkájába, és ott is ragadtam. Arad szabadság szobor a mi. – Mikor választották meg a szervezet megyei elnöki tisztségébe? – 1990 és 1992 között a Magyar Pedagógusok Arad Megyei Szövetségének az elnöke voltam, ami nagyon jó időszaknak bizonyult, mert a Szövetség országos vezetőségében negyedévenként találkozókat szerveztek, és valójában ott tanultam meg, hogyan kell kulturáltan vitatkozni. Hogyan add elő a véleményedet, és azt hogyan tartsd fenn sikeresen. Legyen benned annyi türelem, hogy a másiknak a véleményét is meghallgasd.
1925 -ben a Ion I. C. Brătianu vezette kormány 1512/925 számú rendeletére eltávolították, utána különböző helyeken tárolták, legutoljára az aradi vár árkában őrizték. 1999. október 6-án a Magyarország és Románia között létrejött megegyezés alapján a Radu Vasile vezette kormány a Szabadság-szobrot a minorita rendház udvarára szállították. Itt kezdődött meg a restaurálás folyamata is. 2004 -ben Adrian Năstase kormánya, több országgyűlési képviselő tiltakozása ellenére, jóváhagyta, hogy a szobrot ismét felállítsák a román–magyar megbékélésnek szentelendő emlékparkban az RMDSZ kezdeményezésére. A szobor leleplezése az új helyen 2004. április 25 -én történt, román és magyar hivatalos személyek jelenlétében. Szabadság-szobor – RMDSZ – ARAD. Az új helyszínen, a Tűzoltó téren, ami a "Megbékélés Park" ( románul Parcul Reconcilierii) nevet kapta, egy 9 m magas győzelmi kapuval szemben áll, amely alatt Avram Iancu és más román felkelők állnak. A diadalív Ioan Bolborea bukaresti szobrász alkotása. A téren egy kis szökőkút is található.